Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dr. Rétháti László: A csapadék havi hatástényezői három alföldi kútra

Dr. Rétháti L.: A csapadék havi hatástényezői Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 357 Felhasznált adatok A tíz zavartalan vízjárású kút közül annak a háromnak a kiválasztása látszott célszerűnek, amelyek a leghosszabb adatsorral rendelkeznek. Ezek a következők: 360. sz. kút (Kondoros), 337. sz. kút (Cibakháza) és 234. sz. kút (Püspökladány). A korábbi vizsgálatok anyagából rendelkezésre álltak a kutak átlagos évi menetgörbéi; ezek alapján valószínűsíteni lehetett, hogy a 360. sz. kút esetén június, a másik két kút esetén május az első hónap, melynek csapadékai már a következő év NV-einek kialakulásában vesznek részt. (A tavaszi NV-ek relatív értékeit 1. [l]-ben.) A XII.—I.—II. hónapok átlagának mediánja 1936 és 1967 között +1,1° volt (Budapest, Meteorológiai Intézet), a szélső értékek: +3,5° és — 3,5°. A hideg és meleg telű éveknek a mediánnal való kettéválasztása kényszermegoldásnak tekinthető, annak érdekében, hogy a kiegyenlítő számításhoz legalább egy fölös egyenlet álljon rendelkezésünkre. Nyilvánvalóan nem tekinthető hidrológiai szempontból egyenértékűnek pl. az a két „hideg telű óv", melyek közül az egyiken —2,5, 1,8 és 2,7° (1948/49), a másikon 1,0, —6,8 és—4,7° (1939/40) volt a három téli hónap átlagos hőmérséklete. A számítás eredményeinek értékelése A három kút teljes idősorára, illetve a hideg és meleg telű évekre összesen kilenc, 13 ismeretlenű normál egyenletrendszer adódott, amelyeket — Razdan III. típusú elektronikus számítógép segítségével — az Egyetemi Számítóközpont oldott meg. kút teljes idősorára, valamint a hideg és meleg telű évekre A havi hatástényezők és az állandók (E'

0) értékeit az 1. táblázat tünteti fel. A hatástényezők ismeretében lehetővé vált a mértékadó csapadékok számítása, valamint annak vizsgálata, hogy két-két egymást követő NV különbsége ezekkel milyen szoros összefüggésben van. Az erre vonatkozó számítások eredményéről a 2. táblázat tájékoztat. A táblázat adatai szerint az E' = f(Cs

m) összefüg= 0,795 — 0,893, hideg telű évekre r = 0,603 — 0,846, a meleg telű évekre r= 0,689 — 0,956-os korrelációs együtthatóval jellemezhető; az átlagokat tekintve (1. a táblázat alsó három sorát) — mint az várható volt — a hideg telű évek sorozata adja a leglazább kapcsolatot. Még szembetűnőbb a különbség, ha azt vizsgáljuk, mennyire térnek el a tényleges értékek a regressziós egyenesből számítható értékektől: mind a vízjáték százalékában, illetve cm-ben mért átlagos eltérés, mind pedig a négyzetes szórás kétszer akkora a liideg, mint a meleg telű évekre. A táblázat adataival kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra a kapcsolatra, amely a regressziós egyenestől való eltérések szórása (a), valamint a független változó (jelen esetben E') szórása között fennáll; ennek értelmében a = ctb-I 1 — r

2 , vagyis a O/OE' hányados egyedül a korrelációs együttható függvénye (1. ábra). Ez a magyarázata annak, hogy a szórás (vagy az átlagos eltérés), tehát az a mennyiség, amellyel a kapcsolat gyakorlati értékét mérjük, azonos r-érték mellett is igen különböző lehet (1. pl. a táblázat 5. és 7. sorát). A Vl — r

2 kifejezés számszerű adatot ad arra vonatkozóan is, milyen mértékben nőtt az előrejelzés meg1. táblázat hatástényezők Const. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Const. —0,052 0,073 0,226 —0,008 0,078 0,281 0,019 —56,1 1,208 —0,950 —0,872 1,513 0,279 0,895 0,922 —212,6 0,139 0,276 «—0,083 0,298 0,224 0,041 0,043 9,6 0,052 0,001 0,180 0,062 0,181 0,195 —0,019 —38,0 —0,376 0,675 —0,438 —0,401 —0,105 —0,362 0,540 —11,6 —0,066 0,323 0,076 0,554 —0,092 0,351 —0,486 5,8 0,017 —0,111 0,130 0,301 0,147 0,169 0,277 —77,9 —1,581 —2,071 —0,449 0,839 —1,582 —1.118 —0,173 54,7 —0,169 —0,560 0,139 —0,157 0,174 0,163 0,390 —36,4 0,006 —0,012 0,179 0,118 0,135 0,215 0,092 0,250 —0,782 —0,586 0,650 —0,469 —0,195 0,430 0,032 0,013 0,044 0,232 0,102 0,185 —0,018