Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1970. március 26-án megtartott, az 1970. évet záró közgyűléséről

Beszámoló Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. 331 elsősorban az e kérdéssel foglalkozó szakemberek szűk köre magyaráz. MAsik közös pályázatunkat a 3—5000 lakosú, mintegy 50—100 hektár területű falukörzetközpontok, ill. járási székhelyek szennyvízelvezetésére és tisztítására irányuló gazdaságos és korszerű javaslatok beszerzése érdekében írtuk ki. E témával szemben szélesebb körű érdeklődés nyilvánult meg. A bíráló bizottság véleménye szerint több, a gyakorlatban is hasznosítható javaslat érkezett be, amely a közművesítés soron következő nagy feladatai szempontjából igen figyelemre méltó. Az értékelt javaslatokat hasznosítás céljából az érdekelt hivatali szerveknek tovább adtuk. Az említett nagyrendezvények és pályázatok mellett szakosztályaink és vidéki csoportjaink munkája élénk és zavartalan volt. Altalános jelenség más egyesületek körében is a rendezvények számának növekedése. Ez szervezési szempontból az egyes előadások, vitaülések időpontjainak és előkészítésének szervezettebbé tételét igényli, miután helyiséghiány következtében a rendezvények időpontjának módosítása ma már általában nehézségbe ütközik. A rendezvények számának csökkentését célozta ez évben is a társegyesületekkel való szorosabb együttműködés. Vezetőségünk úgy értékeli az ezirányú tevékenységet, hogy szakosztályaink, de vidéki csoportjaink is maximálisan igyekeznek együttműködni minden szóbajöhető témában az érdekelt társegyesületekkel. Sajnos, nem ilyen jók a tapasztalataink más egyesületek együttműködési készsége tekintetében. A két évvel ezelőtt megalakított ifjúsági csoport munkája lendületesen fejlődik. A csoport létszáma ma már meghaladja a 100 főt és egyre több kezdő szakembert látunk a különböző szakosztályok rendezvényein. Emellett az ifjúsági csoport önálló munkatervet is állított öszsze és valósított mog. Hiányosságként említem meg, hogy a vízgazdálkodás műszaki-gazdasági kérdéseinek megvitatása nem tart lépést azzal a fejlődéssel, amely e téren az ágazatban végbemegy. Korábban tervbe vettük, hogy a szakemberbázis szélesítése érdekében tagtoborzást hajtunk végre azon közgazdászok és gazdasági mérnökök körében, akik ilyen kérdésekben elsősorban érdekeltek. Az akció eredményes volt, a soron következő érdemi lépést azonban még nem tekinthetjük elég eredményesnek. Nem sikerült az elmúlt évben Vízgazdálkodási Szakosztályunk munkáját kellőképpen ilyen irányba terelni. E probléma gyors megoldását különösen fontosnak tartjuk a jelen időszakban, amikor a IV. ötéves terv kialakítása folyik ós a MTESZ központi célkitűzései között is szerepel a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának társadalmi megvitatása. Nemzetközi kapcsolataink az elmúlt évben is bővültek. Statisztikai adataink szerint 1969-ben külföldre kiutazott szakembereink száma 31 7, beutazott külföldi szakemberek száma 158 volt. Részt vettünk a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Bizottsága Magyar Nemzeti Bizottságának munkájában. A Baden-Baden-i kongresszuson Társaságunk képviselője is részt vett és dolgozatot küldött ki. A CIOR Magyar Nemzeti Bizottsága egyik legfejlődőbb külföldi kapcsolatunkat jelenti. Fejlesztettük együttműködésünket a Bolgár Vizgazdasági Társasággal is. A bolgár testvérszervezet képviselői meglátogattak bennünket az elmúlt évben, részben a kétoldalú együttműködés kiszélesítése céljából, részben kezdeményezték a szocialista országok vízgazdálkodással foglalkozó társaságaink szorosabb együtt működését. Tovább bővítettük kapcsolatainkat a Jugoszláv Társadalmi Szervezettel. A vajdasági társszervezettel elvi megállapodást kötöttünk kétoldalú előadócsere és tanulmányutak szervezésére, ill. ezek elvi és gyakorlati feltételeire. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetséggel korábban kialakult kapcsolataink tovább javultak. A Szövetség képviselői az elmúlt évben is meglátogattak bennünket, Társaságunk szakemberei ugyancsak részt vettek a Szövetség múlt évi konferenciáján és a Raach-i szemináriumon. Társaságunk szervezete az elmúlt évben nem változott. Taglétszámunk is viszonylagos stabilitást mutat és úgy tűnik, hogy a 2000—2200 fős taglétszám érdemben a jövőben sem fog már emelkedni. Figyelemre méltó jelenség azonban az, hogy belépő tagjaink döntően a 40 évnél fiatalabb korosztályok soraiból kerül ki. Ez a tendencia budapesti és vidéki viszonylatban egyaránt érezhető. 1969-ben tovább bővült jogi tagjaink köre. Ezzel ismét újabb vállalatokkal és szervekkel építettünk ki kapcsolatokat. A múlt évben részben a vízépítőipar előtt álló feladatok kapcsán előtérbe került a kivitelező ipar ós tapasztalatunk szerint a vízügyi létesítmények megvalósításában elsősorban érdekelt kivitelező vállalatok jogi tagságuk mellett, a gyakorlatban is egyre intenzívebben kapcsolódnak társaságunk munkájába. Több intézmény felkérésére témákat dolgoztunk ki vagy megbeszéléseket szerveztünk, melyekkel munkájukat. elősegítettük. Szakosztályaink és vidéki csoportjaink számos tanulmányutat szerveztek, melyek elsősorban a jelentős vízügyi létesítmények, ill. a vizellátás és szennyvíztisztítás köré csoportosultak. Külön említést érdemel Balneotechnikai Szakosztályunk múlt évi tevékenysége. A MOTESZ megalakulását követően Elnökségünk úgy határozott, hogy a szakmai szempontból magától értetődőnek tekinthető munkamegosztást figyelembe véve, a Szakosztályt átalakítja és elsősorban a fürdők műszaki-gazdasági, üzemeltetési kérdéseire fekteti a hangsúlyt. A Szakosztály tevékenységi körének ésszerű módosítása feltótlenül indokolt volt, az átszervezést követő évben azonban bizonyos visszaesés következett be a Szakosztály munkájában. Az elmúlt év e téren gyökeres változást hozott ós a Szakosztály 1969. évi tevékenységéről csak dicsérettel emlékezhetünk meg. Oktatási Bizottságunk a Balneotechnikai Szakoszálylyal vállvetve a fürdők építésében, üzemelésében érdekelt szakemberek részére az elmúlt évben tanfolyam rendezését határozta el. Bár a tanfolyam lebonyolítására már ez évben került sor, a körültekintő szervező munka az elmúlt évben folyt. Örömmel jelenthetem be, hogy a tanfolyam rendkívül nagy érdeklődést váltott ki és a résztvevők megelégedésüknek adtak kifejezést. A következőkben röviden utalni szeretnék a Társaságunk előtt álló 1970. évi feladatokra és tennivalókra. Amint arra a munkaterv összeállításához kiadott irányelvekben is utaltunk, az irányelveket a vízgazdálkodás természeténél fogva nem helyes évenként módosítani. Ezt az elvet érvényesítettük az elmúlt években is. A fejlődés szempontjából azonban 1970 jelentős év. Elnökségünk azért szükségesnek tartotta, hogy az 1970. évi munkaterv összeállításához a jövő feladatait szem előtt tartó módosított irányelveket adjunk ki. Céljaink között fontos helyet foglal el a tudományos kutatásnak ós technikai haladásnak a vízgazdálkodásban történő minél gyorsabb alkalmazása. Erre utal az irányelvek 1. pontja. A hidrológiai kutatás korszerű módszereinek elterjesztése érdekében, mely a tudományos fejlődés szempontjából létkérdésnek tekinthető, 1968-ban Pécsett ankétot rendeztünk.. Az. ankét tapasztalatai és a megnyilvánult széleskörű érdeklődés arra indított bennünket, hogy két évenként hasonló tárgykörben rendszeres vitasorozatot rendezzünk, lehetővé téve ezzel a már gyakorlatba átment módszerek tapasztalatainak összegyűjtését, ós az időközben elért tudományos eredmények széleskörű publikálását. Korábbi elhatározásunknak megfelelően, ez évben is meg kívánjuk ankétunkat rendezni, melynek előkészítő munkái már folyamatban vannak. A tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen a kiinduló adatok rendszeres gyűjtése. Ennek különleges jelentőségét a hidrológiai kutatásban nem szükséges aláhúzni. A korszerű kutatási módszer azonban a tudományos kutatáshoz hasonló korszerű módszereket ós technikai rendszereket igényel az alapadatok gyűjtés és feldolgozása terén is. Ezért jelöltük meg az irányelvek 2. pontjában a hidrológiai adatgyűjtés és feldolgozás korszerű módszereit olyan kérdésként, mellyel a jövőben mélyebben kívánunk foglalkozni. E probléma csak látszólag technikai jellegű, hiszen nyilvánvaló, hogy a kutatás és gyakorlati alkalmazás szempontjából szükséges adatok körének, az adatgyűjtés és feldolgozás feltétel rendezésének kidolgozása elsődleges. Ezzel szem-