Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

3. szám - Dr. Kertai Ede: Szivattyús-tározós erőművek

I) íl HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 50. ÉVFOLYAM 3. .SZAM 97— 144. oldal Budapest, 1970. márciu YÍZERŐHASZNOSÍTÁS Szivattyús-tározós erőművek'

1 Dr. K E ít T A 1 EDE" a műszaki tudományok kandidátusa, o. egyetemi tanár Bevezetés Az Egyesült Nemzeteknek ,,A szivattyús-tározós vízerőműrendszerek jövőbeli szerepe a csúcsterhelések fedezésében" c. kiadványában (ST/ /ECE/EP/45) — amely kérdést a Villamosenergia Szakbizottságnak az európai vízerőkészletekkel és azok hasznosításával foglalkozó Szakértő Csoportja az 1968. novemberi ülésén tárgyalta — az alábbi megállapítást olvashatjuk: ,,A csúcsterhelések fedezésére szolgáló különböző módszerek értéke tekintetében az általánosan egyező vélemény, hogy ahol megfelelő telepítési helyek vannak, a szivattyús tárolás napi, sőt még inkább heti ciklusban előnyös, mert sokkal rugalmasabb, mint a csúcsterhelések ellátásának bármely más, nem vízerőművi módja. Azonkívül megbízhatóbb is, mint a csúcsterhelések fedezésére használt régebbi gőzerőművek, vagy gázturbinák. Végiil pedig a szivattyús tárolás előnyös a rendszeren belül rendelkezésre álló energiafölösleg felvétele szempontjából is . . .".[1]. A tekintélyes nemzetközi szakbizottságnak ez a megállapítása — amit a világ minden táján üzemelő, épülő és tervezett szivattyús-tározós erőművek támasztanak alá joggal irányítja a szakemberek figyelmét erre a problémakörre. Azt pedig, bogv a csúcskérdés Magyarországon is egyre jobban az előtérbe kerül, éppen ez a konferencia igazolja. Hazánkban ma még viszonylag kicsi a csúcsterhelések hányada, de a kulturális fejlődés elkerülhetetlenül magával hozza a csúcsok növekedését, a hirtelen terhelésváltozásokat. Szakembereinket egyre jobban foglalkoztatja a probléma, s ezért elismerés illeti a rendezőket a konferencia összehívásáért. Biztos vagyok benne, hogy a beküldött tanulmányok és ebben a nemzetközi kör* A Villamos Csúcsenergia Konferencián 1969. nov. 18-án elhangzott generálreferátum. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. ben folytatott vita nagyban hozzájárul a kérdés helyes megítéléséhez, az optimális megoldás kiválasztásához. Ennek a szekciónak az a feladata, hogy áttekintést adjon a szivattyús-tározós vízerőművek jelentőségéről, jelenlegi helyzetükről, felmérje a gazdaságosságit kra kiható tényezőket, fejlesztésük lehetőségeit. Tekintsük át most, hogy mik az indokai a szivattyús-tározós erőművek létesítésének és melyek azok a tulajdonságai, amelyek jelentőségét megadják. Szivattyús-tározós \ ízeiőnuívek létesítésének indokai Mindenekelőtt ki kell emelni azokat a változásokat, amelyek az energiarendszerek belső struktúrájában végbemennek. A maghasadásban rejlő lehetőségek felfedezése óta eltelt negyed század alatt a gyakorlati felhasználás stádiumába jutott az atomenergia energetikai célokra való felhasználása, s az atomerőművek egyre jelentősebb tényezői az energiarendszereknek. A klasszikus hőerőműveket gazdaságossági okokból egyre nagyobb egységteljesítményű gépekkel építik. Számos országban (pl. Franciaország, Olaszország, Svájc stb.) a gazdaságos vízerőkészletek kimerülőben vannak, a fejlődő országokban pedig hasznosításukhoz nincs meg a megfelelő anyagi erő. így világviszonylatban a vízerőművek részesedése az energiatermelésben fokozatosan csökken, annak ellenére, hogy a vízerőművek építése tovább folyik. Azonban éppen az atomerőművek belépése, másrészt az egyre növekvő egységteljesítményű gépek alkalmazása növelik a tározásos vízerőművek jelentőségét — mind a természetes, mind pedig a szivattyús-tározósét minthogy az előbbiek célszerűen alaperőműként üzemeltethetők, s a csúcsokat az utóbbiak fedezhetik.