Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hírei

422 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Vízkémiai és vízbiológiai laboratóriumi gyakorlatok A felszíni vizek tisztítása ipari- vagy ivóvíz céljára gyakran igen bonyolult biológiai jellegű problémák leküzdését igényli. A feladat megoldásához a leggyakrabban előforduló legfontosabb mikroorganizmusok ismerete nélkülözhetetlen. A hallgatók megismerkednek ezekkel a szervezetekkel és növény- ós állathatározók használatával ezek felismerését gyakorolják. Megismerkednek azokkal a legfontosabb szervezetekkel is, melyek a vízben szín-, íz- és szaj/károsodást okoznak. A mikroorganizmusok méretét okulár és tárgymikrométer segítségével határozzák meg. Ezen adatok alapján egyes műtárgyak (pl. dobszűrők) méretezésénél ezek jelenlétét figyelembe veszik. A gyakorlat hatásfokát emeli, hogy mikroszkópból televíziókra tudunk közvetíteni, mely a fontosabb mikroorganizmusok felismerését megkönnyíti (2. kép). A víz bakteriológiai vizsgálatának nagy jelentőségére is igyekszünk felhívni a figyelmet ós a szabványos vizsgálatok menetét ismertetjük. A vízbiológiai oktatás célja tehát az, hogy az egyetemről kikerülő mérnökök munkájuk során a vízellátással kapcsolatos biológiai jellegű károsodásokra felfigyeljenek, ezek okát megkeressék és amennyiben ez meghaladja ismereteiket, a megfelelő szakbiológusok segítségét legyenek képesek igényelni. Szennyvízbiológia A gyakorlatok célja, hogy a fontosabb, szennyvizekben és a szennyvíztisztító berendezésekben előforduló, mikroszkóppal megfigyelhető mikroorganizmusokkal megismertesse a hallgatóságot ós hogy azok a látott kép alapján megismerjék a szennyvízbiológiai vizsgálat jelentőségét, szerepét is és használhatóságát. Az öntisztulás vizsgálata során megismerik a fontosabb bioindikátor mikroorganizmusokat és a biológiai minősítés alapját: a szaprób rendszert. Bemutatásra kerülnek az önmagára hagyott nyers szennyvízben, az egy-két, három napon át, továbbá az egy-két és három héten át lejátszódó folyamatokban résztvevő mikroorganizmusok. A gyakorlatok további részében a hallgatók különböző szennyvíztisztító berendezésekből vett vízmintákat vizsgálnak meg biológiai szempontból. Megismerkednek néhány egyszerű, biológiai alapokon nyugvó vizsgálati módszerrel is. így az eleveniszap minőségét jelző TTC-s aktiválási vizsgálattal, a test vizsgálatok lényegével, ós azok gyors kiviteli módjával, valamint a szaprób rendszerrel és a szennyvíz állapotát jól tükröző TK% meghatározásával is. Dr. öllős Géza—Szolnoky Csaba A dunai országok 6. Hidrológiai Előrejelzési Konferenciája A június 2. ós 5. között Kievben megtartott előkészítő értekezlet a hatodik konferencia előkészítésére ós megtartására vonatkozóan az alábbi határozatokat hozta: 1. A 6. konferencia Kievben előreláthatólag 1971. június 7. ós 12. között lesz. 2. A konferencia hivatalos nyelvei: orosz, német, angol. 3. A konferenciára a vízjárás, jégjárás, továbbá a hordalók viszonyok és a mederalakulás előrejelzésével kapcsolatosan a Duna-medence folyóira vonatkozó, vagy ott alkalmazásra kerülhető módszerek és tanulmányok nyújthatók be a résztvevő országok NHD Bizottságai útján. Románia, Magyarország, Jugoszlávia és Bulgária részéről az 1970. tavaszi árvizekre vonatkozó tanulmány, illetve beszámoló is benyújtható. 4. A dolgozatok címét ós rövid tartalmi vázlatát a három hivatalos nyelven 3—3 példányban november 30-ig kell eljuttatni a helyi rendezőbizottságnak. A dolgozatokat január 31-ig kell beküldeni. 5. Az NHD Magyar Nemzeti Bizottsága kéri mindazokat, akik a konferenciára dolgozatot kívánnak benyújtani, hogy dolgozatuk címét és rövid tartalmi vázlatát magyar nyelven szeptember 15-ig juttassák el a Bizottság Titkárához (Sárváry István, Budapest VIII., Rákóczi út 41. VITUKI).