Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

300 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. Oelberg G.: Talajvízingadozás előrejelzése Die Tabelle 1 zeigt das Rechner-Resultatblatt eines Beobachtungsbrunnens, das für die Periode von 3, 6 und 9 Monaten, die zu erwartende Anderung mit jedwel­ehem Monat beginnend enthált. Ausserdem zeigt dieses Blatt mit den effektíven Daten der Untersuchungspe­riode vergliehen die mittlere Abweiehung, als aueh die grösste positive und negatíve Abweiehung. Mit Einfiihrung der relatíven Amplitude (Abb.8) gelang es, eine Verháltniszahl einzuführen, die mit ei­nem einzigen Zahlenwert ein Bild darüber gibt, welehe Resultate wir in gegebenem Fali von einer einparamet­rigen Vorhersage erwarten können. Die relatíve Amp­litude ist der in % der vollstandigenAusschlags der durch­sehnittlichen Schwankungskurve ausgedrüekte Wert. Die auf grösserem Gebiet durchgeführte Untersu­chung ( Abb.9) lásst darauf folgern, dass auf einem bet­tráchtlichen Teil des ungarischen Flachlands, wir mit den in Frage kommenden einfaehsten Art, mit einpara­metriger-Verbindung eino Prognose geben können und zwar nicht nur in der náehsten Náhe der Beobachtungs­brunnen, sondern aueh für das Gebiet zwischen den Brunnen. Durch Aufarbeitung der Zeitreihen mehrerer Beobachtungsbrunnen kann für einen fixen Zeitpunkt des Jahres aueh eine für praktische Zwecke dienende Vorhersage-Karte angefertigt werden (Abb. 10). Der am Ende der Periode zu erwartende Wasserspiegel-Wert wird durch Summierung der von der Karte festgestell­ten Daten und der zu Beginn der Periode vorherrschen­den Grundwasserstanden, angegeben. An einigen Orten, geben einparametrige Prognosen kein befriedigendes Resultat, dies kann im allgemeinen auf die örtlichen Störungen (Geologie, Gelánde etc) zu­rückgeführt werden. Nachdem Anomalien solchen ört­lichen Charakters vorkommen, ist es begriindet, Vor­hersagen nur mit der individuellen Aufarbeitung der Brunnendaten des betreffenden Gebiets zu geben, die Anwendung auf grössere Gebiete abgeleiteter Durch­schnittswerte verursacht örtliche Fehler. A vízgazdálkodási tervezés alternatíva-problémái* Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája kere­tében egyetemek és szövetségi főhatóságok vezető szak­emberei részvételével 1964-ben megalakított 16 tagú Vízügyi Bizottság (Committee on Water) a vízgazdálko­dási tervezés alternatíva-problémáinak elemzését tűzte ki első feladatául. Előbb általánosságban, majd a Colo­rado vízvidékének példáján a gyakorlati alkalmazás tük­rében vizsgálták meg ennek az alapvető vízügyi politikai kérdésnek elvi és gyakorlati vonatkozásait (1966 és 1968). A két kiadványon végighúzódó alapgondolat: A vízgazdálkodási tervezési alternatíva problémáit nem önmagukban, hanem a gazdasági ós társadalmi fejlődés egészében betöltött szerepükön keresztül kell elemezni. Ennek az irányelvnek az érvényre juttatása nem egy­szerű feladat. A Szerzők elgondolásait talán a tervezési célkitűzések és a Colorado-terv esetében megvizsgált főbb alternatívák rövid áttekintése tudja leginkább ki­fejezésre juttatni. A) Tervezési célkitűzések A gazdasági hatékonyság nem az egyedüli, de kétségte­lenül fontos célkitűzése és mérőszáma az alternatíva­vizsgálatnak. Maga a „gazdaságosság" többféleképpen értelmezhető ós több szinten vizsgálandó (helyi, körzeti, országos és nemzetközi szintű elemzések). 2. A jövedelem eloszlásának szabályozása egyes terület­részek és érdekképviseleti csoportok között. Az előbbi lényegében magában foglalja a vízkészletek területi megoszlásának problematikáját. Az utóbbira vonatkozó példaként említhető, hogy a Coloradó-terv kidolgozása so­rán az egy család által művelhető méretű farmok szá­mára a nagyobbakénál kedvezőbb feltételeket kívántak biztosítani. 3. A természeti környezet szabályozásának szempontjai azt kívánják, hogy a vízgazdálkodási tervek a terület összes természeti készleteinek (talaj, napfény, ásványi kincsek stb.) együttes és optimális hasznosítását segít­sék elő. 4. A természeti környezet és a táj-esztétikai védelme az egyik legfelelősségteljesebb ós a gazdasági hatékonyság szemléletén keresztül legnehezebben megközelíthető szempontja a vízgazdálkodási tervezésnek. B) A Colorado-terv főbb alternatívái: — tározók és vízellátó-rendszerek kiépítése, — a jelenlegi potenciális vízkészlet növelése (nagy távolságú vízátvezetés, a tengervíz sótalanítása, mes­terséges csapadék-keltés), — a vízhasználó ágazatok közötti arányok megvál­toztatása, — település-politikai ós területhasználati változtatá­sok, * U. S. National Academy of Sciences, 1900 — Alternatives in water management, Publication 1408, Washington, 51 p. U. S. National Academy of Sciences, 1908 —- Water and chnice in the Colorado hasin, Publication 1809, Washington, 107 p. — víztakarékossági megoldások alkalmazása, — a víz ár-rendszerének megváltoztatása, — adó- ós hitel-rendszerek megváltoztatása, — a jelenlegi helyzet fenntartása. A víz-problóma szövevényes gazdasági és társadalmi vonatkozásainak felvázolását és az alternatívák sok­rétűségének megvillantását — érthető módon — több­nyire nem kiforrott megoldások, hanem kutatási, szer­vezeti és vízügyi feladatok követik. Dr. Szesztay Károly Nemzetközi Gyógy víztechnikai Társaság (Société In­ternationale de Technique Hydrothermale) alakult 1969­ben. A Castellammare di Stabia gyógyfürdőhelyen tar­tott alakuló közgyűlésen megválasztották a S.I.T.H. vezetőségét. A társaság elnöke E. Chiostri (Olaszország), alelnökei A. Coste-Floret (Franciaország) és J. Kozlov (Szovjetunió), főtitkára P. C. Federici (Olaszország), főpónztárosa K. Fricke (N.Sz.K.), a végrehajtó bizott­ság tagjai: N. Morduchowicz (Argentína), J. Vala (Cseh­szlovákia), K. Chtterev (Bulgária), A. Madeyski (Len­gyelország), Cziráky J. (Magyarország), M. Meiri (Izrael) ós A. Djellouli (Tunisz). A társaság célja: a) Támogatni ós elősegíteni minden országban a bal­neotechnikai kutatásokat, tanulmányokat és alkalma­zásokat az építészeti, mérnöki, kémiai, fizikai, termé­szettudományi, geológiai, higiéniai, bakteriológiai, mik­robiológiai és mindazon egyéb tudományok területén, amelyek közvetlenül vagy közvetve velük kapcsolatos. b) Elterjeszteni célkitűzését társadalmi és propa­ganda téren, támogatva azokat a szerveket, amelyek együtt dolgoznak a balneoteehnika területén, kapcsola­tot létesítve e szakágazat technikusai között, tanulmány­utakat szervezve a gyógyfürdők ós a balneotechnikai munkaprogramok megismerésére. c) Létrehozni együttműködést a gyógyhelyi klíma jogi szabályozással történő védelmére ós egyetemi szint ű tárgyalására a balneotechnikai oktatás keretében. d) Értékesíteni a balneotechnikusok tevékenységét ós hivatalos működését a nemzetközi gyógyfürdőügy területén, megvédeni tagjai érdekeit és gondoskodni a gyógyfürdők ós balneotechnikai berendezések fejlesz­téséről. e) Fenntartani a kapcsolatot azokkal az orvosi ós műszaki egyesületekkel, amelyek érdeklődnek a bal­neoteehnika iránt. f) Támogatni új kutatási központok létesítését ós a tárgykörben végzett kutatásokat, esetleg műszaki kon­zultációt létrehozva a gyógyfürdők érdekében. g) Információs szolgálatot létesíteni — esetleg együtt­működve más társaságokkal vagy hasonló szervezetek­kel — a tagok részére, a szakterület műszaki újításainak ismertetésére. A társaság négy évenként Nemzetközi Balneotechni­kai Kongresszust tart és rövidebb időközökben találko­zókat rendez. Dr.Cz.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom