Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

5. szám - Darab Katalin: Talajtani vizsgálatok adatainak felhasználása az öntözések tervezésénél

Darab K.: Talajtani vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1970. 5. sz. 197 •5. táblázat Néhány szikes talajszelvény sómérlegéuck adatai Szelvény szám Az öntözővíz mennyisége [m

3/ha] Sókészlet a megfigyelés A talaj oldható sókészletének változása A talaj sókészletét növelő tényezők A talajból kilúgzott sók mennyisége, t/ha A talaj sómérlege Szelvény szám Az öntözővíz mennyisége [m

3/ha] kezdetén végén A talaj oldható sókészletének változása öntözővízzel bevitt sók talajvízből felhalmozódott sók öntözővízzel bevitt sók a talaj sókészletéből kilúgzott sók összes A talaj sómérlege Szelvény szám [t/ha] :Í:Í 57,69 56,78 —0,91 0,91 0,91 —0,91 17 42,58 33,07 —9,51 — — —• 9,51 9,51 —9,51 16 700 33,07 26,02 —7,26 0,21 •—0,21 7,26 7,47 —7,26 14 L 800 206,00 189 00 —17,00 0,54 — 0,54 17,00 1 7,54 —17,00 13 2 600 141,23 144,5 + 3,27 0,78 2,49 — -— + 3,27 301 15 000 45,16 60,47 + 15,31 13,00 2,31 — — 4- 15,31 1003 2 900 151,00 103,00 —48,00 1,45 • 1,45 48,00 49,45 —48,00 0,2 g/100 g, mennyi a különböző vízháztartási tulajdonsággal rendelkező talajok talaj oldatának sókoncentrációja VK-ig vízzel telített és holtvíz tartalomig kiszáradt állapotban, valamint arra, hogy egyszeri 1 g/l-es öntözővízzel történő öntözés mennyivel emeli a talaj oldatának koncentrációját (6. táblázat). Az adatok jól mutatják, hogy a könnyű mechanikai összetételű, kis vízkapacitású ós holtvíz értékű talaj oldatának sókoncent rációja 0,1 g/100 g sótartalomnál már VK-ig vízzel telített állapotban is nagyobb, mint a toxikus sókoncentráció alsó határa míg a nehéz mechanikai összetételű, nagy vízkapacitású és holtvízértékű talajok oldatának sókoncentrációja 0,2 g/100 g sótartalom esetén holtvíz tartalomig kiszáradva éri el ugyanazt az értéket. Figyelembe kell tehát vennünk az öntözővíz megengedhető sókoncentrációjának megállapításánál a talaj fizikai tulajdonságait és eredeti sókészletét is, de figyelembe kell vennünk 6. táblázat Különböző vízháztartási talajok talajoldatának számított sókoncentrációja VK-ig vízzel telített és holtvízt artalomig kiszárított állapotban g a s VK (téri. %J Sótartalc [g/100 gd 0 — -o te 02 f o |2 IS a 0 Sótartalc [g/ioo g; 0 zr '9 m 15 0,05 3,33 0,10 6,67 3,33 0,20 13,34 30 0,05 1,67 0,10 6,67 3,33 6,67 45 1,11 2,22 4,44 Hv [térf.%] 5 0,05 10,00 0,10 19,90 0,20 40,00 15 0,05 3,34 0,10 6,67 13,34 30 1,67 3,33 6,67 — 1 g/l sókoncentrációjú öntözővíz talajoldat : öntözővíz 1 1 : 2 4,00 7,30 14,00 1:1 2,17 3,83 7,17 2 : 1 1,45 2,55 4,78 azt is, hogy a könnyű mechanikai összetételű talajok sóforgalma más, mint a nehéz mechanikai öszszetétellel rendelkezőké és az utóbbiaknál a sók kilúgzódása lassúbb és nehezebb. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy öntözni tartósan csak ott lehet, a sófelhulmozódás veszélye nélkül, ahol a talaj sóforgalmi együtthatója negatív és az öntözővízzel nem adhatunk a talajba több oldható sót, mint amennyi onnan kilúgzódni képes. Az öntözések helyes tervezéséhez tehát ismernünk kell a felhasználandó öntözővíz sókoncentrációját és kémiai összetételét, valamint az adagolandó öntözővíz mennyiségét és az öntözések számát. Az öntözés egy másik igen gyakran fellépő hatása, amely a talajok víz és sóforgalmára kihat, a talajvízszint megemelkedése. A talajvízszint megemelkedése hat a talajok vízforgalmára úgy, hogy növeli az alulról történő nedvesedés mértékét, s időszakos, vagy tartós túlnedvesedést okoz a talajban. Ezzel egyidejűleg csökkenti a kilúgzódás mértékét, s ha a talajvíz sós, önmaga is sóforrásként fog szerepelni. A kritikus talajvízszint számításánál tehát öntözéses viszonyok között újabb tényezőként lép be az adagolt öntözővíz mennyisége, az öntözővíz sókoncentrációja és kémiai összetétele. Ahhoz pedig, hogy megmondjuk egy adott terület öntözésekor fellép-e másodlagos láposodás, vagy másodlagos szikesedés és milyen idő múlva, ismernünk kell a talajvízszint mélységét, annak ingadozását, a jellemző maximumok és minimumok tartósságát, és azt, hogy az öntözés megindítása után milyen mértékű és sebességű talajvízszint emelkedés várható. A 7. táblázat összefoglalva közli azokat a tényezőket, melyeket a kritikus talajvízszint számításánál figyelembe kell venni. A táblázat tükrözi, hogy a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete, a talajok víz és sóforgalmát befolyásoló tényezők felmérése együttesen teszik lehetővé, hogy azokon a területeken, ahol a szikesedés lehetősége fennáll, az öntözések kivitelezésekor a szükséges intézkedéseket megtegyük, szabályozzuk a talajvízszint mozgását, biztosítsuk azt, hogy az a kritikus szint fölé ne emelkedjék