Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Oelberg Gusztáv: Talajvízingadozás előrejelzése

298 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. Oelberg G.: Talajvízingadozás előrejelzése Viszonylagos amplitúdó Előfordulás 0—9% 2 10—19% 5 20—29% 11 30—39% 20 40—49% 18 50—59% 3 Nagyobb viszonylagos amplitúdót a térszint közelében levő, kisebb mélységű talajvizeknél kapunk. A viszonylagos amplitúdó és az átlagos talajvízmélység közötti kapcsolatot korreláció-számítás segítségével meg is vizsgáltuk az előbbi 59 kút adatainak felhasználásával. Lineáris kapcsolat feltételezésével: y=— 0,03z + 43,l egyenleteket kapunk, ahol: y a viszonylagos amplitúdó %-ban, x az átlagos talaj víz mélység cm-ben. A kapcsolat r=0,55 +0,06 korrelációs tényező és valószínű hiba mellett áll fenn. Az egyenlet minimális 150 cm-es átlagmélység esetén 38,6%-ot, a területen átlagosnak vehető 300 cm-es mélység esetén 34,1%-ot ad. A periodikus jelleg és a talajvízmélység közötti kapcsolat okát vizsgálva, ez leginkább a párolgás hatására vezethető vissza, mert ez az a tényező, mely lényegileg csak a felsőbb talajrétegre hat. A periodikus szabályosságot elsősorban a párolgás váltja ki. Előrejelzést egyetlen paraméter, elmúlt hosszabb időszak talajvízadatai alapján elsősorban magasabb — a teleptől átlagosan 150—260 cm-re elhelyezkedő talajvíz esetén tudunk adni. 5. Talajvíz előrejelzés nagyobb területen Az eddigiekben az egyes kutakat tettük vizsgálat tárgyává, a kapott eredmények a kút közvetlen közelében érvényesek. További kérdés az, hogy a szomszédos kutak adatsoraiból levezetett hasonló jellegű értékek milyen kapcsolatban állnak egymással. Lehet-e belőlük a közbenső terület várható talajvíz ingadozására következtetni? A kérdés megoldására kísérleti területet jelöltünk ki a Duna-Tisza közén Kiskunfélegyháza és Baja magassága között, kb. 5000 km

2 nagyságú területen. Ezen a területen rendelkezésre áll a 9. sz. ábrán bejelölt 59 db kút hosszabb idejű rendszeres észlelési adata, mely az észlelési időtartam hosszúsága szempontjából az alábbiak szerint oszlik meg: 10—20 év észlelési idő 49 db 83% 20—30 év észlelési idő 7 db 12% 30—40 év észlelési idő 3 db 5% Azonos időtartamra vonatkozó kb. 50 db kút idősorát (1953—65) feldolgoztuk, vagyis gépi úton elkészítettük az 1. sz. táblázaton a 869 sz. kútra bemutatott gépi eredménylapot. Elsősorban vizsgálat tárgyává tettük, hogy a viszonylagos amplitúdó értéke milyen területi eloszlást ad. A 9. ábrán az egyes kutak mellett feltüntettük a viszonylagos amplitúdó %-os értékét és az azonos nagyságrendbe tartozó kutak %-os elhatároló rétegvonalait. Vizsgálataink szerint 35% az a határérték, mely felett a gyakorlati igényeket kielégítő előrejelzést tudunk nyújtani. Az ábrából megállapítható, hogy: 1. A terület kb. 70%-án egybefüggően nagyobb a viszonylagos amplitúdó értéke, mint 35%. 2. Az azonos nagyságrendű értékek egymás szomszédságában helyezkednek el. A viszonylagos amplitúdó alacsony értékei is területileg elhatárolt tartományokban jelentkeznek és azok vizsgálataink szerint visszavezethetők részben geológiai (holocén Duna meder) részben domborzati okokra (Bajától északkeletre elterülő magasfekvésű terület) részben pedig mesterséges behatásokra (dunamenti lecsapoló csatornahálózat). i j, SZEGED 993

1 JELMAGYARAIAT•• Kutsiam [Wzonylogos ampljtvdó [l] 9. ábra. A viszonylagos amplitúdó (a

v %) alakulása a kísérleti területen Abb. 9. Oestaltung der relativen Amplitude (av % ) auf dem Versuchsgebiet