Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Oelberg Gusztáv: Talajvízingadozás előrejelzése

294 Hidrológiai Közlöny 1970. 7. sz. ges vízállásokra leszűkítve. Ez a módszer túlzottan közelítőnek látszik és főképp az építőipari szempontokból kényes maximális vízszinteket nagy eltérésekkel adta meg (pl. 151 cm helyett 84 cm-t, 157 cm helyett 107 cm-t). Forgó László szeged-környéki VITUKI kutak 1935—1967. közötti adatsorait elemezve [6] egyrészt az éves középvízszintek menetgörbéjével dolgozik és az emelkedő-, csökkenő-, átmeneti szakaszokat elemezve megállapítja, hogy a hidrológiai periódusok hullámhossza 12—13 év. Másrészt egy perióduson belül várható és maximális, ill. minimális vízszint előrejelzésére kétféle meghatározási módszert mutat be, melyeknél alapadatnak a megelőző 3—4 év legnagyobb és legkisebb talajvízállásának differenciáját, ezek 3. illetve 4. tagú számsorát használja fel, majd ezen számsoroknak a vizsgált évre való extrapolálásával következtet a várható szélső értékek nagyságára. A felsorolt módszerek általában az éves periódus során előforduló maximum és minimum értékekre biztosítanak előrejelzést. Találunk olyan módszert, mely egyedül az eddig észlelt talaj vízállásokból levezetett értékkel, vagyis egyetlen paraméterrel ad előrejelzést [4]. Van olyan módszer, ahol az előrejelzés biztosításához két paraméterre, pl. eddig észlelt talaj vízállásokra és egy pei'iódus csapadékösszegére [3], vagy ugyancsak talajvízállásokra és ezen kívül az előrejelzés kezdetén uralkodó talajvízállás ismerete szükséges [4]. Az [1] alatt közölt módszer már három paraméter alapján biztosított előrejelzést. Kétségtelen, hogy a gyakorlati életben való elterjedésre olyan módszer tarthat számot, melynek alkalmazása egyszerű, márpedig a bonyolultság a paraméterek számával hatványozott mértékben növekszik. Elsősorban tehát egy paraméteres előrejelzés feltételeit és érvényességi határát célszerű vizsgálat tárgyává tenni. Külön ki kell térni egy fontos kérdésre. Előrejelzési időtartamnak az előrejelzéshez felhasználásra kerülő utolsó adat észlelésétől a kívánt időpontig terjedő időtartamot nevezhetjük, pl. ha az októberi minimum alapján jelzünk előre a májusi nagyvíz idejére (7 hónapos időtartam) úgy, hogy közben még márciusi csapadékadatokat használunk fel, akkor azt a március és május köOelberg G.: Talajvízingadozás előrejelzése zötti időnek megfelelően csak 2 hónapnyi előrejelzésnek tekinthetjük. A tárgyalt módszerek közül a Bogárdi féle módszer és a VITUKI gyakorlata csak 2—3 hónapos előrejelzésnek minősíthető. Az ismertetett módszerek nagyjelentőségű kezdeményezést jelentenek, azonban építési szempontból a kérdést nem oldják meg. 1. A tavaszi maximális víz igen jelentős adat, de bekövetkezésének időpontja hónapos eltolódásokat szenvedhet. Szükséges az előrejelzési időpont határozottabb megjelölése. 2. Az építési munkák ütemezésében a talajvíz ingadozás számításba vételének az egész építési szezon alatt jelentősége van, nemcsak tavasszal vagy ősszel. 3. 2—3 hónapos előrejelzési időtartam építési szempontból nem kielégítő. Ha az építési munkák szervezésénél a talajvíz ingadozás előrejelzését számításba akarjuk venni, akkor olvan módszerre van szükség: a) mely 6—9 hónapos előrejelzési időtartamot is biztosít, esetleg hosszabb időre előre megadható az év tetszőleges, de rögzített időpontjában a valószínű vízállás; b) melynek eredményei olyan formában állnak rendelkezésre, hogy adott esetben minimális számítási munkával használhatók fel. Erre elsősorban az egyparaméteres előrejelzés lehet alkalmas. Végeredményben a talajvízingadozások nagymértékben függnek meteorológiai tényezőktől (csapadék, hőmérséklet, párolgás) és ezek időbeli eloszlásától, valamint helyi adottságoktól (domborzat, talajrétegződés, a rétegek talajfizikai jellemzői, geológiai adottságok). Mindezek a tényezők kihatnak az előrejelzésre. Éppen ezért természetes, hogy a törvényszerűségeket megtalálni, értékelni és azok érvényességi határait megállapítani csak hosszadalmas és gyakran hiábavaló számítások elvégzése után lehet. A modern gépi számítástechnika tette lehetővé, hogy a rendelkezésre álló adattömeggel széleskörű számítási próbákat végezzünk és azok elvégzésével eredményekről számolhassunk be. Vizsgálatainkat a talaj vízészlelési idősorokból levezetett törvényszerűségek feldolgozásán alapuló egyparaméteres előrejelzésre koncentráltuk. A gépi számítás programozása szempontjából nincs akadálya a paraméterek száma növelésének

) 1. ábra. Talajvízingadozás idősora — Abb. 1. Zeitreihe der Grundwasserspiegelschwankung