Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Bolberitz Károly: Műanyagok szerepe a vízellátásban

I 116 Hidrológiai Közlöny 1970. 3. sz. nak lehetősége. Ezeknek egészségügyi szempontból való elbírálása azonban csak másodrendű fontosságúnak látszott. Tekintettel arra, hogy külföldön több helyen baktérium szaporodást is észleltek egyes műanyagoknál, kérésünkre a higiénés mikrobiológiai laboratóriumunk a hozzá feladott mintákban a coliszámot, a 20 °C-on és a 37 °C-on növő baktériumok számát is meghatározta. A coli-szám mérését a későbbiek folyamán elhagytuk, mert ez mindig negatív eredményt adott. Érdekesebbnek látszott hosszabb ideig tartó kioldódási próbákat végezni olyan műanyag bevonatoknál, melyeknél feltűnő nagy kioldás jelentkezett . Ugyancsak hasznosnak látszott melegvizes közegben is megvizsgálni a viselkedést, mert a műanyagok a melegre különösen érzékenyek. Ezért a későbbiek folyamán minden mintából 24 órás, 70 °C-on végzett áztatási próbában is vizsgáltuk a kioldódást, káliumpermanganátos oxigénfogyasztás mérésével. Szükség esetén melegen is végeztünk hosszabb kioldási próbákat, ezeket azonban — a nagyobb értékek miatt naponként váltott vízzel hajtottuk végre. Amennyiben nem olyan mintadarabokról, vagy műanyagárukról volt szó, amelyek az áztató vízféleségekbe voltak helyezhetők, azokban az esetekben természetesen májfajta megoldásról kellett gondoskodni. Igv műanyagból készült edények esetében ezeket megtöltöttük az egyes vízféleségekkel, természetesen megállapítva a vízmennyiség és a vele érintkező felület viszonyát; csövek esetében ezeket megtöltöttük a vízféleségekkel, de végeztünk áramoltatás közbeni méréseket is. Műanyagok vizsgálata és higiénés elbírálása Minthogy számos esetben csak kismértékű kioldódás mutatkozik, a méréseket minden esetben vak-próbával összehasonlítva teljesen azonos körülmények között és egyidejűleg kell végezni. A megbízható eredmények előfeltétele a rendkívül lelkiismeretes munka. Munkánk során a kezdet óta eltelt négy év alatt: 26 műanyag-bevonatot 10 műanyag-fóliát és -lapot négyféle műanyag-dugót és -kupakot 5 csőféleséget és 6 másfajta műanyag tárgyat (kanna, zacskó, habszivacs stb.) vizsgáltunk. A vizsgálati anyag túlnyomó részét a felhasználók küldték be. Az igen nagy keresletre való tekintettel a gyártókat sajnos kevéssé érdekli az, hogy termékük egészségi szempontból megfelelő-e, mert áruikat enélkül is el tudják adni. A felhasználók viszont a vízellátás terén természetszerűleg nem merik az ismeretlen, új anyagot felsőbb hozzájárulás nélkül felhasználni. Ily módon olyan termékek kerültek vizsgálatra, melyeket a gyakorlat a különféle célokra megfelelőnek tart. Ezzel szemben nemigen volt alkalmunk tervszerű vizsgálatokat végezni, melyek alapján a felhasználási lehetőségeket javítani tudtuk volna, mert Dr. Bolberitz K.: Műanyagok szerepe a vízellátásban magunk nem tudtuk a bevonatos mintadarabokat a megfelelő változatokban elkészíteni. Csupán 1968-ban a Budalakk Vállalat és az ÉM Közmű és Mélyépítő Vállalat jóvoltából adódott lehetőség arra, hogv különféle bevonatokat összehasonlíthassunk. Alapanyagukat tekintve az alábbi műanyagok szerepeltek vizsgálataink során: vulkanizált gumi epoxi-gyanta fenol-formaldehid gyanta epoxi-poliamid gyanta polivinil-klorid epoxi-poliamid-kátrány klórszulfonál-polietilén poliészterek kaprolaktám gyanta polietilén poliuretán Vizsgáltunk ezeken kívül egy bitumen tartalmú vízálló betont is, mely ugyan nem tekinthető műanyagnak, de minthogy szintén ivóvíz tartályok készítéséhez kívánták használni azt, tehát az egyéb bevonatokkal teljesen azonos megítélés alá esett. Vizsgálataink során számos tapasztalatot gyűjtöttünk. Ezek egy része magukra a vizsgálatokra, kisebb gyakorlati fogásokra vonatkoznak. Igen fontos a mintadarabok helyes készítése, a bevonatvizsgálatoknál. A bevonat mindig azon a felületen legyen, melyen a gyakorlatban kívánják alkalmazni azt. Fontos, hogy a bevonatot, ugyanolyan módon vigyék fel a felületre (ecset, henger, kés, szórópisztoly stb.), mint a gyakorlatban és hogy a bevonat a felületet hiánytalanul beborítsa. Nem közömbös a vizsgálati eredmény szempontjából az, hogy kapott-e a felület valamiféle előkezelést, de az is hogy mennyi idő telt el a bevonat készítése és a vizsgálat között. Ezekre vonatkozóan, ha az ember nem maga készíti a bevonatot, megbízható adatot beszerezni nehezen lehet. Ugyanez vonatkozik a pontos összetételre is. Egy ilyen műanyag alapanyagú bevonó-festékben annyi adalékanyag szerepel, hogy azt — különösen ha több fokozatban történik a gyártás — senki sem ismeri. A bevonatoknál a döntő szerepet játszó szerves oldószerekről is nehéz valamit megtudni, mert feltehetően nem mindig azonosak. A 3 éve folyó vizsgálataink arra mutatnak, hogy az általunk alkalmazott eljárás alkalmas a kíilön1. táblázat Kioldódás mértéke a 7. napon, ing oxigén/dm

2, oxigénfogyasztással mérve TaőAutfa 1. PaiMep pacmeopemiH na 7. denb (u3Mepenue eedemcH c nompeöAemteM KUCAopoőa e Ma KUCA./öm-) Tabelle 1. Mans der Auswasserung am 7. Tag in mg Sauerstoff/dm - gemessen Deszt. víz Csapvíz Deszt. víz + NaOCl Deszt. víz + co

2 Klorotex bev o n a t (fémlemezen) 1 nap 3 nap 7 nap 0 0,1 0,1 0 0 0,4 0,4 0,2 0,4 0 0,1 0,5 Poliészter be vonat (betonon) 1 nap 3 nap 7 nap 2,0 14,7 36,4 2,0 6,1 12,5 1,6 3,2 34,2 2,6 3,2 10,0