Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

Dr. Mihályfalvy /.: Öntözési módok Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. 507 [2] Hafizov, A. S. (1908).: Tapasztalatok az őszi búza öntözésével Alma-Ata területen. (Iz opüta orosenija ozimoj psenicü v Alma-Atinszkoj oblaszti). Qidroteh. Melior, Moszkva, 20 k. 11. sz. 93—97. p. [3] Ionescu-Sisesti, V. (19G9).: Az öntözési technika alkalmazása a búzánál. (Cu privire la technica aplicarii udarilor la griu). Probl. Agric. Bucuresti, 21. k. 5. sz. 67—75 p. [4] Kruse, E. G.—Schlensener, P. E.—et. al. (1962).: Esőztető és felszíni öntözés hatásfoka. (Sprinkler and furrow irrigation efficienoies.) Agric. Engng. St. Joseph. 43. köt. 11. sz. 636—639 p. és 647 p. [5] Maljugin, E. A.—Szmirnov, V. A.—Sahnovics, A. V. (1958.): A gazdasági haszonterületek helyi éghajlatának és vízviszonyainak változása öntözés hatására a szárazság elleni küzdelemben. (Izmenenie mesztnogo klimata szelszkohozjajsztvenniih polej ih vlagooborota pod vlijaniem orosenija pri bor'be sz zaszuhoj.) Zaszuhi v SZSZSZR ih proiszhozsdenie, povtorjaemoszt i vlijanie na urozsaj. Leningrád, Gidrometeor. Izd., 116—134. [6] Marjai, Gy.—Mihályfalvy, I.—Németh S. és munkatársai (1964).: Öntözőmódszerek összehasonlító vizsgálata. Témadokumentáció. Budapest. 140 p. [7] Merculiev, 0.—Susnoschi, S.—et. al.: (1960).: Az őszi búza öntözésére vonatkozó kutatások a Havasalföldön. (Certataria asupra regimului de irigati la griul de toamna in Cimpia Romina.) Anal. Inst. Agron. Ser. A., Bucuresti, 28. köt. 217—235 p. [8] Mihályfalvy, I. (1966).: A barázdás és esőszerű öntözési módok agronómiai értékelése. Hidrológiai Közlöny. 11. sz. 612—619 p. [9] Oroszlány, I. (1963).: Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. 247—250 P[10] Popescu, C. (1960).: A gabonafélék tároló öntözése. (Irrigatia de aprovizionare la culturile eereale.) Probl. Agric. Bucuresti, 12. évf. 10. sz. 70—75 p. Vergleichungsuntersuchiingen der Bcwassorungsarten mit Winterweizen Dr. Mihályfalvy, I. Kandidat der landwirtschaftlichen Wissenschaften In den Jahren 1968—1969 habén wir mit vier Weizensorten vergleichende Versuche von Bewássernngsarten vorgenommen, um die Wirkungen der Streifen-Berieselung und der Beregnung beurteilen zu können. Wir strebten mit beiden Methoden annahernd gleiche Wassermengen abzugeben. Deshalb wurde dem beregneten Pflanzenbestand um einmal mehr Wasser hinzugegeben. Die Streifen-Berieselung habén wir an einer 0—50 cm Bodenschieht mit 60%iger VK, wáhrend die Beregnung auf einer 0—30 cm Bodenschicht mit 50%igem VK Feuchtigkeitszustand vorgenommen. Im Jahre 1968 war — im Durchschnitt der Sortén — die Abweiehung zwischen den zwei Behandlungen unbedeutend (1,2 q/Katastraljoch). In 1969 habén die beregneten Pflanzen (28,7 q/Katastraljoch) jene die streifenweise bewássert wurden, um 1,7 q/Katastraljoch übertroffen. Unter den Sortén meldete sich ein nennenswerter Ertragsunterschied bei der Besostaja 1 und der Nagykunsági 34. Die zuzammengezogenen Daten der zwei Jahre zeigten—im Durchschnitt der Sortén—cinen Mehertrag von 1,4 q/Katastraljoch zugunsten der Beregnung, was mit dem Zusammentreffen der öfteren Bewasserung und der kritischen Wasserbedarfsperiode erklárt werden kann. Im Durchschnitt der zwei Jahre entfállt auf 1 mm Bewasserungswasser bei Streifen-Berieselung ein Ertrag von 20,5 wahrend bei Beregnung von 24,0 kg/Katastraljoch. Wenn man die Anwendung der zwei Bewásserungsarten aueh aus wirtschaftlicher Sicht untersucht, dann kann festgestellt werden, dass auf einem für Oberfláchenbewásserung eingerichteten Gebiet, die StreifenBerieselung wirtschaftlicher ist. Zwecks fachmassiger Ausfiihrung dieser, muss die Bewásserungsparzelle bereits vor der Saat vorbereitet werden. A hidrológiai kutatás Nagybritanniában. (Hydrological Research in the United Kingdom, 1965—1970.) — Natural Environment Research Council, 1970. — VIII+ 140 lap, 8 táblázattal, 2 ábrával ós 1Í képpel). A szigetországnak a kontinens országaiótól sokban eltérő államigazgatása és társadalmi berendezkedése miatt csak keveseknek van áttekintésük az angol tudományos élet intézményeiről. A Természeti Környezet Kutatásának Tanácsa alá rendelt Hidrológiai Intézet gondozásában a Nemzetközi Hidrológiai Decennium alkalmából megjelent kis füzet tehát valóban hézagpótló. A brit hidrológiai kutatás történetének és szervezetének rövid ismertetése után a füzet második fejezete végigmegy a légköri, a felszíni és a felszín alatti vizek minden fajtáján, ós ügyes táblázatokban ad áttekintést arról, hogy mely intézmények foglalkoznak velük a) a méréstechnika és a műszerek, b) a kísérleti kutatások és c) elméleti vizsgálatok vonatkozásában (az észlelési adatok elemzését is ideértve), és milyen tanulmányokat folytatnak. Áttekintést ad a 49 kísérleti területről, az utóbbi 5 évben készült gyakorlati célokat szolgáló liidrológiai tanulmányokról, és a tudományszak történetével ós elvi kérdéseivel foglalkozó intézmények munkájáról. A következő fejezet az egyes minisztériumok ós alárendelt intézményeik, továbbá a társadalmi egyesületek hidrológiai vonatkozású munkájáról tájékoztat. A rövid ismertetéseket kiegészíti az egyes szervek dolgozói által 1965 óta közreadott'tanulmányok felsorolása. Az utolsó fejezet az ország egyetemein folyó hidrológiai kutatómunkába nyújt betekintést, itt is főként a részletes bibliográfia segítségével. Megtalálható benne a hidrológiában való elmélyedést szolgáló egyetemi továbbképző tanfolyamok felsorolása, a megszerezhető tudományos fokozat megemlítésével. A függelékként közölt 3 táblázat a) megnevezi azokat a szakegyesületeket, amelyek hidrológiai kérdésekkel foglalkoznak ós közli kiadványaik címét, b) felsorolást tartalmaz a további periodikákról, amelyekben esetenként liidrológust érdeklő kutatási eredmények olvashatók, és c) áttekintést nyújt a hidrológiai kutatásban érdekelt bizottságokról. A füzet nagy segítséget nyújt azon hidrológusoknak, akik angliai kiküldetés vagy szakmai tanulmányút előtt állanak, vagy a szigetországgal való tudományos kapcsolatok kiszélesítésén fáradoznak. Dr. Lászlóffy Woldemár