Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

4. szám - Barna Aladár–Dr. Salamin Pál: Javaslat a vízgazdálkodási tevékenység egységes értékelésére

Barna A.—dr. Salamin P.: A vízgazdálkodási tevékenység Hidrológiai Közlöny 1970. 4. sz. 151 tást fenntartjuk, a függőleges csoportosítás helyett azonban a vízgazdálkodási műveleteket a következő két csoportba soroljuk: a) a hasznosítható vízmennyiségeket felhasználó vagy a fölösleges vízmennyiségeket eltávolító, tehát a vízháztartásba beavatkozó műveletek, b) a vízháztartást nem befolyásoló műveletek. Az a) alatti műveleteket egységesen a hasznosítást szolgáló műveleteknek tekintjük. Az öntözésnél, vízerőhasznosításnál stb. ez egyértelmű, a vízrendezés azon részműveleteinél, amelyeknél vízmennyiségeket távolítunk el a vízgazdálkodási rendszerből (pl. belvízrendezésnél, lecsapolásnál, városi és ipartelepek csatornázásánál stb.) ez már nem ilyen világos. Ha azonban meggondoljuk, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás vízrendezési részmunkálatai (pl. a drénezés) a termés növelését segítik elő, az ipari üzemek területének csatornázása, ha közvetetten is, az árutermelést teszik lehetővé, akkor az említett elvi meggondolásunk elfogadhatóvá válik. A hasznosítás és a rendezés közötti határ különben még a klasszikus csoportosításnál sem éles. Németh Endre és Trummer Árpád, említett osztályozási rendszerükben a csatornázást és a szennyvíztisztítást már a hasznosítási célú műveletek közé sorolták. Ab) alatti műveletek során, amelyeknél egyáltalán nem vagy csak átmenetileg, ideiglenesen avatkozunk a vízmennyiségek időbeli és térbeli változásába (pl. árvízi tarozás esetében), elsősorban gyorsítjuk a levonulásukat, és védekezünk a közvetlen kártételekkel szemben. Az egységes szemléletű elemzésnél az a) alatti esetben számolunk a jelhasznált vagy elvezetett vízmennyiségekkel, sőt az összehasonlító paraméterek levezetésénél ezeket fogadjuk el, mint viszonyító alapot. Ab) alatti esetben nem számolunk az előbbi értelemben a vízmennyiségekkel, ezek ebben az esetben csak mint kárt előidéző okok, a kár keletkezésének körülményeit megszabó tényezők szerepelnek, s ígv viszonyító alapként nem hasznosíthatók. A továbbiakban rátérünk az egységes jellemzés paramétereinek bemutatására, végül részletezzük magának a jellemzésnek az útját. Az egységes jellemzés alapjául olyan PARAMÉTEREKET, TÉNYEZŐKET igyekeztünk választani, amelyek egyrészt jól jellemzik az egyes vízrendezési, vízhasznosítási műveleteket, ezek belső öszszefüggéseit, törvényeit, másrészt tényadatok alapján viszonylag nem nehéz számítási úton meghatározhatók. Ilyen jellemzők a következők (2. táblázat): 1. a víz hasznosulását és a víz okozta károk elhárítását jellemző tényezők, 2. a mezőgazdasági termést, az ipari terméket vagy a vízgazdálkodási létesítmények teljesítményét jellemző értékek, 3. a vízhasznosítások és a vízkárok elleni beavatkozások költségeit jellemző fajlagos költségek, és az eredmény meghatározásához szükséges árak. Alap-tényezők 2. táblázat V ízgazdálkodási cél Vízhasznosulási tényező Termés-termék kapacitás Költség—Ár Jel Méret Jel Méret Jel Méret I. Szárazgazd. és fej leszi. V GE kg/ha • mm t q/ha k, a Ft/1000 m

3 Belvízrend. és lecsapolás V vagy GE q/1000 m

3 At k

0, ao Öntözés Vö At

ö ke 1, as, kö2 Halastavak V q/1000 m

3 th khl, ah, kh'i 11. Árvédekezésszabályozás — — K Ft (R) Ft Vízi ut ak <P t km/1000 m

3 A, 1 t, km kkl, ak, kjei Ft/t km Vízierőhaszn. kWh/1000 m

3 e kWh ke, Oe Ft/kWh III. Vízellátás, lakosság m'/fő - nap — kii, klz Ft/1000 m

3 Vízellátás, ipar m

3/t ti t kii, ni, hi2 Szennyvíz, lakosság XI m

3/fő • nap ku 1, kls<> Szennyvíz, ipar *í m

3/t ti t kisi, aú, kis2 Csapadékvíz, lakótelepek ei 1000 m

3 levez. Qi m

3/s kir Ft/m

3/s Csapadékvíz, ipartelepek Qi 1000 m

3 levezethető Qi m 3/s kic, aic I. Területi, II. Vonalmenti, III. Pontonkénti vízgazdálkodás.