Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep története

368 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Szilágyi M.: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep 1 | lOL szennyezett vízben élő '-•/"•< { 1x7. I ) Ip szenny vili mikroorganizmusok ESft& l Ip 7. 3. ábra. A Sósmocsár árok szaprobiológiai képe a pest­lőrinci szennyvíztisztító telep bevezetése felett és alatt 1. mintavételi hely: a tisztító telep felett 100 m-re. 2. mintavételi hely: a tisztító telep alatt 500 m-re. :t. mintavételi hely: a Nagykörösi úti patak kereszteződésénél, a tisztító telep után 1 1. km-re. 4. mintavételi hely: a Dimitrov tsz. istállóiból elfolyó víz beőmlése előtt a tisztító teleptől 2 km-re Abb. 3. Saprobiologisches Iliid des Sósmocsár-Orabens oberhalb und unterhalb der Einleitung in die Abwasser­kláranlage in Pestlőrinc 1. Probenahmestelle: 100 m stromauf der KláranlaRe. 2. Probenahme­stelle: 500 m striimab der Kl&ranlajje. 3. Probenahmestelle: bei der Kreuzung des Ilanhes bei der Napykörösi-Strasse, 1 km weitnach der Klárán- lage. 4. Probenahmestelle: vor dem Einlauf des aus den StalInnKen der Produktionsgenossenschaft ..Dimitrov" abfliessenden Wassers, 2 km weit von der Kláranlase annak befejeztével a jó üzemeltetés gondos felelőse volt néhai Kecskeméti Gyula telepvezető. A szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területe az évek folyamán tovább növekedett. Megépült a Baross utca —Vöröshadsereg úti szennyvízgyűjtő. 1964-ben társadalmi kezdeményezésre egy KISZ ]akótelep építését kezdték meg tisztítótelepünk közvetlen szomszédságában. Az eleinte kis lakás­számra tervezett lakótelep lakásszámát 2000-re emelték. Gondoskodni kellett, a várható többlet­szennyvíz elhelyezésének megoldásáról. Kétféle lehetőség kínálkozott: a szennyvíztisztító telep bő­vítése vagy gravitációs csatorna építése a pester­zsébeti közcsatorna hálózatba való csatlakozásig. A telep bővítése az ideiglenes állapot fenntartásá­nak meghosszabbítását jelentette volna. A válto­zatok költség összehasonlítása alapján, a gravitá­ciós csatorna tűnt gazdaságosabbnak. Végezetül nem volt már kívánatos, hogy a lakótelepek köz­vetlen környezetében szennyvíztisztító telep üze­meljen. A gravitációs csatorna építése megindult, azon­ban az új lakások átadásának, üteme rendkívül gyors volt. Ezért — a gravitációs csatorna üzem­behelyezéséig — átmeneti megoldásról kellett gon­doskodnunk. A vízügyi és egészségügyi hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy a telep kis mértékű át­alakítások után túlterhelve, csökkentett hatásfok­kal működjön a csatorna üzembehelyezéséig. IRODALOM [1] Bessenyei, .1.: Magyarország csatornázása ós szenny­vízkezelése. Budapest, 1943. [21 Marth, J.—Sz. Dr. Muhits, K.—Pató, T.—Párnay, 7,—Szablya, F.: Adatok az élesztett iszapos szenny­víztisztítás kérdéseihez. Épületgépészet. VII. évf. 5—6. sz. 1958. [3] Pató, T.—Sz. Dr. Muhits, K.: Hazánk első felületi levegőztetéssel működő élesztett iszapos berendezé­sének tanulmányi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1959. 2. [4] Dr. Szabóné Dr. Muhits, K.: Nagyterhelósű élesztett iszapos berendezéssel végzett vizsgálatok eredmé­nyei.. Hidrológiai Közlöny. 1960. 5. [5] Wuhrmann, K.: Ergebnisse von Grossversuchen in hochbelasteten Belebtscblammanlagen und Tropf­GesÉhtichte der Abwasserklaranlage in Pestlőrinc Szilágyi, M. In Ungarn befasste man sieh in der im Artikel be­schriebenen Abwasserklaranlage in Pestlőrinc zum er­stenmal mit den Betriebsproblemen der Belüftungsein­richtung System lvessener. In dieser Anlage arbeiteten ausser dieser Einrichtung noch mehrere Abwasserklár­objekte versehiedenen Tvps (Abb. 1.1). Die Haupt­stadtischen Kanalisationswerke hatten deshalb Gelegen­heit mit versehiedenen Bauwerken betriebstechnologi­sche, biologische und chemisehe Erfahrungen zu ver­sehaffen. Der Artikel fasst diese Erfahrungen zusammen, naeh­dem die in Rede stehende Anlage infolge der Stadtent­wieklung liquidiert wird.

Next

/
Oldalképek
Tartalom