Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

12 Hidrológiai Közlöny 1970. 1. sz. Dr. öllős G.: A lassúszűrő szerepe [3] Minz D. M.: Preliminary Treatment of Water Bevore Filtration. Tnst. Water Supply Congress and Exhibition. Vienna. 19(59. Spezial Subject No. G. [4] íves K. J.: Deep Filters. Symposium of Chemical Rng. Group of the Soc. of Chemical Industry and the Inst. of Chemical Engineers. Manchester, 1965. 23—24 March. [5] íves K. ./., Gregory F.: Basic concepts of filtration. Proc. of the Soc. for Water Treatment and Examination. Vol. 16. 1967. p. 147—169. [6 | Berl E.: Chemische Ingenieur-Technik. III, Július Springer. Berlin, 1935. [7] Schmidt K.: Das Langsamfilter als offenes biologisches System. Veröffentlichungen der Hydrologischen Forschungsabteilung der Dortmunder Stadtwerke AG. Nr. 9. 1966. [8] Dobos Alajos—Páter János : A homokszűrő baktériumvisszatartóképességének vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1959. 1. 58—66. old. [9] Viehl K.: Der Einfluss des Sauerstoffgehaltes auf den biochemischen Sauerstoffbedarf und auf die natürliche Selbstreinigung des Wassers sowie auf die Wirkungsweise des Belebtschlammes. Ztschrf. f. Hyg. 122 (1940) S. 533. [10] Van de Vloed A.: Coinparison between Slow and Rapid Sand Filters. Int. W. S. A. Third Congress. 1955. London. Subject No. 7. [11] Galaway, W. T.—Caroll, W. R.—Long, S. K.: Heterotrophic Bacteria Encountered in Intermittent Sand Filtration of Sewage. Sewage and Industrial Wastes 24 (1952), S. 642. [12] Frei, W.—Erismann, H.: Beitrage zur Theorie der Bakterienfiltration. Zentralbl. f. Bakt. 88 (1922) Abt. I, Origin. S. 306. [13] Bach, H. : Die Grundlagen und Verfahren der neuzeitlichen Abwasserreinigung. Erg. d. angw. phys. Chemie Bd. 4. (1936). [14] Kisskalt, K. : Störungen bei der Sandfiltration und ihre Erklarung durch die biologische Theorie. Ztschr.f. Hyg. 83 (1917). S. 164. [15]—: Metropolitan Water Board. A brief Description of the Undertaking. 1967. London. [16] Wuhrmann K.: Seewasseraufbereitung. Oesterreichische Wasserwirtschaft. Ig. 20. 1968. H. 9/10. S. 175—185. [17] —: 100 Jahre Wasserversorgung der Stadt Zürich. 1968. Zürich. [18] —; Stadt Zürich. Seewasserwerk II. Zürich. ABC Druckerei und Verlags AG. [19]—: The Water Supply of London. Metropolitan Water Board. London. 1961. [20] Öllős Géza: A talaj vízdúsítás fokozódó szerepe. I 'ízügyi Közlemények. 1970. (Sajtó alatt.) [21] Hásselbarth U.: Die Erhaltung der Güte des Trinkwassers in einem Industriestaat. Wasser-—Boden— und Lufthygiene. H. 27. S. 20—36. [22] Öllős Géza—Borsos József: Vízellátás és csatornázás. I. Tankönyvkiadó. Budapest. 1969. (J. 9—688). The role of slow filters in water treatment By Dr. Öllős, G. Cand. of Technical Sciences Based on experience gained during a WHO-sponsored study tour in Western Europe the fundamentals, potential applieations and future role of slow filtration are demonstrated, whereafter the setup of a few typical treatment plants relying on slow filtration techniques, the design of slow filters and their operation are deseribed. The terms slow filtration and slow filters must be distinguished. The concept of slow filtration includes natúrul phenomena, like infiltration intő bank layers and groundwater recharge. Slow filters are designed to produce an artificial phenomenon. In Section 2 the treatment process in the slow filter, the role of physical, chemical and biochemical proeesses and their forms of appearance are detailed and witli reference to Figs. 2 and 3 the importance of pre-treatrnent is eniphasised after K. Schmidt. Section 3 is devoted to the fundamental biological aspects of treatment, demonstrating the basic importance of biological proeesses and the need for ensuring optimál environmental faetors for the metabolio proeesses. The ehanges in water quality resulting from slow filtration are illustrated in Section 4. Changes in the chemical components of water (O,, pH, C0

2, PO, , nitrogén compounds) within the filter are deseribed in Section 5, relying mainly on the investigations of A'. Schmidt. Careful control of proeesses is of paramount importance for successful operation. In Section 6 a deseription is presented of a few typical water-works installations — London, Zürich, Katwijk—Rijn — relying on slow filtration, including the pre-treatment of water, operation of the filter, the design of sand seraping and sand washing equipment. In the concluding part, Scetion 7, the design of covered slow filters (protected from algal activity) is considered superior to open filters, mainly on the basis of operational advantages. The necessity of introducing more sophisticated treatment technologies is emphasised on the grounds of growing sanitary requirements. In this respect slow filtration and slow filters are expected to gain in importance. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. VAGAS ISTVÁN Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Tatabányai Csoportjának 1969. április 17-i alakuló üléséről A Magyar Hidrológiai Társaság Tatabányai Csoportja 1969. április 17-én, mintegy 50 fő részvételével megtartott ülésén kimondta megalakulását. Az alakuló ülésen Illés György, a Magyar Hidrológiai Társaság ügyvezető elnöke elnökölt és tartott megnyitót. Megnyitójában az üdvözléseket követően ismertette Társaságunk tevékenységét, szólott a Tatabányai Szénbányák víz- és szennyvíztisztítás terén végzett munkásságáról, s örömmel állapította meg, hogy a szénbányászat komoly szakgárdája kapcsolódik be Társaságunk munkájába. A Tatabányai Csoport ez után az alábbi vezetőséget választotta meg: Elnök: Dr. Kovács Gábor. Elnökségi tagok: Reviczky Ferenc, Cziglina Vilmos, Mózsik Péter, Sárközi Géza/dr. líigler László, dr. Aszszonyi Csaba, Becker Ferenc és Szunyogh Béla. Titkár: Timár Mátyás. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály vezetője: Serfőző Iván. A Szennyvíz Szakosztály vezetője: Veszprémi József. Az ülés vezetését a választást követően átvette az új elnökség, s a távollevő elnök helyett Timár Mátyás titkár vezette tovább az ülést, amelynek további részében a két szakosztályi elnök ismertette a Csoport 1969. évi munkatervét. A munkatervek szakmai előadásokat, ismertetéseket, beszámolókat és tanulmányutakat irányoztak elő, elsősorban a Csoport tagjainak legközvetlenebb érdeklődésére számot tartó tárgykörökben. V. I.