Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

9. szám - Dr. Szarvas Ferenc: A biotechnika jelentősége és szerepe a vízépítésben

Dr. Szarvas F.: A biotechnika jelentősége Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. 401 pedig viszonylag kevés a konkrét vizsgálat, kívánatos az elvi alapok kisminta-kísérletek alapján történő kidolgozása és vizsgálati szakaszok kiépítésével azok gyakorlati ellenőrzése. A parti károsodások nagy részének a vízienergia segítségével és a hordalékkal történő beépítésére, ugyancsak kipróbált és bevált kombinatív módszereket és eljárásokat kínál a biotechnika, még folyók és folyamok esetében is. Élő növényi anyag szakszerű alkalmazása esetén kialakuló, homogén növényállomány, hatékonyan segíti elő a korrekcióval kialakított, kívánatos partállapot konszolidálását, fenntartását. A hagyományos rőzseművekkel kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok, a legtöbb esetben abból fakadnak, hogy termőhelyileg nem megfelelő, vagy nem élő, hajtásképes növényi anyagot használnak. Az élő növényi építési és védőelemek ama hátránya ellensúlyozására, hogy megfelelő védőképességük kialakulásához hosszabb-rövidebb időt igényelnek, hatékonyan alkalmazhatók koncentrált növényi tápanyagok, megfelelő korrózióvédelemmel ellátott fémhálók, illetőleg műanyagból készült szövetek, fonatok, a hagyományos építőanyagokkal való kombinációk mellett. Nagyon fontos e szempontból a telepítési idő helyes megválasztása is. 4.3 Természetes és mesterséges állóvizek Az állóvizekkel kapcsolatos építési feladatok szempontjából is többirányú kedvező hatással számolhatunk a biotechnikai építési anyagok alkalmazása esetén. Ilyen szél elleni védelem révén, a hullámzás illetőleg kártételeinek a csökkentése, a levegő szilárd szennyezésének jelentős mérvű kiszűrése, a felületi erózióból származó hordalék visszatartása és a medererózió csökkentésével a feliszapolódás gátlása (11. kép). Megfelelő állománysűrűségű, magasságú és szélességű nádállomány pl. visszaverődés nélkül oltja ki a hullámokat. Nem tapasztalható tehát a merev burkolatok esetében rendszerint erősen károsító mechanikai hatás — ütés, szívás — a töltéstest kiüregelődése, gyengítése, sőt az állomány hordalék-kiszűrő és iszapoló hatása révén a töltéstest keresztszelvényének méretei növekszenek (12. kép). Az állomány nem kívánatos terjedése a vízmélységgel meggátolható. 2 m-nél nagyobb vízmélységben a nád nem él. Vízélettani szempontból az állomány nagy nitrogén és ásványi anyag felvevő képessége, a benne élő hasznos vízi szervezetek tömege kedvező. Természetesen az állományt évente rendszeresen és az üzemi vízszintnek megfelelő magasságban le kell termelni. Létesítése olcsó, általában a szokásos merev burkolatok 25—30 százaléka csupán, a szükséges földmunka-többletet is számításba véve. önálló regenerálódó képessége, nagy vitalitása folytán, fenntartása 11. kép. Elő „partfal" vízfolyás mentén. 12. kép. Élő „burkolat" völgyzáró-gátas tározó töltésén. Foto: Bucsányl György csupán az évi rendszeres termésbetakarításra korlátozódik, amit az elérhető évi termelési érték bőven ellensúlyoz. A kombinációs lehetőségek ezen az alkalmazási területen is kedvezőek. Erdő-, gyep-, és nádállományok az ökológiai viszonyoknak megfelelő zonális elhelyezésével, hatékony védelmi rendszerek alakíthatók ki az állóvizek partjai mentén is. 4.4 Földcsatornák építése Csatornák építésénél is nagyon hatékonyan és sokoldalúan alkalmazhatók a korszerű biotechnika eszközei és eljárásai, önállóan, a csatornában és közvetlen környezetében a változó ökológiai viszonyoknak megfelelően létesített mikrozonációkkal kialakított rendszerek, műszaki, gazdasági és tájesztétikai szempontból egyaránt kedvezően láthatnak el többféle funkciót. Így, védenek a medererózió, a depóniákon a felületi erózió ellen, elhárítják a hullámzás kártételeit, kis kötöttségű talajokon — homok, tőzeg — védenek a szélhordás feltöltő hatása ellen, gátolják a hófúvásból eredő feltöltődést, ami nagyon fontos a belvízlevezető csatornák