Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

11. szám - Dr. Zsuffa István–Csapó György: Tározómedencék méretezése a stochasztikus folyamatok elméletével

500 Hidrológiai Közlöny 1970. 11. sz. Dr. Zsuffa I.—Csapó Gy.: Tározómedencék méretezése 9. táblázat A K= const. kapacitású tározó túlfolyóján az alvízbe kerülő évi közép vízmennyiségek eloszlásfüggvényeinek számítása különböző M vízfogyasztás esetén a tározóteltségek és a természetes vízhozamok eloszlásfüggvényeinek alapján K = const. 1<M<K— 1 Pk+i Pk + 2 Pk + 3• • -Pao • • Pk Pk+i Pk+2• • • p2t) P 3o 0... Pk—1 Pk Pk+2 - • - P2S PiS P30 0 Mi r 0 Pl pl pl .. • Pk—3 Pk-2 Pl­,0 Pl Pl pl p\ .. •Pk- 3 Pl-2 0 0 P 3 1 0 Pl pl p 3 3 •• Pl •1 k—3 0 0 0 —3 * 0 .,k—3 t 1 p* 3 „te—3 0 0 0 0 i-2 1 0 p kr* i>T 2 0 0 0 0 0 jjk—1 _ 0 „*—1 11 0 0 0 0 0 0 P4 P-o P G • • P7o Pz Pi Pi • •' P29 p7« Pl Ps Pi • • -Pw Pv> Pl P2 P 3 • • -P-n Pl 8 M—1 1 7T„ 2 7T„ Ilii .. 3 ... Jl 3 0—k—1 ^30—k ­t30~ k I ­T28 ^21* 2 2 2 ­. . .130 k—1 JI30—k "*30 fc+1 ­_ r28= 71 = 30 A 7 3 3 3 •T 3o—k—1 ^30—k ^30—A' + i* • • ^0 ' ' k— 1 k—1 k—1 •"*30—1 ~ 0 (maximális térfogata) Ki, az általa szolgáltatott évi vízmennyiség (amelyet közvetlen a tározóból eme­lőnk ki, és teljes egészében felhasználunk) M\. E tározó különböző, O^f/^ifi — Mi teltségeire jel­lemző előfordulási valószínűségek rendre: az 1. pont alapján végzett számítások szerint nK,M J, K,M nK,M nK,M nl<M / „ ; i , ; J .> . . . I k—m—w 1 k—m A fenti értékeket, a felső tározóra vonatkozó, az első pontban leírt, számítás útján kaptuk. (Az indexek mellől az I. tározóra utaló másodlagos indexet elhagytuk.) A három méretű mátrix sík­beli oszlopainak értékének az azonosítói. A mátrix síkbeli sorainak azonosítói a Qi\ i, ter­mészetes vízhozamok értékei lesznek. Mindkét érték természetesen most is AQ=0,1 Q értékek­kel, ugrásszerűen változik. A mátrix síkbeli me­zőjébe két-két érték kerül. Ide kerül a megfelelő természetes vízhozam előfordulási valószínűségé­nek és a megfelelő tározóteltség előfordulási való­színűségének szorzata: 'Pt A megfelelő síkbeli mező második tagja (a há­rom méretű mátrix Cj, ill. Qjj mezőhöz tartozó második eleme) az alsó tározóba érkező évi víz­mennyiség, amely két részből tevődik össze: egy­részt a felső tározó túlfolyóján átengedett vízmeny ­nyiség, amely az előzőekhez hasonlóan max Qi,í — — {Ki — 0] valamint a csatlakozó vízgyűjtő­területekről érkező természetes vízhozam, amely a hipotézis szerint Qi^. Tehát az alsó tározóba érkező vízhozam: Qii=xQi,i+max Qi,i-(K\ - Cj), 0] Ezeket az értékeket a megfelelő mező második elemeként a három méretű matrixba (például más színnel) beírjuk. Ezután az azonos Qnj értékeket kiválogatjuk, és az ezekhez tartozó szorzatvaló­színűségeket összeadjuk. Ezek az összegek adják meg az alsó tározóba érkező vízhozam diszkrét értékére vonatkozó nn,i = i>{(),\ ZQ — AQ <0,1 li\ 4- AQ) előfordulási valószínűséget. Ter­mészetesen az így meghatározott előfordulási va­lószínűségek ki kell, hogy elégítsék a ^ 7T1M=100 /= 0 összefüggést, ami egyben a numerikus hibák el­lenőrzésére szolgál. Az így kapott diszkrét érté­kekre vonatkozó előfordulási valószínűségek tehát megadják a keresett eloszlásfüggvényt. A számítás könnyen gépesíthető. A mellékelt 10. táblázat a = = 0,4; if=18 .1/ = 19 esetére ilyen háromméretű mátrixot és annak megoldását mutatja. A nuj diszkrét értékekre vonatkozó előfordulási való­színűség értékekkel az alsó tározó méretezése az I. pontban leírtak, illetve a VII. táblázat program alapján közvetlenül elvégezhető. Megjegyezzük, hogy a háromméretű matrix-ra leírt algoritmus felírható megfelelően konstruált kétméretű mát­rixok szorzatainak összegével. A számítógépre való alkalmazás szempontjából a leírt algoritmus megfelelőbb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom