Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

574 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Beszámoló a MHT 1968. évi záró közgyűléséről A hidroökonómia jelentőségét már nem is szük­séges újból és külön méltatni. A következő idő­szakban a vízgazdálkodás terén a meglevő fel­adatok elmélyültebb, hatékonyabb és anyagi­műszaki vonatkozásaiban megalapozottabb meg­oldásaival kell foglalkoznunk. Ez szükségessé teszi az együttműködés, a koordináció elősegítését mű­szaki, tudományos, és társadalmi vonatkozásban, így pl. az értékviszonyok alkalmazását illetően az elméleti tudatosítás változatlanul fontos. A bányavizek hasznosítása területén, ameddig a kiemelt vizek hasznosítása nem jár előnnyel, a hasznosítók és a bányák számára hiába magya­rázzuk meg, hogy a hasznosítás mennyire fontos. De ha gazdasági emeltyűket is érvényesítünk, azaz a bányászatnak számolnia kell az általa okozott víz­viszonyok következményeivel, akkor nyilván­valóan anyagi érdekeinél fogva is törekszik a ter­mészetes vízviszonyokba való legszükségesebb beavat­kozásra. Ezen felüt a kiemelt bányavíz hasznosí­tásáért a hasznosítók térítést is fizetnek a bánya részére. Ami a vízépítőipart illeti, mi ennek az építőipari szektornak a jelentőségét felismertük, de talán nem becsültük kellően. Az egész építőipari terme­léshez viszonyítva a vízépítőipar termelési értéke kb. 9—10%-ot képvisel. Ez elhanyagolhatónak lát­szik. Ha azonban a vízügyi hálózat tevékenységét nézzük, akkor ez a mélyépítőipar termelési érté­kéhez viszonyítva már 1/3-nyi arányt jelent, ami mennyiségileg is jelentős, nem beszélve arról, hogy a népgazdaságban ennek milyen jelentősége van. A vízépítőipar további fejlődésének megala­pozása pénzügyi, műszaki vonatkozásban egy­aránt nagyon fontos. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hid­rológiai Társaság együttműködése igen eredmé­nyes. Mindamellett, az együttműködés intézmé­nyes tervének a szabályozása idáig elmaradt. Szükség lenne olyasféle írásban is rögzített megálla­podásra, amilyet az OVH és a Műszaki Egyetem között létrehoztunk. Mi készek vagyunk az együtt­működést ilyen rendszeresebb intézményes formá­ban is megfogalmazni és még eredményesebbé tenni. Az OVH elnöke befejezésül megköszönte a Víz­ügyi Szolgálat nevében a Hidrológiai Társaság ak­tív támogatását. Biztosította a Társaságot az OVH további támogatásáról, és sok sikert kívánt működéséhez. Az elhangzott hozzászólásokat és Elek Zoltán főtitkár rövid válaszát követően dr. Vitális Sándor megköszönte Dégen Imre államtitkárnak az Or­szágos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság közötti együttműködési megállapodásra tett javaslatát. Elmondta, hogy kapcsolatunk eddig is szoros volt, s ennek szervezeti kereteit is biztosítva, eredményei még tovább növelhetők. Dr. Vitális Sándor elnök ezzel az ülést bezárta. V. I. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Sör­ipari Szakosztálya és a Magyar Hidrologiai Tarsaság Víz­ellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya 1969. május 22-én vízügyi ankétot rendezett. Az ankét vezetője Lukács János, a Söripari Szakosztály titkára volt. Bevezető elő­adást tartott Szakváry Jenő, az OVH osztályvezetője. A Limnológiai Szakosztály 1969. május 23-i előadó ülésén Kiss Reve a Keleti Főcsatornán végzett vízminő­ség vizsgálatok eredményeiről, dr. Schiefner Kálmán ós t rhányi András a Soroksári Dunaágban végzett komp­lex vízvizsgálatokról tartott, vetítettképes előadást. A Szennyvíz Szakosztály 1969. május 28-i vitaülésén Lesenyei Gábor az ipari eredetű szennyvíziszap víztelení­téséről, Földi Endre pedig a Tatabányán végzett iszapkeze­lési kísérletekről tartott előadást. Az első előadás a kü­lönböző minőségű iszapok ülepítéssel és ciklonálással való besűrítésének kérdéseivel, a vegyszeradagolás ha­tásával, az ingás és csigás centrifugán történő víztelení­téssel foglalkozott. A második előadás a Tatabányai Szénbányászati Tröszt vízgépészeti üzemében végzett la­boratóriumi méretű iszap víztelenítési kísérletekről szá­molt be. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. május 30-i előadó ülésén dr. Staro­solszky Ödön a jégnek a vízépítésben betöltött szerepével fog­lalkozott előadásában. Az előadó a Tromheim-i Vízépítési Intézetben folytatott tanulmányokról számolt be, s szó­lott a vízfolyások hőháztartásáról, a jégképződés fel­tóteleiről, a jégmozdulás hidraulikájáról, a kásajég moz­gásáról, az állékony jégtakaró kialakulásáról, a jógnyo­másról ós a jég teherbírásáról, a jég elleni védekezés módszereiről, valamint a jeges kísérletek feltóteleiről. A Szegedi Csoport 1969. május 14-i ülésén dr. Wis­novszky Iván a vízügyi szakközépiskolai oktatás helyze­téről és feladatairól tartott előadást. Tudvalevő, hogy az ország négy városában, így Baján, Győrött, Nyíregyhá­zán ós Szegeden működik vízügyi szakközépiskola. Az ok­tatás a gyakorlat kívánalmainak megfelelően új felada­tokkal kerül szembe. Lényeges kérdés a szakközépisko­lát végzett technikusok elhelyezése ós bekapcsolása a vízügyi feladatokba. Az előadást a helyi vízügyi szak­emberek és oktatók részéről elmélyedt szakmai megbeszé­lés követte. A Nyíregyházi Csoport 1969. május 16-i előadói ülésén Molnár László (Debrecen) tartott előadást a nyílt csa­tornás öntözőrendszerek Szovjetunió-béli üzeméről. Az előadó hosszabb tanulmányutat tett a Szovjetunióban. Négy nagyobb öntözőrendszer üzemét, nevezetesen: az azovi, doni, kijevi ós az üzbegisztáni öntözőrendszereket volt módjában tanulmányozni a helyszínen. A szakmai és élménybeszámolóban ismertette a fenti öntözőrend­szerek szervezeti felépítését, az öntözések módját és N üzemét, a vízmérő berendezések ós öntözési kisműtár­gyak fajtáit. Megemlékezett az előadó a Kijev város kör­nyéki, szennyvizeket is felhasználó öntözésekről. A részt­vevők agronómiai és gazdaságossági vonatkozásban szá­mos kérdést tettek fel az előadónak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság 1969. május 6-án Debrecenben országos mezőgazdasági vízgazdálko­dási tanácskozást rendezett. A tanácskozást dr. Bencsik István, a debreceni Agrártudományi Főiskola rektora, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke nyi­totta meg. A tanácskozáson vitaindító előadást tartott dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, a Magyar Agrártudományi Egyesület alelnöke ,,A vízgazdálkodás szerepe a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében" címmel, továbbá Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese ,,A mezőgaz­dasági vízgazdálkodás műszaki és szervezeti kérdései" cím­mel. A vitát követő összefoglalást Dégen Imre állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta. A tanácskozással kapcsolatosan tartották meg az ,,A mezőgazdasági vízgazdálkodás korszerű gépei és be­rendezései" kiállítást, valamint a szakirodalmi és doku­mentációs bemutatót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom