Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék területi eloszlásának jellemzése
270 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Lipták F.: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék Az egyetlen mutatószámot adó értékelési módoknál felmerül a kérdés, mekkora lehet az illető mutatószám maximális, ill. minimális értéke, hogy a csapadék területi eloszlását még elfogadhatónak minősíthessük. Ilyen határértékek megadására az irodalomban kevés adat van. Pl. Oroszlány I. — Szalai Gy. [9] az Ef egyenlőtlenségi fok megengedhető maximális értékét 0,3-nak veszi. Ebből a szempontból tehát a bemutatott számpéldák közül az A, B és C jelű megfelelő csapadékeloszlást mutat, a I) jelű már a megadott határértéken kissé túl van (^=0,324). Az egyes mutatószamokra vonatkozó határértékek megadása további vizsgálatokat igényel. Felmerül az a kérdés, is hogy a különféle mutatószámok közül melyik alkalmas legjobban a csapadékeloszlás jellemzésére, különböző eloszlások összehasonlítására. Egyetlen mutatószám alkalmazásánál az I. vagy II. típusúak jöhetnek szóba. A Ili. típusúaknál ugyanis vitatható, hogy jogosult-e a mutatószámnak csupán az észlelési adatok 1/ i részéből való megállapítása, a /? érték pedig a legkevesebbet mond. Annak eldöntését, hogy az I. vagy a II. típusú, vagyis az átlagértéktől számított különbségek vagy azok négyzetei alapján kapott mutatószámok használata helyesebb-e, nem tartjuk jelenleg feladatunknak. Csupán megjegyezzük, hogy az irodalmi adatok szerint a Christiansen által bevezetett C u tényező a legelfogadottabb. Ha már megszerkesztjük a csapadékeloszlási képet, akkor már a y tényezők helyett célszerűbb megadni a csapadékeloszlási görbét, mivel arról a fentiekben ismertetett háromféle és azokon túlmenően bármilyen %-os értelmezésű (pl. y 1 5, y 2 5, stb.) területi tényező is leolvasható, és teljes képet ad a területi eloszlásról. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy szélcsendes időre érvényes csapadékeloszlási kép szerkesztése az i—R jelleggörbe alapján történhet [11, 12, 14], nem szükséges nagyszámú csapadékmérő területi elhelyezése. Amennyiben csupán az i—R jelleggörbék alapján kívánjuk elvégezni a csapadék területi eloszlásának értékelését, akkor a különféle mutatószámok bármelyikének megállapításához szükség van a csapadékeloszlási kép megszerkesztésére. Ha pedig ez már megvan, nem jelent több munkát a csapadékeloszlási görbe megszerkesztése, mint a csapadékeloszlási kép alapján a kellő számú pontban leolvasott h értékekkel a mutatószám számítása. 5. Összefoglalás A területi eloszlásra egyetlen mutatószám csak tájékoztató adatot jelenthet, amely a nagyságrendet ugyan bizonyos mértékig jellemzi, de ez az öntözés minőségének vizsgálatához, a szórófejek minősítéséhez, a különféle esetek összehasonlításához, értékeléséhez nem elegendő. Több mutatószám (pl. a 3 féle y érték) egyidejű megadása az előzőnél több tájékoztatást ad, főleg azért, mert a csapadékeloszlási képet meg kell szerkeszteni és ezáltal az eloszlás így szemléletesebbé válik. A vázolt célkitűzések teljesítéséhez azonban ez sem bizonyult minden tekintetben megfelelőnek. A csapadék területi eloszlásáról a csapadékeloszlási kép alapján szerkesztett csapadékeloszlási görbe — mint az új módszer alapja — teljes képet nyújt (l/e, 2/f, 3/f, 4/f ábra) és a különféle csapadékeloszlások számszerű értékelésére, összehasonlítására az eddigieknél jobb lehetőséget ad. IRODALOM [1] Christiansen, J. E.: Irrigation by Sprinkling. Bulletin n. 670, University of California, 1942. [2] Stefanelli, G.: Funzionalitá e distribuzione della pioggia negli apparecchi irrigatori e norme di prove. Verona, 1954. [3] A. W. Mc Culloch—J. F. Schrunk: Sprinklers patterns, spacing and selection criteria. Sprinkler Irrigation Ássociation, Washington, 1955. [4] W- Strong: Christiansen's eoefficient of uniformity, Pearson's variability coefficient and standard deviation. Sprinkler Irrigation Ássociation, Washington, 1955. [5] Hofmeister F.: Az esőztető öntözőberendezések vizsgálata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1961. [6] Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása a szórófejek különböző kötési módjainál. Vízügyi Közlemények, 1962/3. [7] Marjai Gy. : Külföldi esőztető berendezések optimális kötési módjainak vizsgálata. ÖRKI összefoglaló jelentés, 1962. [8] Bogárdi I.: Néhány gondolat az esőszerű öntözés csapadékeloszlásáról. Vízügyi Közlemények, 1963/4. • [9] Oroszlány I.—Szalai Gy.: A szól zavaró hatása esőszerű öntözésnél. Vízügyi Közlemények, 1964/3. [10] Beále J. G.—Howell D. T.: Relationships among Sprinkler Uniformity Measures. Journal of the Irrigation and Drainage Division. IR 1. Mar. 1966. [11 Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása Hidrológiai Közlöny, 1968/9. [12] Lipták F.: A tóglalapos és a háromszöges szórófejkötési módok vizsgálata és értékelése. Hidrológiai Közlöny, 1969/4. [13] Pierre Pernes: Irrigation par aspersion et uniforrnite d'arrosage. ICID Bulletin, New Delhi, Jan. 1969. [14] Lipták F.: Esőztető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései. MTI jegyzet szakmérnök hallgatók részére. Budapest, 1970. XapaKTepHCTHKa TeppHTOpnajibHoro pacnpeAeJieHHp OCaAKOB, BblAaHHblX AOWAeBa.'lbHblMH pacnpeflejiHTejibHbiMH rcuiOBKaMH ff-p JlunmaK, <t>. K ocaflKY, BbmaHHOMy A0>KAeBaJibHbiMH pacnpeAeJiHTejibHbiMH TOJiOBKaMH Haiiőojiee Ba>KHoe TpeéoBamie, MTO ero TeppuTopHajibHoe pacnpeAeJiemie no BO3MO>KHOCTH őbijio paBH0MepH0e. Ilpn HepaBHOiwepHOM pacnpeaejieHHH BOflbi no MecTaM oCTaioTCH naTHa 6e3 opomeHujj, a Ha «pyrHX >Ke MecTax MoryT B03HHKHyTb jiy>K6HHhi, pa3BHTiie paccTeHHií Towe 6y«eT HepaBHo.wepHoe. Ilpn opouieHHHx, npoBejeHHbix ajih 3amnTbi OT Mopo3a, npii pacnpe«eJieHKii HaB03a, OpOLUeHHH CO CTOHHbIMH BOflaMH, neCTHUHflOB II Apyriix 3amHmaiomnx, OT COPHHKOB, epeflCTB OCHOBHMM Tpe6oBanne.\i hbjihctch paBH0MepH0e pacnpeflejiemie nx Ha TeppiiTopim. MHorne iicc .neA0BaTe.nH 3annMajnicb c H3yqeHne.w paBHOMepHOCTH pacnpeaejieHH5i OCaAKOB. Hx cTpeivuieHHe TO, qToőbi onpeaeJiHJiH ÓbiCTpo paciHTaeMyio H pacnpeae^eHiie OCaAKOB xopoiuo xapaKTepH3yiomyio odny noKü3ameAb HenoepeACTBeHHO H3 3Ha<ieHHH, Bbina«eHHbix B H3MepnTeJibHbie cocyAbi, ocaaKOB. Pa3Hbie noKa3aTejui OŐblMHO flaiOT TOJIbKO OTHOCHTejIbHy 10 BejIHMHHy K CpeAHeií BbicoTe OCaAKOB (h). B CTaTbe H3JiaraioTCH 9 CIIOCOÖOB. H3 HIIX B nepBbix ceMb npeAJiaraeTCH OAHa noKa3aTejib, B BOCbMOM y>Ke npeAJiaraeTCH 0AH0Bpe.vieHH0e npiiMeHeHHe Tpex n0Ka3aTeJieii (STO ii ecTb CTapoe npeAJiojKeHHe caMoro aBTopa), a B AeBHTOM npeAJiaraeTCH HOBbiíí cnocoö aBTopa. 3HaMeHiie C«H E/BbmiicjiínoTcn H3 Bcex /xaHHbixHaöjimAeHUfi, Ha OCHOBaHHH pa3H0CTH OTíeTOB H CpeAHHX 3HaneHHH. 3HaHeHHe C»n C j^s BbiqHC.njnoTCH TaK>Ke H3 Bcex ashHbix HaŐJlIOAeHHH, HO Ha OCHOBaHHH KBaapaTOB pa3H0CTH
