Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Dóra Tibor: A kiskörei öntözőrendszer

Dóra T.: A Kiskörei öntözőrendszer Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 341 6. ábra. A duzzasztómű keresztmetszete Puc. 6. FlonepetHoe ce<ienue eodocAueuoü nAomuHbi Abb. 6. Schnitt durch das Stauwehr sítható, miután az új mederrel való összeköttetése biztosított. A jobbparton helyezkednek el a vízlépcső üzemi épületei, a transzformátor állomás, a villamos kapcsoló állomás, valamint a kezelő személyzet lakóépületei. A teljes település központi fűtéssel, víz- és villamosenergiaellátással, csatornázással van ellátva. A vízlépcső Kisköre községből kiépített közúton közelíthető meg. Az építkezés kiszolgálására, annak időtartamára, nyíltvonali kiágazású iparvágány létesül. A tervezett duzzasztási szint legnagyobb értéke 91,20 m. Orsz, legkisebb értéke (a tározótér kiürítésével) 88,00 m. Orsz. Főbb munkamennyiségei: Földmunka 3 300 000 m

3 Beton, vasbeton munka 163 000 m

3 Kőmunkák 250 000 m

3 Acélszerkezetek 3 460 t Gépszerkezetek 1 440 t A vízlépcső tervezéséhez kiterjedt hidrológiai, geológiai, talajmechanikai, geohidrológiai feltárások és vizsgálatok, valamint geodéziai felvételek készültek. Az altalajt felépítő üledékes rétegek a geológiai negyedkor pleisztocén időszakában keletkeztek. A feltárt területen — a mindenkori vízjárás természetének megfelelően — szemcsés és kötött rétegek váltakozva fordulnak elő. A felszínen 5 — 13 m vastag kötött rétegsor található, mely alatt 8 —15 m vastag aprószemű, agyagos iszapos lencsékkel és igen vékony kötött rétegekkel átszőtt homokréteg, majd 4 — 10 m vastagságú, iszapot és agyagot tartalmazó második kötött réteg helyezkedik el. A továbbiakban változóan szemcsés és kötött rétegsorok követik egymást. A vízlépcső műtárgyainak alapsíkja jórészt az első szemcsés rétegben, illetőleg annak felső síkja közelében helyezkedik el. A talajvízszint a mindenkori Tisza vízállásokkal szoros kapcsolatban áll. A vízlépcső három főműtárgyának — az árvizektől körtöltéssel védett közös munkagödre a tiszai hullámtéren helyezkedik el. A munkagödör kiemeléséhez és a műtárgyak megépítéséhez többlépcsős talajvízszintsüllyesztést kellett végrehajtani. A talaj vízszintsüllyesztésnek kétféle rendszerét vizsgálták részletesebben, a mély kutast, valamint a szűrő és vákuumkutas kombinációit. Elsősorban az eléggé heterogén talajállapot és az új berendezések beszerzésére való tekintettel a szűrő- és vákuumkutas kombináció került alkalmazásra, mélykutas rendszer csak az élő Tisza melletti szakaszon épül az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében, valamint az erőmű helyén ahol a ritkább kútelrendezés biztosítása célszerű. A keletkező 10,7 m-es legnagyobb vízszintkülönbség és a folyásra hajlamos szemcsés altalaj szükségessé teszik a hidraulikus talajtörés megakadályozására és a felhajtóerő csökkentésére a műtárgyak alatti és az oldalszivárgás meggátlását. Ennek érdekében vízzáró vasbeton résfalas elzárás létesül a fel vízi oldalon, amely beköt a második kötött rétegbe és a műtárgyak alapozásánál a munkagödör megtámasztását is biztosítja. Az oldalirányú résfalas bekötések egyben a műtárgyakhoz csatlakozó partfalak alapozási céljait is szolgálják. A vízlépcső mindhárom főműtárgyát 2 db átmenő 40/10 Mp-os bakdaru szolgálja ki, amelyekkel a vízerőmű ideiglenes fel- és alvízi elzárótábláinak elhelyezése, a turbinák szerelése, a duzzasztómű fel- és alvízi ideiglenes elzárásainak, a hajózsilip alsó fője ideiglenes elzárásainak elhelyezése és mozgatása, valamint a duzzasztómű elzárószerkezetének és a hajózsilip alsó fő támkapujának szerelése biztosítható. A vízlépcsőn átmenő belső forgalmat, valamnit a működtető kábelek, vezetékek elhelyezését egynyomú vasbeton üzemi híd biztosítja. Duzzasztómű. A duzzasztómű az átvágás tengelyére szimmetrikusan az erőmű és a hajózsilip közé épül. Feladata a tervezett duzzasztási szintek és a vízlevezetés biztosítása. Ehhez 5 db 24 m-es 80,20 m. Ó. küszöbszintű szabad nyílás és annak elzárá-