Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
9. szám - Könyvismertetés
426 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Karliczky K.: A tározókból termelhető ivóvíz távozó vízben még 1 mg/l körül volt. Az egész tisztító berendezésen változatlanul haladt át a víz mangán és ammónia tartalma. A kísérletek nagy részében az 1,2 m 2 felületű lassú szűrő 10 l/perc vízmennyiséggel volt terhelve. Ez a terhelés 0,5 m/óra, 12 m/nap hidraulikus szűrőterhelésnek felel meg. Egy hónapos üzemelés után ezt a szűrőterhelést még 18 m/nap értékig fokozni tudtuk. A lassú szűrő a maximális terhelés mellett is kifogástalan vizet szolgáltatott. A fentiek szerint a Lázbércre tervezett lassú szűrő 6 m/nap szűrőterhelése biztonságos üzemet tesz lehetővé. Összehasonlításképpen alumíniumszulfát adagolás nélkül is üzemeltettük a berendezést. Az előtisztító rendszer (derítő, gyorsszűrő) megkerülése nehézségekbe ütközött. A víz a teljes berendezésen áthaladva jutott a lassú szűrőre. A nyersvíz átlátszósága 450 mm, oxigénfogyasztása 5,7 mg/l volt. A derítőn és a gyorsszűrőn áthaladó vízmennyiség a szokásos 50 l/pere teljesítményre volt beállítva. A lassú szűrőn kezdetben 15 l/perc, majd később a szűrő eltömődésének arányában kisebb vízmennyiség haladt át percenként. A derítőben alumíniumszulfát adagolás nélkül alig érezhető változás következett be a vízösszetételben. A nyersvízben levő lebegő anyag egy része kiülepedett, aminek következtében, hozzávetőlegesen 0,2 mg/l oxigénfogyasztás csökkenés következett be. A gyorsszűrőn kezdetben erőteljes szűrőhatást észleltünk. A víz átlátszósága 1 m-re növekedett. Az oxigénfogyasztás csökkenése megközelítette a 2 mg/l-t. 6 órás üzemelés után az átlátszóság 600 mm-re csökkent és az oxigénfogyasztás csökkenése is 0,5 mg/l-re szállt le. A kísérlet további időtartamában a víz a lassú szűrőre ennek megfelelő összetétellel jutott. Szennyezettsége alig különbözött a nyersvízétől. Kezdetben a lassú szűrőből távozó tisztított víz minden tekintetben kifogástalan volt, 6 óra elteltével az egyetlen változás abban mutatkozott, hogy a víz oxigénfogyasztása valamit emelkedett. 24 órás üzemelés végére, amikor már előtisztítást alig végzett a derítő és gyorsszűrő, a lassú szűrőből még mindig kifogástalan átlátszóságú, szagtalan víz távozott. A lassú szűrő teljesítménye azonban az előtisztított víz lebegőanyag tartalmának növekedésére 10 l/perc alá csökkent. A szűrő szervesanyag visszatartása is romlott. A lassú szűrőről távozó vízben az oxigénfogyasztás a kísérlet végére 4 mg/l fölé emelkedett. A kísérleti eredmények értékelése A kísérletekből minden esetre megállapítható a lázbérci tisztítóműhöz tervezett technológiai koncepció használhatósága. A végzett munka tájékoztató jellegű üzemi kísérletként értékelhető. A vizsgálatok rövid időtartama megakadályozta, hogy a lassú szűrő üzemszerű működésének minden feltételét megfigyelni tudjuk. A rövid, 6 hetes kísérleti idő nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatokat a lassú szűrő teljesítményének érezhető csökkenéséig folytassuk. A szűrőhatás részletesebb elemzésére sem volt mód. A szűrő működését csak a szabványos vízminőségi mutatók alapján ellenőriztük. Minden esetre megállapítható, hogy a lassú szűrő szag- és íztelenítő képessége kifogástalannak mutatkozott. Előtisztított víz használata esetén terhelhetősége gyakorlatilag nem változott egy hónapos üzemelés után sem. A rendkívül jól előtisztított víz miatt a terhelés a gyorsszűrő terhelésének 25%-áig volt fokozható. Minden víztisztítási problémát azonban a lassú szűrő sem képes megoldani. A mangán változatlanul haladt át az egész szűrőberendezésen. Az alumíniumszulfát adagolás egymagában olyan viszonyokat teremtett, hogy a mangán leválására a víz oxigéntelítődése után sem lehetett számítani. A tisztítómű csak a szervesen kötött nitrogént tartotta vissza. Az aránylag magas ammóniumion tartalom változatlan maradt. A felszíni vízből történő ivóvíz előkészítésének egyik legnagyobb problémája a szagtalanítás. A kísérletek szerint ennek a megoldása teljes mértékben sikerült. A lassú szűrő előnyösen csökkentette a víz szervesanyag tartalmát, a vizet csaknem teljes mértékben vastalanította, az alumíniumszulfátos derítés következtében fellépő agresszív tulajdonságokat is megszüntette. Üzemelése olcsó. Ezek az eredmények a magasabb beruházási költségek mellett is figyelmre méltóak. Remélhető, hogy a lázbérci víztisztítómű technológiai terve lényeges lépés a tározóból termelt ivóvíz komplex tisztítási problémáinak megoldásában. Lapunk 1970. 8. számában, annak 384. oldalán névelírás történt. A helyes szöveg a következő: Dr. Dudich Endre — Dr. Loksa Imre: Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 708. oldal, 363 szövegközi ábra, 8 színes tábla. Ára műanyag kötésben 102,—Ft.
