Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék területi eloszlásának jellemzése

270 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Lipták F.: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék Az egyetlen mutatószámot adó értékelési mó­doknál felmerül a kérdés, mekkora lehet az illető mutatószám maximális, ill. minimális értéke, hogy a csapadék területi eloszlását még elfogadhatónak minősíthessük. Ilyen határértékek megadására az irodalomban kevés adat van. Pl. Oroszlány I. — Szalai Gy. [9] az Ef egyenlőtlenségi fok megenged­hető maximális értékét 0,3-nak veszi. Ebből a szempontból tehát a bemutatott számpéldák közül az A, B és C jelű megfelelő csapadékeloszlást mutat, a I) jelű már a megadott határértéken kissé túl van (^=0,324). Az egyes mutatószamokra vonatkozó határértékek megadása további vizs­gálatokat igényel. Felmerül az a kérdés, is hogy a különféle mutató­számok közül melyik alkalmas legjobban a csapadék­eloszlás jellemzésére, különböző eloszlások összeha­sonlítására. Egyetlen mutatószám alkalmazásánál az I. vagy II. típusúak jöhetnek szóba. A Ili. tí­pusúaknál ugyanis vitatható, hogy jogosult-e a mutatószámnak csupán az észlelési adatok 1/ i ré­széből való megállapítása, a /? érték pedig a legke­vesebbet mond. Annak eldöntését, hogy az I. vagy a II. típusú, vagyis az átlagértéktől számított különbségek vagy azok négyzetei alapján kapott mutatószá­mok használata helyesebb-e, nem tartjuk jelenleg feladatunknak. Csupán megjegyezzük, hogy az irodalmi adatok szerint a Christiansen által beve­zetett C u tényező a legelfogadottabb. Ha már megszerkesztjük a csapadékeloszlási képet, akkor már a y tényezők helyett célszerűbb megadni a csapadékeloszlási görbét, mivel arról a fentiekben ismertetett háromféle és azokon túl­menően bármilyen %-os értelmezésű (pl. y 1 5, y 2 5, stb.) területi tényező is leolvasható, és teljes képet ad a területi eloszlásról. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy szélcsendes időre érvényes csapadékeloszlási kép szerkesztése az i—R jel­leggörbe alapján történhet [11, 12, 14], nem szükséges nagyszámú csapadékmérő területi elhelyezése. Amennyiben csupán az i—R jelleggörbék alapján kí­vánjuk elvégezni a csapadék területi eloszlásának érté­kelését, akkor a különféle mutatószámok bármelyiké­nek megállapításához szükség van a csapadékeloszlási kép megszerkesztésére. Ha pedig ez már megvan, nem jelent több munkát a csapadékeloszlási görbe megszer­kesztése, mint a csapadékeloszlási kép alapján a kellő számú pontban leolvasott h értékekkel a mutatószám számítása. 5. Összefoglalás A területi eloszlásra egyetlen mutatószám csak tájékoztató adatot jelenthet, amely a nagyságren­det ugyan bizonyos mértékig jellemzi, de ez az öntözés minőségének vizsgálatához, a szórófejek minősítéséhez, a különféle esetek összehasonlítá­sához, értékeléséhez nem elegendő. Több mutatószám (pl. a 3 féle y érték) egyidejű megadása az előzőnél több tájékoztatást ad, főleg azért, mert a csapadékeloszlási képet meg kell szerkeszteni és ezáltal az eloszlás így szemlélete­sebbé válik. A vázolt célkitűzések teljesítéséhez azonban ez sem bizonyult minden tekintetben megfelelőnek. A csapadék területi eloszlásáról a csapadék­eloszlási kép alapján szerkesztett csapadékeloszlási görbe — mint az új módszer alapja — teljes képet nyújt (l/e, 2/f, 3/f, 4/f ábra) és a különféle csapa­dékeloszlások számszerű értékelésére, összehason­lítására az eddigieknél jobb lehetőséget ad. IRODALOM [1] Christiansen, J. E.: Irrigation by Sprinkling. Bulle­tin n. 670, University of California, 1942. [2] Stefanelli, G.: Funzionalitá e distribuzione della pi­oggia negli apparecchi irrigatori e norme di prove. Verona, 1954. [3] A. W. Mc Culloch—J. F. Schrunk: Sprinklers pat­terns, spacing and selection criteria. Sprinkler Irri­gation Ássociation, Washington, 1955. [4] W- Strong: Christiansen's eoefficient of uniformity, Pearson's variability coefficient and standard de­viation. Sprinkler Irrigation Ássociation, Washing­ton, 1955. [5] Hofmeister F.: Az esőztető öntözőberendezések vizsgálata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1961. [6] Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása a szórófejek különböző kötési módjainál. Vízügyi Közlemények, 1962/3. [7] Marjai Gy. : Külföldi esőztető berendezések optimá­lis kötési módjainak vizsgálata. ÖRKI összefoglaló jelentés, 1962. [8] Bogárdi I.: Néhány gondolat az esőszerű öntözés csapadékeloszlásáról. Vízügyi Közlemények, 1963/4. • [9] Oroszlány I.—Szalai Gy.: A szól zavaró hatása eső­szerű öntözésnél. Vízügyi Közlemények, 1964/3. [10] Beále J. G.—Howell D. T.: Relationships among Sprinkler Uniformity Measures. Journal of the Irri­gation and Drainage Division. IR 1. Mar. 1966. [11 Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása Hidrológiai Közlöny, 1968/9. [12] Lipták F.: A tóglalapos és a háromszöges szórófej­kötési módok vizsgálata és értékelése. Hidrológiai Közlöny, 1969/4. [13] Pierre Pernes: Irrigation par aspersion et uniforrnite d'arrosage. ICID Bulletin, New Delhi, Jan. 1969. [14] Lipták F.: Esőztető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései. MTI jegyzet szakmérnök hallgatók részére. Budapest, 1970. XapaKTepHCTHKa TeppHTOpnajibHoro pacnpeAeJieHHp OCaAKOB, BblAaHHblX AOWAeBa.'lbHblMH pacnpeflejiHTejibHbiMH rcuiOBKaMH ff-p JlunmaK, <t>. K ocaflKY, BbmaHHOMy A0>KAeBaJibHbiMH pacnpeAeJiH­TejibHbiMH TOJiOBKaMH Haiiőojiee Ba>KHoe TpeéoBamie, MTO ero TeppuTopHajibHoe pacnpeAeJiemie no BO3MO>KHOCTH őbijio paBH0MepH0e. Ilpn HepaBHOiwepHOM pacnpeaejieHHH BOflbi no MecTaM oCTaioTCH naTHa 6e3 opomeHujj, a Ha «py­rHX >Ke MecTax MoryT B03HHKHyTb jiy>K6HHhi, pa3BHTiie paccTeHHií Towe 6y«eT HepaBHo.wepHoe. Ilpn opouieHHHx, npoBejeHHbix ajih 3amnTbi OT Mopo3a, npii pacnpe«eJieHKii HaB03a, OpOLUeHHH CO CTOHHbIMH BOflaMH, neCTHUHflOB II Apyriix 3amHmaiomnx, OT COPHHKOB, epeflCTB OCHOBHMM Tpe6oBanne.\i hbjihctch paBH0MepH0e pacnpeflejiemie nx Ha TeppiiTopim. MHorne iicc .neA0BaTe.nH 3annMajnicb c H3yqeHne.w paB­HOMepHOCTH pacnpeaejieHH5i OCaAKOB. Hx cTpeivuieHHe TO, qToőbi onpeaeJiHJiH ÓbiCTpo paciHTaeMyio H pacnpeae^e­Hiie OCaAKOB xopoiuo xapaKTepH3yiomyio odny noKü3a­meAb HenoepeACTBeHHO H3 3Ha<ieHHH, Bbina«eHHbix B H3­MepnTeJibHbie cocyAbi, ocaaKOB. Pa3Hbie noKa3aTejui OŐblMHO flaiOT TOJIbKO OTHOCHTejIbHy 10 BejIHMHHy K CpeAHeií BbicoTe OCaAKOB (h). B CTaTbe H3JiaraioTCH 9 CIIOCOÖOB. H3 HIIX B nepBbix ceMb npeAJiaraeTCH OAHa noKa3aTejib, B BOCbMOM y>Ke npeAJiaraeTCH 0AH0Bpe.vieHH0e npiiMeHeHHe Tpex n0Ka3a­TeJieii (STO ii ecTb CTapoe npeAJiojKeHHe caMoro aBTopa), a B AeBHTOM npeAJiaraeTCH HOBbiíí cnocoö aBTopa. 3HaMeHiie C«H E/BbmiicjiínoTcn H3 Bcex /xaHHbixHaöjim­AeHUfi, Ha OCHOBaHHH pa3H0CTH OTíeTOB H CpeAHHX 3Hane­HHH. 3HaHeHHe C»n C j^s BbiqHC.njnoTCH TaK>Ke H3 Bcex ash­Hbix HaŐJlIOAeHHH, HO Ha OCHOBaHHH KBaapaTOB pa3H0CTH

Next

/
Oldalképek
Tartalom