Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek - Könyvismertetés
Hembach K.—Varró 1.: Vízkezelési tervezések Hidrológiai Közlöny 1970. 10. sz. 463 Mindezekkel a módosításokkal elértük, hogy a napi összes vízfelhasználás 1500 m 3-éből 500 m 3 megtakarítható. E megtakarított vízmennyiség költségéből, valamint a kezelésnél stb. elérhető megtakarításokból, az előirányzott, lij vízgazdálkodási rendszerhez szükséges összes beruházások költsége kb. 5 éven belül megtérül. Hasonló, sokrétű feladatot képeznek a nagy vízigényű hűtőházak, a konzervipar vízgazdálkodási kérdései. Vizsgálatokat végeztünk a Székesfehérvári Hűtőháznál, ahol a hűtővíz megfelelő kezelésével és a hűtőrendszer bizonyos mérvű átalakításával ugyancsak — 1—2 óv alatt megterülő beruházások mellett — több milliós megtakarítás érhető el. Az előzőekben említett 1—2 érdekesebb műszaki megoldás is azt bizonyítja, hogy e szakterületen a mind fokozottabban jelentkező sokrétű problémák gazdaságos és jó műszaki megoldása csak az állandó műszaki színvonal emelésével lehetséges. Wasseraufbereitungs-l'rojektierungen im Unternehmen für Vermessung und Bodencrkundung FTI Hembach, K.—Varró, I. Die Verfasser bespreehen in ihrem Artikel, welche wichtigeren komplexen Wasserversorgungs-Wasseraufbereitungs-Projektierungen in ihrem Unternehmen vorgenommen werden. Die Projektierungen können in drei Hauptthemengruppen geteilt werden: a) Behandlung der Brunnen- und Quellenwásser für Trinkwasserzwecke b) Ausbildung der Oberflachenwasser-Trinkwasseraufbereitungs-Einrichtungen c) Projektierung der Trinkwasseraufbereitungs-Einrichtung von Grubenwasser d) Aufbereitung der von obigen Wasser gewinnungsstellen verschafften Rohwasser für Industriezwecke (Kesselspeisewasser, Kühlwasser, Waschwasser, Gebrauch- Warmwasser usw.) e) Lösung der Trink- und Industriewasserversorgung der Industriebetriebe Der Artikel enthalt zur Charakterisierung der einzelnen Gruppon jo oine interessantere technische Lösung. KÖNYVISMERTETÉS Kresser, Werner: A víz. (Das Wasser. Wiener Mitteilungen, Wasser-Abwasser-Gewasser. Bánd 1. Wien 1968. 57 lap + 2 tábla.) A bécsi műegyetem két professzora — a hidraulikai, hidrológiai és vízgazdálkodási tanszéket vezető Kresser W. és a vízellátás-csatornázási tanszék vezetője, von der Emde W. — a víz növekvő gazdasági jelentőségét számbavóve összefogott, hogy kötetlen rendben megjelenő füzetekben szélesebb körök számára is hozzáférhetővé tegye az intézetükben folyó kutatások eredményeit. A füzetsorozat nyitó kötetében Kresser professzor a vízgazdálkodás jelentőségének bemutatásával alapozza meg kezdeményezésüket. Az utóbbi tárgyba vágó közleményekben nincs hiány. Tudományos munkák ós népszerű cikkek, kongresszusi iratok és propagandafüzetek sokasága foglalkozik a vízzel. A távolról sem korlátlanul rendelkezésre álló és mással nem pótolható „első számú nyersanyag" értókét mégsem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen még nagyon messze vagyunk attól, hogy a vízkészletek védelmének jelentőségét az „iskolás gyermektől a kormányférfiakig" minden ember átérezze, ós mindennapi életében is szem előtt tartsa. Ennek érdekében száll síkra Kresser professzor rendkívül sikerült írása. A munka három fejezetből áll. Az első a víz körforgását, biológiai és gazdasági jelentőségót ismerteti, a második a vízgazdálkodás fontosságára világít rá, a harmadik a vizek védelméről szól. Csupa olyan kérdés, amelyről sokat olvashatunk (sőt írtunk) — a szerző mégis leköti a szakembert is frappáns adataival, kitűnő hasonlataival és élvezetes stílusával. íme az első fejezetből egy kép: „A hidrogénbomba borzalmas hatását elképzelni is rettenetes, ós mégis: lényegében véve csak ugyanazt teszi — egy pillanat alatt —, ami a vizek és a levegő elszennyeződésével lassan, de biztosan bekövetkezik: fokozatosan megszűnnek fiz ember legfontosabb életfeltótelei." Rámutat a szerző arra is, hogy vízkészleteinknek alig 0,05%-a vesz részt a földi körforgásban, a hasznosítható vízmennyiség növelésére tehát alig van lehetőségünk. A víz életfontosságát többek közt azzal világítja meg, hogy míg az éhezést 40 napig is kibírhatja az ember, víz nélkül a szervezet kiszáradása néhány napon belül halált okoz, és hivatkozik arra, hogy 1962-ben Indiában 2 millió ember halt meg és 50 millió betegedett meg fertőzött ivóvíz fogyasztása miatt. Az E gészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a világháborút követő első időkben Európában is évente kereken 250 000 volt a vízeredetű tífuszos megbetegedések száma, ós 10%-uk halálos kimenetelű volt.. . A víz szerepét az ipari termelésben jól jellemzi, hogy egyetlen Volkswagen előállítása 7,2 m 3 vízfelhasználással jár, vagy, hogy 1 hl söré 10—30-szor annyi vizet emészt fel. A második fejezet érdekesen világít rá a víz szerepére az ősi kultúrákban (Mezopotámia, E gyiptom): az erős központi hatalom kialakulása az öntözéssel volt kapcsolatos és a gazdasági feltételeket is ez teremtette meg, viszont a vízgazdálkodás terén elkövetett bűnök okozták hanyatlásukat is. Napjaink hatalmas vízgazdálkodási vállalkozásai is — a szibériai vízimunkálatoktól az északamerikai NAPA-ig és a holland Delta-tervtől a délafrikai tározó-építkezésig •— sorsdöntőek egy-egy ország sőt földrész élete szempontjából. Részletesebb adatokat találunk a tanulmányban Ausztria vízgazdálkodásáról. A vízművek évi vízigénye 600 millió m ; l, az iparé 1400 millió m 3 és ezeknek a hatalmas vízmennyiségeknek legnagyobb hányada többékevésbé elszennyezetten a vízfolyásokba jut. A tiszta víz mind keresettebb lesz: lejárt az az idő, amikor a vízművek egy cigaretta áráért 1000 liter ivóvizet adhattak. A lecsapolt területek kiterjedése 180 000 ha, és további 240 000 ha-on esedékes a vízrendezés. Öntözés 60 000 ha-on folyik ós még 140 000 ha-ra kellene kiterjeszteni úgy, hogy évente 5—6000 ha vízrendezésével és 3000 ha öntözésre való berendezésével számolnak. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a mezőgazdasági termelésből évente mintegy 4000 ha jobbára értékes területet vonnak ki a különféle ópítőmunkák (települések, utak, sportpályák stb.). Ausztria villamosenergia fogyasztása évente 7%-kai növekszik. Az évi 2600 kWó/fő messze van még a svájci 4000, a svédországi 6000 vagy a norvégiai 12 000 kWótól, egy évtizeden belül tehát biztosan megkétszereződik az igény. A vízerők kiépítésének korszaka tehát még távolról sem tekinthető lezártnak, már az atomerőművekkel kapcsolatos sugárveszély miatt sem. A víznek az élet minden vonatkozásában döntő jelentősége elengedhetetlenné teszi a tervszerű vízgazdálkodást. Hosszú távra szóló és nagy térségek egészére vonatkozó tervekre van szükség, amelyek a feladatokat fontosságuk szerint rangsorolják ós többcélú művek létesítését tartják szem előtt — különösen a sűrű-telepü(Folytatás a 478. oldalon)
