Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep története

364 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Szilágyi M.: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep tisztító kapacitását aktivált iszapos kísérleti berendezés létesítésével növeljék meg. A Fővárosi Csatornázási Művek akkor megbízta a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatot, hogy 1000 fő lakosegyenértékre egy Kessener kefés rendszerű aktivált iszapos berendezés kiviteli terveit készítse el. A tervezett berendezést a Közlekedési Építési Vállalat építette meg. Az üzembehelyezésre 1956-ban került sor. A berendezések és műtárgyak üzempróbáit tiszta vízzel hajtottuk végre. Ennek során szabályoztuk be a bukóélek magasságát. Az iszap recirkulációt végző emelőkerék vízszállító képességének mérésére az iszaprecirkuláció mennyiségét szabályozó tolózár változtatása mellett került sor. A levegőztető kefe fajlagos áramfelvételének megállapítása különböző bemerülések esetén.és a levegőztető medencében kialakuló sebességek mérése szintén az üzemi próba feladata volt. Az oxigénfelvétel gyakorlati mérését megelőzően a szakirodalmi közlések elméleti anyagát összegyűjtve a levegőztetés révén történő oxigénbevitelről, valamint az iszappehely modelljének oxigén ellátásáról a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvízszakosztálvának ülésén Marth József számolt be. Az oxigénbevitel sebességót az azóta már elterjedt számításos-grafikus eljárással határoztuk meg. Először alkalmaztuk a tangens a grafikus meghatározásánál a sok előnnyel járó log-log ábrázolást. A kísérletek megmutatták, hogy a gyakorlatban a 7. kép. A levegőztető medence Foto: Párnay Zoltán Bild 7. Belüftungsbecken telítettség elméletileg meghatározott értéke a mindenkor jelenlevő zavaró körülmények miatt eltér a valóságos telítettségi értéktől Ezért minden esetben az adott körülmények közt (hőmérséklet, légnyomás, sótartalom stb. esetén) határoztuk meg a telítettségi értéket és ezzel a mért értékkel számoltunk Az aktivált iszapos medencék bedolgoztatását Wuhrmann módszerével végeztük. Az ülepített szennyvízzel feltöltött levegőztető medencéket, szennyvíz beadagolás nélkül 48 órán át levegőztettük. Az utóülepítőből a recirkulációt is megindítottuk. A terhelést az iszapképződés arányában lassan emeltük. A bedolgozódás folyamatát fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatokkal rendszeresen ellenőriztük. Megfigyeléseink szerint az aktivált iszap kialakulása nagymértékben az érkező szennyvíz szennyezettségének és hőmérsékletének függvénye. Ez megegyezik a baktériumok elszaporodásra vonatkozó ismereteinkkel. Három hetes beüzemelés után értük el a kívánt iszapkoncentrációt és beállíthattuk a hidraulikus terhelést 4 m

3/medence m

3/napra. Ezzel a terheléssel több hónapon át azért üzemeltettünk, hogy a szükséges üzemeltetési tapasztalatokat megszerez6. kép. Az élőülepített szennyvíz hozzávezetése az eleveniszapos berendezéshez Foto: Mészáros András Bild 6. Zuleitung des vorgeklárten Abwassers zur Belebtschlammeinrichtung 8. kép. Az élesztett-iszapos berendezés utóülepítője Bal oldalán az iszapemelö-kerék Bild 8. Nachklárbecken der Belebtschlamm-Einrichtung Links das Schlammheberad