Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Cziráky J.: Jelentés az OBKI 1963—65. évi méréseiről II. Hidrológiai Közlöny 1970. 2. sz. 95 Mérés ideje Vízhozam [l/Pl Víz- Levegőhőmérséklet [°C] 1963. máj 17. ... 365 65,0 26 1963. jún. 20 343 65,8 21 1964. aug. 2 250 64,0 20 1965. máj 11. 248 64,8 17 Az alkalikus-kloridos-jódos hévizet nyáron négy nyitott medencében használják fel fürdésre. Túrkeve (Szolnok m.) Búzakalász TSz. fürdőtelepének hévízkútja 1954-ben készült, 2351 m mély. A vízhozamot a hűtőtoronyban +4,8 m-en mértük. Elérés ideje Vízhozam [l/Pl Víz- J Levegőhőmérséklet [°C] 1963. máj 17. ... 162 72,3 23 1964. febr 29. ... 286 75,8 6 1965. ápr. 18 248 — 1 — A hévízhozam a kútfejben képződött sólerakódáe függvénye. Az alkalikus-jódos hévizet nyáron három nyitott medencében használják fel fürdésre, télen pedig fűtenek vele. A Teleneei-tó vizét 1964. okt. 2-án az OKI-val együtt vizsgáltuk 4 helyen. A víz magnézium- és alkálihidrogénkarbonátos ásványvíznek bizonyult, mely a vizsgálatkor bakteriológiailag kifogástalan volt. Zalakaros (Zala m.) község határában 1963-ban készült el a 2307 m mély kutatófúrás 99 °C vízhőmórsóklettel. 1963. jún. 14-én a vízhozam pontosan nem volt mérhető, a kútfejnyomás 5,0 att. A kloridos-alkalikusjódos-kénes hévíz hasznosítására fürdőtelep létesül. Jelentések a vidéki mérésekről 1950. 1951. 1952195419561958. 19591961évi mérések évi mérések —53. évi mérések —55. évi mérések —57. évi mérések évi mérések —60. évi mérések —62. évi mérések Hidr. Közi. 1952. p. 388, 472 Hidr. Közi. 1953. p. 370 Hidr. Közi. 1955. p. 367, 441 Hidr. Közi. 1958. p. 145 Hidr. Közi. 1959. p. 315 Hidr. Közi. 1961. p. 170 Hidr. Közi. 1963. p. 534 Hidr. Közi. 1964. p. 376, 52 A Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) 12 legjobb tervének jutalmazása A Vízügyi Tervező Vállalat pályázatot hirdetett 1967— 1968. évek legjobb vízügyi tanulmányainak és kiviteli tervdokumentációinak jutalmazására. A Tervminősítő Bizottság döntése alapján az elmúlt két óv sok száz terve között 12 nyert díjazást. A pályadíjas tervek közül elsőként említjük a Pakstól délre a Duna mellé telepített, 800 MW-os atomerőmű hűtővízcsatornáinak és az üzemi terület feltöltésének beruházási programját. Az atomerőmű 60 m 3/sec (bővítés után 120 m 3/sec) hűtővize mélyvezetésű, 1,2 km hosszú, az átlagos terepszinttől számítva llm mélységű hidegvízcsatornán folyik a feltöltés szélénél létesítendő szivattyútelephez, mely a vizet a szükséges magasságra emeli. A csatorna keresztszelvényének területe kereken 1000 m 2. A tervezők a 430 mill. Ft összegű vízügyi beruházáshoz a hűtővízrendszer hideg- és melegvíz csatornájára több változatot dolgoztak ki a leggazdaságosabb megoldás kikeresése érdekében. A magyar—szovjet kooperáció során a VIZITERV által javasolt megoldást elfogadták. Az érdemi tervezésben Érdy Sándor és munkatársai vettek részt. Pályadíjat nyert a Nagykunsági főcsatorna és beeresztő zsilipjének kiviteli terve is. A tervezők az építési technológiát a meglevő munkagépek figyelembevételével úgy irányozták elő, hogy a magas talajvízszintet megfelelő vezérárokkal lejjebb szállítják és így a földmunka egységárát csökkentik, ugyanakkor termelékenységét növelik. Az övcsatornákkal nemcsak a talajvíz káros felemelkedését akadályozzák meg, hanem a belvízcsatornákat is összekötik. Burkolat helyett lényegesen gazdaságosabb nádpadkával védik a főcsatorna laposra tervezett rézsűit. A beeresztő zsilip önduzzasztásával az üzemelési feltételek adta lehetőségeket teljesen kihasználták és öt tervváltozat vizsgálatával gazdaságossá és külső megjelenésében esztétikussá tették a létesítményt. A beeresztő zsilip ugyanakkor alkalmazható volt a Jászsági főcsatornához is. A kiviteli terveket Dóra 'Tibor és munkatársai készítették. Elekes Károly és munkatársai a Biai halastó korszerűsítésével nyertek pályadíjat. A kétszeresére növelt tógazdaságban halráccsal ellátott 30 m széles fix bukóval, az alsó töltésben a melléje épített 3,5 m nyílású Dóra—Merényi féle szabadalmazott automatikusan működő billenőtáblás árapasztóval együtt, újszerű műszaki megoldást adtak. A 75 m széles, földből készített árapasztók magas elhelyezésű küszöbszintjük folytán ritkán vannak üzemben ós így rézsűiken védőnövényzet alakulhat ki. A díjnyertes terv az egész tógazdaságot komplex módon, gazdaságosan korszerűsíti. Pályadíjat nyert a Sió torkolati mű általános terve is, melyet Markó Elek, Zsilák Endre ós munkatársaik készítettek. A tervezők a beruházási program műszaki megoldásait tovább tökéletesítették, a műtárgyak hidraulikai méreteit a V1TUKJ modellkísérletei, hidrológiai és hidraulikai számítások, valamint valószínűségszámítás alapján állapították meg. A torkolati műtárgy kettős U-szelvényű keresztmetszete mind a stabilitási, mind a szivárgási kérdéseket megoldja. Ezzel a kialakítással elhagyható volt a Larssen-szádfalas körülzárás. A leeresztő zsilip elzárószerkezetének célszerű elhelyezésével a vízláda a hajózsilip alsó fője által megszabott hosszúságon belül volt elhelyezhető. A közúti forgalmat lebonyolító hidat a hajózsilip alsó főjének közepére helyezték, ami a feltöltések ós szárnyfalak méreteit csökkentette és egyben esztétikailag kedvezőbb kialakítást adott. Az összes elzáróberendezós mozgatását a legkorszerűbben, olajhidraulikus rendszerrel oldották meg. Alapozási nehézségek miatt — a talajmechanikai feltárás az alapozási síkban farönköket állapított meg — a mólóknál és vezetőműveknél fúrt cölöpös alapozást terveztek. Ennél a megoldásnál figyelembe vették a hajózás részére még megengedett keresztirányú vízáramlást. A torkolati mű munkagödrének víztelenítése mélykutas, búvárszivattyús talajvízszintsüllyesztéssel készül. Ez a megoldás mind a költségek, mind az organizáció szempontjából igen kedvező. Az előbbiekben felsoroltak mintegy 17 millió forint megtakarítást eredményeztek a beruházási programhoz képest. Sürgős megoldásra váró problémákkal foglalkozik a Siófoki térség vízellátási terve, melynek készítői Oérhardt József és munkatársai voltak.
