Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Dr. Varga Sándor: Cseppdinamikai hatások mérésére alkalmas mérőfejek tervezési szempontjai, különös tekintettel a csapadékfizikai kutatásokra és a szórófej vizsgálatokra

Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 240 Ankét Szegeden a vízgazdálkodás távlati fejlesztéséről .1 TIT Csongrád Megyei- és Bács-Kiskun Megyei Szervezete Agrártudományi Szakosztályai, a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei és Bács-Kiskun Megyei Csoportjai, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi CsopoHja 1970. február 11-én Szegeden ankétot rendeztek, amelyen a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének néhány Csongrád megyét érintő kérdését tűzték napirendre. Az ankét bevezetőjót dr. Paezuk István, a Csongrád megyei Tanács V. B. elnökhelyettese tartotta. Az ankét vitaindító előadását Takács Ferenc, oki. agrár szakmérnök, az Állami Gazdaságok Országos Központja Békés-Csongrád megyei Főosztályéinak h. vezetője tartotta. Az előadó áttekintette Csongrád megye vízgazdálkodásának történeti adatait, majd a jelenlegi vízkészletgazdálkodási adatokat felhasználva, ismertette a mai vízgazdálkodási helyzetet. Megállapította, hogy a mezőgazdaság vízigénye a megyében egyre növekszik. Az Állami Gazdaságok és Termelő Szövetkezetek adataival bizonyította, hogy a megyi mezőgazdasági nagyüzemek a termelés azon fokára jutottak el, amikor az öntözővíz mennyisége limitálja a termést. Megállapította azonban azt is, hogy a megye vízkészletei már a legközelebbi években sem lesznek elegendők a mezőgazdasági vízigények kielégítésére. Ismertette, hogy a Vízgazdálkodási Keretterv előirányozza a Tisza III. vízlépcső létesítését, a későbbiekben ezzel összefüggésben a Duna—Tisza csatornát és a dunai vízátvezetést, és szólott az Arad— Csanádi öntözőrendszer most felmerült koncepciójáról. Ezeknek főbb műszaki adataira is kitért. Véleménye szerint a ma meglevő vízhasznosítási berendezések korszerűsítése után ki kell használni a Tisza II-ből már a közeljövőben adódó lehetőségeket, de hangsúlyozottan szólott a Tisza III. vízlépcső és a vele kapcsolatos Duna—Tisza csatorna, valamint az ahhoz csatlakozó öntözőrendszerek megépítésének szüksógesséválásáról. A javasolt létesítmények szükségességét az ipari vízigények áttekintésével is alátámasztani igyekezett. Az előadó javaslata volt, hogy a kormányszervek ós a vízügyi szervek feltótlenül foglalkozzanak a létesítést megelőző elemzésekkel ós a létesítésekre igyekezzenek a realitásoknak megfelelően ugyan, de belát ható időn belül módot ejteni. Dr. Mészöly Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő hozzászólásában elsősorban Bács-Kiskun megye szempontjaira tért ki. Ismertette, hogy a Tisza III. vízlépcső és a Duna—Tisza csatorna mit jelentene Csongrád megyén kívül Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának, sőt iparának is. Szólott a megvalósuló víztározó üdülési vonatkozásairól és Kecskemét város tőserdei üdülőtelepének fejlődési lehetőségeiről is. Dr. Fazekas Lajos, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Csongrád megye Tanácsa VB. Mezőgazdasági, és Élelmezési Osztályának vezetője a gazdaságirányítás új mechanizmusának[szellemóben közölt adatokat és mutatott rá a szóbanforgó létesítmények fontosságára és a mezőgazdasági, valamint ipari vízkészletek biztosításának szükségességére. Részletes vízkészletgazdálkodási elemzések eredményeit idézte, és rámutatott, hogy nemcsak az öntözővíz, hanem a mezőgazdasággal kapcsolatos korszerű feldolgozó ós tartósító ipar céljára is szükséges a megfelelő mennyiségű ós minőségű vizet biztosítani. Dr. Antal József, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgató helyettese a komplex vízgazdálkodás lényeges szerepét hangsúlyozta. Megállapította, hogy az ankéton tárgyalt új vízilétesítmények megvalósításához a kormányzati, tanácsi és vízügyi szerveken kívül társadalmi összefogásra van szükség, ós a szakemberekben, valamint a széles néprótegekben a társadalmi egyesületeknek is tudatosítaniuk kell a tárgyalt kérdések fontosságát. V. I. Ralneotechnikai tanácskozás Pöstyénben Jelentős érdeklődéstől kísért nemzetközi gyógyfürdőügyi értekezlet színhelye volt múlt év októberében a. csehszlovákiai Pöstyén. Az itt okt. 16—18. között megrendezett II. Nemzetközi Balneoteclinikai Szinpozium jelentőségét az adja meg, hogy azon Európa országai népes számban képviseltették magukat, így Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. A szimpóziumra bejelentett 157 résztvevő 49 szakelőadást tartott, ill. nyújtott be írásban, melyeket több világnyelven készült fordításban bocsátották a résztvevők rendelkezésére. A tudományos ülóssorozaton megtárgyalásra kerülő három témakör részint az ásványés gyógyvizek hidrogeológiai és kémiai problémáival, részint szorosan vett fürdőtechnikai kérdésekkel, részben pedig gyógyfürdők területrendezésével és építészeti tervezésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. A sok tanulmány szerzője közül különösen Dr. K. Chiestri (Olaszország), Dr. K. Fricke (NSZK), Dr. ,7. Dowgialle ós Dr. A. Madevski (mindkettő Lengyelország képviseletében), Ing. K. D. Sterev (Bulgária) és Dr. A. Porubsk (ÜSSR) előadásait kell kiemelni, mintamelyek részben szempontjaik átfogó sokrétűsége, részben a közölt vizsgálati eredmények fontossága és újszerűsége által jelentősek. Magyar szempontból különösen fontosnak minősülhet a pozsonyi A. Porubsky-nebk Szlovákiát, mint az „ásvány- és gyógyvizek országá"-t bemutató, számos részletvizsgálatra támaszkodó tanulmánya, mivel belőle kitűnt, hogy Csehszlovákia szakembereinek és hatóságainak egyértelmű törekvése az ország gyógyvizeinek még a nálunk szokásos meghatározásoknál is profilirozottabb minősítése, ill. besorolása, éspedig mind azok vegyi öszszetétele, mind pedig részben hatásmechanizmusa tekintetében is. Országos szabványuk (a ŐSN 86 -8000 számú) rögzíti a Csehszlovákiában ismert ásvány- és gyógyvizek típusok szerinti besorolásának (tehát gyakorlatilag azok komplex kémiai minősítésének) alapját képező tényezőket. Ilyenek: A vízben oldott gaz, az összes ásványi sótartalom, a fontosabb ion-alkatrészek együttese, a biológiailag és farmakológiailag fontos tényezők, az ozmotikus nyomás, a forrás-szájnál mért temperatúra és a radioaktivitás. A szabvány szerint a csehszlovákiai ásványvizek 34 különböző, olykor 4—5 ásványi, illetőleg gázkomopnens) kombinációjából álló csoportba sorolhatók. Magyar szempontból ugyancsak biztatást ós tán egyben jó példamutatást is jelenthet az a rendkívüli egészségügyi és népgazdasági megbecsülés, melyben az ország illetékes tényezői Szlovákia gyógyvizeit, gyógyfürdőit, mindenfajta balneológiai értékeit (köztük a jelentős exporttételként szereplő gyógyiszapot) részesítik. A kongresszus magyar résztvevőinek fürdőépítészeti kiállítások, fürdőbejárások és kirándulások során is módjuk volt meggyőződni arról, hogy csehszlovák szomszédaink az elmúlt évek során nemcsak elmélyült s többnyire rendkívül korszerű technológiával végrehajtott munkálatokkal, de nagy beruházásokkal járó létesítményekkel is előmozdították gyógyvizeik kihasználhatóságát. (Ez utóbbiak közül csak a pöstyéni Magnólia ós Balnea, valamint a trencsónteplici Pax gyógyszállodák, ill. szanatóriumoknak nemzetközi idegenforgalom befogadására is kiválóan alkalmas, korszerű létesítményeit kell említenünk.) Ugyanakkor a szinpozium résztvevői megismerkedhettek a szlovák fürdők eleven ós mozgékony propagandatevékenységével is, melynek egyik rangos tényezője a pöstyéni Dr. .7. Sípos részvételével szerkesztett, Pozsonyban megjelenő Szlovák Fürdők (eredeti nevén ,,Slovenské Kupéié'") című fürdőügyi szakfolyóirat is. Dr. Bauer J.