Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
5. szám - Dr. Gulyás Pál: Biológiai teszt-módszerek a vízminőség kutatásában. 2. Daphnia-teszt
Dr. Gulyás P.: Biológiai teszt-módszerek Hidrológiai Közlöny 1910. 5. sz. 213 juk, melynek az 50% t úlélést ( = 50 % elpuszt jelentő értékén piros vonalat húzunk át. A kapott pontokat összekötve, ahol az így nyert vonal az 50% vonalát metszi, alatta a logaritmikus tengelyen megkapjuk a TL m értéket (1. és 2. ábra). A nemzetközi irodalomban [13, 34] a TL m is koncentrációt jelent, tehát azonos jelentésű a /X'0-nel. A szennyvizek tesztelésénél azonban a gyakorlatban legtöbbször hígításfokkal dolgozunk, ami a koncentráció reciproka. Ha tehát az LG 5 0 jelölést használjuk, a hígítási sorozatot át kell számítani koncentrációra. A TL m jelölés azonban lehetővé teszi a „közepes tűrés határának" kifejezését hígítási sor formájában is. Az eddigi szennyvíz toxikológia TL m szimbóluma azt a %-ban kifejezett szennyvíz-koncentrációt jelzi, mely mellett a teszt élőlények 50%-a bizonyos idő, pl. 48 óra alatt életbenmarad. Ajánljuk, hogy ezt °/ 0TL m48 h rövidítéssel jelöljük. Ha a munka célkitűzése vagy természete miatt egyszerűbb, praktikusabb hígítási fokkal dolgoznunk, akkor a „közepes tűrés határát" a d\\.TL m 48 h jelzéssel illetjük (dil. = a latin dilutio rövidítése). A két érték közt az alábbi összefüggés áll fenn: %TL m48 h xdil.TL H 148 h=100, azaz dil.TZ m48>> es %TL m 48h -anfc- %TLm48 h Erősen mérgező Közepesen mérgező Gyengén mérgező Nem mérgező <1% > 100 X 1—10% 100—10X >10% <10X töményen sem okoz 50 % pusztulást tömény állapot ban sincs pusztulás típusú szennyvizek esetében kapott tapasztalati értékek megközelítő átlaga. Vitás esetekben ezt külön meg kell határozni. Henderson és Tarzwell [13] biológiai tesztmódszer alkalmazásakor három lépést ajánl szennyvízelhelyezési kérdések megoldásával kapcsolatban: 1. Biológiai teszttel meghatározzuk db y 0 rTIj' m ertéket. 2. Kiszámítjuk azt a hígítási vízmennyiséget (//), amire szükség van, hogy az eredeti szennyvíz mennyiség (Szv) a °/ 0TL m koncentrációra híguljon. 11 = 100 -%TL, ' %TL„ • Szv Ez az érték legtöbbször bizonyos időegységre eső m 3. 3. A hígító vízmennyiséget meg kell szorozni a biztonsági tényezővel, amit a fentiek alapján 10nek fogadtunk el. Könnyű belátni, hogy a 10-es biztonsági faktor 0,1 %TL m koncentrációt eredményez. Meg kell jegyeznünk, hogy a példáinkhoz hasonló eredményekből a biztonsági, 100% túlélést biztosító hígítás (dil. 100%) megállapítható, vagy a görbe futásának irányából becsülhető. Ennek segítségével minden szennyvíz tapasztalati biztonsági tényezője (B) kiszámítható: dil.T/^48 1 1 • 5=dil.l00% ebből /o> B = dil.100% Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a külföldi irodalomban eddig látott TL m értékek mindig koncentrációra vonatkoztak, tehát a %TL m48 h -val egyenértékűek (%7 7i m48 h=iC 5 ?48 h). A hígítási sorral nyert és dil. TL m48 h-ban kifejezett értékeket a külfödi faktorok használata vagy számítások elvégzése előtt %TL m48 f l-ra kell átszámítani. A Daphnia-teszttel minősített vizeket egymáshoz viszonyítva négy fokozatba soroljuk, melyeknek jellemző értékei az alábbi kimutatásban láthatók: %TL m 48 h «!il.T/, m48!i A biztonsági tényező A Daphnia-teszttel valamely anyag vagy szennyvíz a vizek élővilágának egy fontos csoportjára kifejlett pillanatnyi mérgezési határát állapítjuk meg. A laboratóriumi adat alkalmazása a természetben nem egyszerű. Vannak szerzők, akik már „ártalmatlan koncentrációnak" tartják a %TL m határértéket [12, 16], holott ez az élővilág felét még elpusztítja. Biztonságosnak nyilván az a koncentráció nevezhető, mely mellett az élőlények nem károsodnak. A külföldi irodalom [13, 19, 34 stb.J a biztonsági koncentrációt a %TL m érték tizedrészének jelzi, hangsúlyozva, hogy ez különféle élőlények és különféle dil.T2, m48 h A szolnoki Kénsavgyár (4. sz.) szennyvizének (212. old.) dil.Tiv m48 h értéke 25 X , a görbéről (1. ábra) megállapítható, hogy 200-szoros hígításnál már nem volt pusztulás. Az irodalmi 10-szeres tényezővel szemben tehát a tapasztalati biztonsági ténvező 25 Példák, kísérleti eredmények A 2—4. táblázatokban, az 1. és 2. ábrán hét különböző toxicitású szennyvíz Daphnia-teszttel végzett minősítését mutatjuk be. Az egyes szennyvizekről az alábbiakat közöljük (a sorszámok megegyeznek a táblázatban és az ábrákon látható számokkal). 7. A szolnoki sertéshizlalda szennyvize Olyan „gyengén mérgező" szennyvíz, mely még töményen sem okozza a Daphniá-k felének pusztulását (a hígítatlan, 100%-os szennyvízben az állatok 70%-a életben maradt). A biztonsági hígítás nem számítható, a kísérlet szerint ez a tízszeres hígításnál van. A szennyvíz jól példázza a Daphniá-k nagyfokú alkalmazkodását a nagy szervesanyag-tartalomhoz és az azzal együtt járó kis oxigén-telítettséghez . 2. A diósgyőri csavarárugyár szennyvize Erősebben toxikus, mint az előző, de még mindig a „gyengén mérgező" kategóriába tartozik. dil.7\L m48 h értéke 3x; %TL„,4S h = 33%. Számi-
