Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
9. szám - Takács István: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiai előmunkálatai
390 Hidrológiai Közlöny 1970. 9. sz. Takács I.: A Kiskörei Vízlépcső hidrológiája az esetben az előbbinél nagyobb esésű vízszint fog kialakulni a bögében. Megindul a tározott víz fogyasztása és ezzel együtt a tározott vízszint süllyedése. Az öntözési idényben a három fogyasztó leszívása fogja a vízfelszínt meghatározni: a két főcsatornáé és a vízlépcsőn átbocsájtandó 45 m 3/ sec nagyságrendű, a mederben minimálisan meghagyandó élővízé. így az előzőekben meghatározott felszíngörbék csak felső burkológörbéknek tekintendők az öntözési idényben. Ez az állapot elsősorban a vízlépcső energiatermelését befolyásolja (kisebb esés). 7. Vízállás és vízhozamtartósságok Természetesen nem nélkülözhettük a vízjárás jellemzését szolgáló vízállás és vízhozamtartóssági adatokat. Legrészletesebben az erőmű szelvényét dolgoztuk fel, de példaként bemutatjuk a polgári szelvényre szerkesztett görbéket is. (6. 7. ábra). A duzzasztott vízállás tartóssági görbék töréspontjai a tervezett üzemelési rend miatt állnak elő. 8. Védtöltések magassági méretezése A duzzasztott víztér megváltoztatja a betorkolló vízfolyások, belvízcsatornák lefolvási viszonyait. A duzzasztott vízfelszíngörbék adják meg a szivattyútelepek, zsilipek áttervezéséhez a méretezés adatait. Részletesebb vizsgálat volt szükséges három jobboldali töltésezett mellékvízfolyás esetében: a Sajó folyónál valamint az Eger és Laskó patakoknál. A visszaduzzasztás mértékét a 90,50 és a 91,20 m. Orsz. duzzasztási szintek mellett határoztuk meg oly módon, hogy a Tisza és az érintett vízfolyás nagy vizeinek összetalálkozása 1%-os valószínűségű legyen. Sajnos a munka készítése során megfelelő teljes adatanyag hiányában részben feltételezésekre szorítkozunk. Példaként bemutatjuk a Laskó patakra végzett vizsgálatokat. A Laskó patak belvízrendezési terve az alsó szakaszon 100 m 3/sec vízszállítást irányzott elő. (NQ b) Ezt a felszíngörbét vetettük össze a különböző duzzasztási esetekkel, nevezetesen: 90, 50 m. Orsz. duzzasztás Qrúza-' 700 m 3/sec Qj.askó100 m 3/sec 91,20 m. Orsz. duzzasztás QTÚZO.: 700 m 3/sec Q Lask i: 100 m 3/sec Erőmű önduzzasztás (nyitott állapot) QTÍSZÜ •' 4000 m 3/sec Q Lask ó: 5 m 3/sec A vizsgálatból kitűnt, hogy a duzzasztás után mintegy 5 km hosszon áll elő magasabb vízszint a vízfolyáson a mértékadó belvízi helyzethez képest. Ez szolgált alapul a tervezett töltéskorona szint meghatározásához. A tározótérben a védelmi magasság megállapítását a következő szempontok határozták meg: 91,50 Liwgo, Ti 3m 6. ábra. Természetes és duzzasztott vízállástartósság a vízlépcső szélvényében Puc. 6 npodojincumeAbHOcmb ecmecmeennbix u nodnopiibix aopusoH zudpmoe e cmeopeoy3Aa Abb. 6. Natürliche und angestaute Wasserstandsdauerlinien im Profil der Staustufe 300 365,28 Tartósság [nap]
