Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer

264 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Elsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara A következő terület, melynek anomáliáit értékeljük a Szalánczy hegység Magyarországra áthúzódó része, a Remete-hegy, Vágott-hegy, NagyHraben, Magas-hegv, Érhegy, Várhegy. 13 db vízmegjelenési pontot vizsgáltunk meg területükön, melyek közül 9 db bizonyult Cu, Pb, V-ban anomálisnak. Az anomális mintavételi helyek 13, 12, 6, 14, 8, 15, 17, 16, 21 sorszámúak. Megvizsgált vizük minden esetben forrásból származik és átjárják a Remete-hegy, Vágott-hegy, NagyHraben, Magas-hegy, Érhegy és Várhegy andezitjeit. Az anomália csoport feltétlen figyelmet érdemel, mivel a Remete-hegy DNy-i lejtőjén négy anomália [12, 13, 14, 15] vízgyűjtőterülete érintkezik egymással, két anomália [6, S] céloz a Nagy-Hrabenre, másik kettő [17, 21] pedig az Érhegyre. Pusztafalu—Füzérkajáta és az országhatár között húzódó, riolitból—riolittufából felépített Tolvaj-hegy, Hársas-hegy, területéről leszivárgó felszínalatti vizekre 5 db forrás vízének elemzésével terjesztettük ki vizsgálatainkat. A két hegyre egy-egy anomália céloz, ezek a 19 és 23-as sorszámúak. Az anomáliák értékét csökkenti az a tény, hogy a további vizsgálatok nem erősítették meg azokat. Figyelemre méltó Ni, Cr, Pb, V anomáliákat adtak a Vilyvitánytól ÉNv-ra levő riolitból felépített Korom-hegyről DK-felé leszivárgó felszínalatti vizek (52, 54, 56 sorszámúak). Az anomáliák vízgyűjtőterülete határozottan a Korom-hegyre mutat. Az eredmények értékét emeli az a tény, hogy azokat későbbi vizsgálataink megerősítették. Felvételi területünk K-i részén kiemelkedő Vilyvitányi rögről leszivárgó földalatti vizekre vonatkozóan 11 db vízmegjelenési pont vízét elemeztettük meg. Ezek közül a 65 számú anomáliának minősült. Jelentőségét csökkenti, hogy a Mátyásheggyel kapcsolatban teljesen egyedülálló és inkább másodlagos feldúsulásból származónak tarthatjuk. Az anomáliát adó forrás vize magas szerves anyagtartalmú üledékekkel érintkezik. Nyírkápolna—Filkeháza között négy anomália szerepel térképünkön. Löszalji riolittufán rekesztett vizek, völgyek oldalában lépnek felszínre. Az anomáliák közül Kisbozsvától ÉNy-ra a Cserepeshegy aljában fakadó forrás (46 sz. pont) anomális voltát tartjuk említésre méltónak, mert azt a későbbi vizsgálatok megerősítették. Az 1960. évi hidrokémiai vizsgálatok, az elemzési módszer érzéketlensége ellenére, a következő eredményeket hozták: Anomáliák jelezték az ismert ércesedés szórásudvarát. Ismert ércesedéssel kapcsolatba nem hozható, több elembeli, a továbbiakban megerősített anomáliák jelentkeztek a következő helyeken: Hollóházától D-re, Füzértől É—ÉK-re, Vilyvitánytól ÉK-re, Alsó Kékedtől Ny-ra, Telkibányától ÉNy-ra a Vas-hegyen és Kisbozsvától ÉNy-ra Cserepes-hegyen. Patakhordalékok geokémiai vizsgálata Felvételi területünk élő és időszakos, felsőszakasz jellegű vízfolyásainak medréből 318 mintavételi helyen hordalékmintát gyűjtöttünk. A mintavételi helyeket a 3. ábrán közöljük. A hordalékok anyagát színképelemzéssel a következő elemekre vizsgáltattuk meg: Co, Ni, Ag, Cu, Zn, Cd, Ga, Felsőkéked Co'0,01 i \ Hollóháza, Pusztafalu Füzirkajata \ Ag:0,000í *Ag:Q,ooot Ag'0,003 l Cu: 0,005 1| Telkibánya klsi-^ regmec: Mikóhózo J E LM AGYARA 1A TPatakhordalék mintavételi pont Anomáliának tekinthető mintavételi pont A minták elem tartalma %-ban A hordalékmintához tartozó le hordási terület hatóra Fetpzini eróziós irányok Cu: 0,005 3. ábra. A Tokaj-hegység É-i részének patakhordalék mintavételi térképe. Anomáliák Puc. 3. Kapma e3nmun npoö HÜHOCOB pen na ceeepnoü nacmu zopu TOKÜÜ. AHOMOAUU Abb. 3. Karte der Geschiebe-Entnahmestellen an Báchen im nördlichen Tokaj-Gebirge. Anomalien