Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Horváth I.: Ausztriai tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. 343 allgemeinen mit unseren früheren Vorstellungen. Im Zusammenhang hiermit möge die Aufmerksainkeit eher darauf gelenkt werden, dass keiner <ler Rotortypen als einzige und ausschliessliche Lösung des Belüftungsl'roblemenkreises betraehtet werden kann. Jede Variante, jeder Typ besitzt ein gut umgrenzbares Anwendungsgebiet. Gerade aus disem Grundprinzip ausgeliend hat man z. B. unter der Benenming Simplex-System eine ganze Rotorserie entwiekelt. 3. Wir schlagen vor, die Belüftungs. — Erdbeeken mit grossem Nutzinhalt — aufgrnnd von auslándischen Beispielen — in der Zukunft auch in Ungarn vorzusehen, wo dazu entspreehender Platz und die sonstigen Verháltnisse zur Verfügung stehen. Die eingehende experimentale Untersuchung der ersten ein-zwei Prototypen wird für die Lösung weiterer Entwurfsarbeiten solehen Charakters nützliehe Grunddaten licfcrn. 4. Schliesslich, aber nieht zuletzt schlagen wir die systematisebe Erfassung der in Ungarn errichteten Reliiftungseinriehtungen vor. Messungen solehen Charakters sind im Ausland ziemlich háufig, mit der gemeinsamen Aufarbeitung der Projektierungs- und Betriebsdaten der vorhandenen Anlagen, können nützliehe teclmologische und Wirtschaftlichkeitsdaten erhalten werden, mit denen die Resultate der früheren, im Laboratoriums-Massstab durchgeführten Versuche überprüft werden können. Im Zusammenhang mit Ausgestalt.ung und Betrieb der Belüftungsbecken bespricht der Verfasser weitere eingehende Untersuchungen im Zusammenhang mii den in den Rauwerken abspielenden hydraulischen und Sauerstoffaufnahme-Prozessen. Aufgrund von Versuchsdaten bestatigt er, dass für die hydraulischen Verháltnisse der mit Mammutrotoren versehenen Belüftungsbecken, das Froudesche Gesetz gültig ist. Zum Schluss analysiert er aufgrund einiger Abbildungen die in den Rauwerken entstehenden hydraulischen Verluste und die mit diesen verbundenen wirtschaftlichen Zeiger. A Bajai Csoport 1970. január 30-An előadóülést és tisztújító taggyűlést rendezett a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum nagy előadótermében. Az előadóülésen a MHT. elnökségének képviseletében Cserjés Mátyás főmérnök, a MTESZ Bács-Kiskún megyei Szervezete részéről Buda Gáborné szervező titkár volt jelen. Vukováry Attila ig. helyettes főmérnök, a csoport cincikének megnyitója után Török László tanszókvezető tanár, a csoport titkára beszámolt a Csoport 3 éves tevékenységéről. A beszámolót a taggyűlés elfogadta. Ezután Juhász Endre oki. mérnök, a VIZITERV osztályvezetője „Baja város közművesítésének időszerű kérdései I. Csatornázás és szennyvíztisztítás" címen tartott előadást. Az előadó igen szemléletes előadás technikával tervrajzokkal ós diavetítés kombinálásával — ismertette a bajai városi csatornamű egyes létesítményeinek terveit és kivitelezésüket. Rátért a még soron következő feladatokra ós azokra a meghívott intézmények képviselőinek nyilatkozatait kérte. A hozzászólások során az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága képviseletében Balla István főmérnök ismertette a IV. ötéves terv közművesítósi célkitűzéseit jellemző mutatókat, majd Csányi Sándor a Bács-megyei Beruházó Vállalat főmérnöke hasznos beruházási tapasztalatokat közölt és javaslatokat tett a további beruházások lebonyolítására. Nemere Péter igh. főmérnök, az üzemeltető Dél-Bács Kiskún-megyei Vízmű képviseletében üdvözölte az előadóülést és tájékoztatott a bajai csatorna üzemeltetés szervezeti kérdéseiről, az üzemeltető terveiről ós problémáiról. Nagy András a csatornahálózat ós a szennyvíztisztítótelep kivitelezését ellátó Vízügyi Építő Vállalat igh. főmérnöke az alkalmazott újításokról szólt ós kérte a forgalom korlátozással járó közműépítéssel szemben a lakosság megértését. Balázs Ferenc és Dévényi István tagtársak számos részletprobléma megoldására hívták fel a figyelmet. A vita vezetését. Kováts Béla az FVT Vízellátási és Csatornázási. Tanszékének vezetője látta el. Összefoglalójában felsorolta Raja város csatornázásának soron következő feladatait és a vita során elhangzott javaslatokat. Megállapította, hogy a következőkben a város célszerű pénzügyi tevékenységén múlik a megépült alapberuházások fejlesztésének mórtéke, a mellékgyűjtők építésének ösztönzésével a csatornahálózat egészének a kiépítése. Az előadó ülés során a Bajai Csoport az alábbi vezetőséget választotta, Elnök: Vukováry Attila. Alelnök: Kováts Béla. Titkár: Török László. Szervező titkár: Kránitz István. Gazdasági felelős: Tettinger Katalin. Választmány: Szenti János, Czédli György, Simor József, I)r. Zsuffa István, Sági Jenő, Bosznay Miklós. K. B. A Szegedi Vízvédelmi Bizottság ülése 1970. április 7-én Polgár István ig. h. nyitotta meg az ATIVIZIG mellett működő VÍZVÉDELMI RIZOTTSÁG 1970. évi tervjóváhagyó ülését. Az ülés keretében előadások hangzottak el a sertéstelepek szennyvizének korszerű tisztítási módjairól, valamint annak mezőgazdasági hasznosításáról. Az előadásokat dr. Herédy Sándor a MÉLYÉPTERV osztályvezetője és Szépfalusi József a Vízvédelmi Bizottság titkára tartották. Az ülésen elhangzott munkatervi javaslatok között szerepeltek többek között az OSV Szegedi Sertéshízlaló Telepe, ill. a kendergyári áztató üzemek szennyvizének elhelyezési kérdései. A munkaprogramban kiemelkedő helyet foglalnak el az olajbányászat szennyvíz elhelyezéseinek megoldása, valamint az olajjal potenciálisan veszélyeztetett területek vízminősógvódelmi terveinek kidolgozása. A mezőgazdaság peszticid problémája, valamint Szeged város szennyvíz elhelyezésének kérdései ugyancsak helyet kaptak az Í970. évi munkatervben. A Vízvédelmi Bizottság kiegészítette vezetőségét ós az olajbányászat képviseletében a Bizottság elnökhelyettessé választotta Varga Bélát, az NKFV igazgatóját. Sz. J.