Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
7. szám - Horváth Imre: Ausztriai tapasztalatok levegőztető medencék kialakításáról és üzeméről
308 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. Horváth I.: Ausztriai tapasztalatok / Rotor lll-IV. Rotor ( ! • ^ f GT, „,„,„,,,, HJIIHUJQ ) <5> í ^ v t« 1150 m 3 | J IN'! J tt Rotor 10,0 a 10,6 ^ 10,0 a, 30,6 a, a, lb. ábra. A felszíni áram,kép kialakulása Puc. 1a ílnan aapaiiuoHnoeo őacceüna, decmeywujezo MÜMMympomopoM (XoKKenxeiiM) Puc. 16 <PopMupoeamte noeepxnocmuoü JIUHUU motca Abb. la. Grundriss eines mit Mammutrotor arbeitenden Belüftungsbeckens (Hockenheim ) Abb. lb. Ausbildung des Oberflachen-Strombildes bemutatjuk a felszíni áramkép kialakulását jellemző vázlatot. Látható, hogy a két félkör alakú terelőelem mögött, és kisebb mértékben a válaszfal két végénél is áramlási árnyék keletkezik. Részletes hidraulikai, oxigén- és energiafelvételi méréseket végeztünk 30 cm-es üzemi rotorbemeriilés esetén, amelyeknek eredményeiből a bemutatásra kerülő ábrák kapcsán néhányat ismertetni fogunk. Megjegyezzük, hogy az áramlási középsebességeket Oíí-típusú forgószárnyas műszerrel határoztuk meg a hidrometriában szokásos módon különböző függélyekben és mélységekben történő mérések eredményeinek átlagolásával. Három különböző üzemi változatot vizsgáltunk: I. rotor, I—II. rotorok és az I—IV. rotorok üzemeltetésével. A 2a—b. ábrákon az áramlási középsebesség kapcsolatát tüntettük fel az egyidejűleg üzemben levő rotorok összhosszúságának, ill. a rotorbemerülés értékének a függvényében. Az ábrán levő mérési adatok részben a Passavant cég által végzett vizsgálatok eredményeiből, részben pedig a Technische Hochschule keretén belül von der Emde irányításával végzett mérésekből származnak. A 3a. ábrán az 1 m rotorra jutó vízhozamot tüntettük fel a rotorhossz függvényében. A 2a. és a 3a. ábrák összevetésével látható, hogy több rotor üzeme esetén fontos az üzemi paramétereknek az 1 fm. rotorra való vonatkoztatása. Erre egyébként a továbbiakban még részletesebben is ki fogunk térni. a, b, 2a—b. ábra. Az áramlási középsebesség és a rotorhoszszúság, ill. « bemerülési mélység kapcsolata (Hockenheim ) Puc. 2a—6 CpeditHH CKopocmb meneHun u ÖAUHU pomopa, eepHee ejiyűuHCi noepyMcenu.i e 63auM0cea3u (XoKKenxeiiM) Abb. 2a—b. Die Beziehung der mittleren Strömungsgeschwindigkeit und der Rotorlange bzw. der Eintauchtiefe ( Hockenheim ) A 3b. ábrán az 1 kWh-ra jutó vízhozamértékeket mutatjuk be a rotorhosszúság függvényében. Megjegyezzük, hogy a 3a-b. ábrákon a Hockenheim-i levegőztető medencére vonatkozó adatokon kivül a Passavant cég által a Herne-i kísérleti telepen végzett mérések adataiból is felhasználtunk néhányat, amelyek az értékelés során rendelkezésünkre álltak [8]. Az oxigénfelvételi mérések eredményeiből a 4a—b. ábrákon mutatunk be egy sorozatot. Látható, hogy mind az 1 fm-re, mint az 1 kW-ra vonatkoztatott bevitt oxigén súlya a rotorhosszúság növekedésével csökken. Az 5a—b. ábrákon a Q v vízhozam [m 3/s] és az OC [kg0 2/h] összefüggését szemléltetjük. Mindenek előtt megállapítható, hogy adott műtárgy esetén kölcsönös kapcsolat áll fenn a hidraulikai viszonyokra jellemző Q v és az oxigénfelvételi folyamatot jellemző OC változók között. Növekvő középsebesség, ill. vízhozam esetén az OC [kg0 2/h] értéke is növekvő tendenciát mutat. Ez különösen azért 10- 1—4—I— ll'l 10 20 50 W 50 60 7080 100 Bemerütési mélység, h r [cm] Passavant TH — + — Paraméter ti r [cm] 5 6 7 8 910 20 30 W Rotorhossiúság, l r [m] 201
