Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - A márkó tározó komplex vizsgálata (Folytatás) - Főglein István: A márkói tározó talajmechanikai vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 513 VÍZELLÁTÁS A MARKOI TAROZO KOMPLEX VIZSGÁLATA (A tanulmány első része, lapunk 1970. !). számában jelent ínég) 5. A Márkói tározó talajmechanikai vizsgálata FŐGLEIN ISTVÁN* 5.1. A talajmechanikai kutatás feladata A lógifénykép értelmezéssel, mérnökgeológiai térképezéssel és főleg a geofizikai mérésekkel szerzett ismereteink lehetővé tették, hogy viszonylag kevés fúrással kutassuk meg a területet. A komplex kutatás időben és anyagiakban jóval kevesebbnek mutatkozott, mint az eddigi gyakorlatból végzett feltárás. Különösen jelentősnek bizonyult az előző kutatás, főleg a geofizikai feltárás, a gát helyének kiválasztására. A komplex kutatás előtt a gát helyének három lehetséges varriációja volt. A talajmechanikai feltárást megelőző vizsgálatok a terület tektonikájának és az üledékes kőzetek vastagságának felderítésével a gát helyét egyértelműen egyetlen helyre korlátozta. A talajmechanikai kutatás feladata elsősorban az üledékes kőzetek fizikai paramétereinek meghatározása maradt, elsősorban a talaj és kőzet fajták vízáteresztő képességének vizsgálata. A geofizikai vizsgálat a tározó térről átfogó képet ad, ezzel négy fúrásszelvény elég volt a tározó tér megismerésére. A talajfizikai jellemzőkből számíthattuk a gátalatti szivárgást, s a tározótérben várható elszivárgó víz mennyiségét. 5.2. A tározótér talajmechanikai vizsgálata 5.2.1. Talaj feltárás A feltárásra 55 mm átmérőjű kézi fúróberendezést használtunk. A geofizikai szelvényekből való azonosítás érdekében a fúrásokat a geofizikai szel* Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvények helyén telepítettük. A geofizikai feltárás részletessége miatt négy fúrásszelvény elegendő volt a tározótér területén. Legrészletesebben a végleges gátszelvényt kutattuk meg. Itteni fúrásaink 5 m-es sűrűrsége több volt az egyébként szokásosnál, mert a dolomit felszínét kívántuk részletesen tisztázni. A dombtetőn a lösz vastagsága miatt ritkábban fúrtunk. A jobb oldali meredek völgyoldalban törmelék miatt szálbanálló dolomitig 5 kutatóaknát mélyítettünk. A mérnökgeológiai vizsgálat szivárgásra veszélyesebbnek minősítette a baloldalt, ezért ennek megismerésére a szelvényeken kívül még 15 fúrást telepítettünk. A gátszelvény (11. ábra) mutatja, hogy a tagolt bal oldal hegy orrain lösz települ, így ezek kutatásától eltekintettünk, ellenben az orrok közötti vápákat részletesebben kutattuk meg. Ezeken a fúrásokon kívül szelvénveztük az 1 + 750 számú geofizikai szelvény helyét (2-es számú szelvény), a Márkó község felé nyúló völgyben a M0-200-as geofizikai szelvény helyét (3-as számú szelvény), és a 2+ 750 számú geofizikai szelvényt (4-es számú szelvény) (12. ábra). 5.2.2. Talajrétegződés Vizsgálatainkat főleg a kőzetek vízzáróságának felderítésére végeztük. A legrészletesebben vizsgált gátszelvény és a bal völgyoldal igen kedvezőnek bizonyult. A jobboldali völgyoldalt aknáink jól feltárták (11. ábra). A jobb oldal rétegződése a következő: Az agyagos, erősen humuszos erdei talaj lefelé fokozatosan homokosodik, majd a durva dolomit törmelék kö0+3754 vötgyszelveny 11. ábra. A márkói tározó tervezett gátja helyének földtani szelvénye