Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Dr. Haszpra Ottó–Decsi Sándorné: A Sió dunai torkolati művének hidraulikai kismintavizsgálata

Dr. Haszpra O.—Decsi S.-né: A Sió torkolati müve Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 231 2. kép. Felszíni árcimkép a felvízi szakaszon az öblözetbe egyenletes megoszlással érkezó vízhozam esetén. Q = 141 m

3/s, líj-- 18,78 m, hajózsilip zárva Picture 2. Flow pattern in headwater for evenly distributed flow into the headwater bay. Q = 141 cu.m/sec, Hf= 18,78 m, lock closed 3. kép. Felszíni áramkép 18,50 m duzzasztást szint, Q = = 141 m

3/s vízhozam és a javasolt merülőfol kialakítás mellett Picture 3. Flow pattern at 18.50 m headwater levcl and at the suggested design of the submerging ivall ható. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy magas dunai vízállás és kis Sió hozam esetén ügyes hajós ne tudna a nyitott zsilipen baj nélkül áthajózni. E tekintetben a tapasztalatnak kell megmutatnia a határt. 5. A mű tengelyének elhelyezése Mivel az előzőkben ismertetett kismintavizsgálatok azt mutatták, hogy a hajózás biztonsága érdekében kedvezőbb, ha az érkező és távozó Sió csatorna tengelye egybeesik a duzzasztómű tengelyével a további vizsgálatok céljára szolgáló modellt ilyen elrendezésben építettük meg és biztosítottuk, hogy a Sió csatornán érkező víz keresztirányú áramlásoktól mentes legyen. A kísérletek során készített fényképfelvételek világosan mutatták, hogy ez az elrendezés jobb. A felvízi várakozótérben kialakuló lassúbb áramlás és holtterek a hajózás szempontjából kedvezőbbek. Viszont ezen a részen a finomszemcséjű hordalék lerakódására számítani kell. 6. .4 felvízi várakozótér áramlástani vizsgálata A felvízi várakozótér tervezett változatának vizsgálata azt mutatta, hogy a középső móló cölöpéi között az átáramlás keresztirányú sebességösszetevője a középső pillér közelében levő szakaA merülőfol elhe/yezese A-A metszet -w 2Z0 A merü

lő fa! 1 4 merül

i/föl | alja Moii co'op 15,0 ^ •M 'JÉ. A javasolt merülőfol kialakítása _—i—,— Felső fó I + 60,17 10. ábra. A javasolt merülőfal kialakítás Fig. 10. Suggested design for the submerging wall szon jóval meghaladja a megengedett 0,3 m/s-ot. A helyzet javítása érdekében merülőfal alkalmazása látszott legcélszerűbbnek. Ezért a további vizsgálatok során a felvízi, középső mólóra függesztett különböző hosszúságú, mélységű és kialakítású merülőfalak hatását néztük meg. A merülőfal a középső pillértől indult el, mivel ott a legnagyobb keresztirányú sebességek miatt feltétlenül szükség volt rá, és hosszát onnan mértük. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a merülőfal hosszának legalább 60 méternek kell lennie. Ennél rövidebb hossz esetén ugyanis, ugyanúgy kialakultak a nagy keresztirányú sebességek, mint a merülőfal nélküli esetben, csak a helyük tolódott el a felvíz irányába, a mindenkori merülőfal végéhez. A merülőfal aljára vonatkozóan különböző duzzasztási és vízhozamviszonyok vizsgálata alapján azt kaptuk, hogy konstans, mégpedig 16,30 szintű, alsó él a legkedvezőbb. Ekkor a hajózást befolyásoló felszíni vízsebességek kielégítően csekélyek és a fenéksebességek sem nőnek meg a fenék állékonyságát veszélyeztető mértékben. H[m] 19 171615 18,50 DV 0 20 W 60 80 100 fl [m

3/s] 120 M 160 11. ábra. A felső fő merülőkapuján átbukó vízhozam és a tábla helyzete közötti kapcsolat, állandó duzzasztási szint mellett Fig. 11. Flow over the submerging gate in the upper head vs. gate position at constant headwater levél