Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék területi eloszlásának jellemzése
262 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Lipták F.: Az esőztető szórófejekkel kiadott csapadék csapadékmagasságoknak az átlagos csapadékmagasságtól való eltérések összege, vagyis a csapadékadatok középértéktől való eltéréseinek (abszolút érték) összege [mm]. Előbbiek alapján az (1) összefüggés így írható: 4. A Wilcox—Swales-íé\e egyenletességi tényező [10]: C II'S : 100 C„=100 2 t = l nh'~ am i bői D =Ah a „közepes eltérés"-nek nevezhető. Ah C u = 100 1 (2) (3) (4) E }=n n £h j f, n (5) 2 I hi -h E,= í=I nh D nh Ah h (6) r - a yy v — ~ h (9) ahol a = 2 i = 1 n [(10) Mint a fentiekből látható, a Christiansen-féle egyenletességi tényezőben szereplő Ah közepes eltérés helyett itt a különbségek négyzeteinek öszszegével számolunk. a értékét szórásnak, vagy standard deviációnak nevezik. 100 [l-y] = 100 [1-<?,]. (11) Mint látható, a 3. és 4. sorszám alatt ismertetett mutatószámok azonos jellegűek, egymással kifejezhetők : CW=100[1 — C„] (12) (13) C v= 1 100 2. Hofmeister F. [5], Oroszlány /.—Szalai Gy. [9] az Ef „egyenlőtlenségi fok" mutatószámot használja: ahol e,-=|hi — h\ az egyes észlelőhelyeken mért csapadékmagasság eltérése az átlagostól [mm]. A fenti összefüggés a következőképpen is írható: 5. Más módszer [10] nem az összes mérési adattal, csupán a //min es az alsó quartilis közötti adatokkal számol. Az n db mérési adatot nagyságrendi sorrendbe állítja, a legkisebb az 1. számú, majd növekvő sorrendben a 2., 3. ... stb. a legnagyobb az n. számú. Ezután kiválasztja az 1.— 0,25 n. közötti adatokat, s ezek összegének és az átlagos csapadékmagasságnak a hányadosával számol [10]: /0,25b 2> E P 1—100 \0,25m7( / (14) Mint látható, az 1. és 2. sorszám alatt ismertetett mutatószámok azonos jellegűek, egymással kifejezhetők : c u=100 [1 —(7) < 8> 3. Több kutató, pl. G. Stefanelli [2], IV. Strong [4] stb. a variációs tényező alkalmazását javasolja, ami a szórás és az átlagérték viszonya: Ha n nem többszöröse 4-nek, a 0,25 n nem egész szám, de ezt ki kell egészíteni a legközelebbi egész számra. Ez az összefüggés is a Christiansen-féle mutatószám-alakra hozható: 0,25nh0,25n E P 1 = 100 100 i = l 0,25 nh 0,25 n 1—í=l—_ 0,25w7; 0,25B i = 1 Di 0,25 n E P 1= 100 (Ah), Wi h (15) (16) (17) (18) A (18) összefüggés a (4)-hez hasonló alakú, de a 0,25 n számú legkisebb csapadékértékből számított „közepes eltérés" szerepel benne. 6. AJ. G. Beale által javasolt mutatószám [10] hasonló szerkezetű az előbbihez, szintén csak a mérési adatok negyed részével, de & "max ^ felső quartilis közöttiekkel számol. A nagyságrendi sorrendbe állított adatok közül a 0,75 n+\ —ii
