Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
2. szám - Dezsényi István–Bocz Károly: Csatornák vízzáróság vizsgálata alacsony nyomású levegőpróbával
90 Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. Dezsényi 1.—Bocz K.: Csatornák vízzárósága nem üzemelő, száraz talajban fekvő csatornánál th (mp) = 3 -d (cm), félszelvénnyel üzemelő, száraz talajban fekvő csatornánál th (mp)=4 •d (cm), telt szelvénnyel üzemelő és száraz talajban fekvő, vagy talajvíz alatt fekvő csatornánál th (mp) = ő -d (cm). A fenti összefüggések az ÉKSZ 87. füzetében a víznyomásos vizsgálatra vonatkozóan rögzített vízzárósági követelménnyel összhangban vannak. A mért effektív nyomáscsökkenési időtartam alapján a csatorna vízzárósági minőségi jellemzője, azaz, hogy hányszorosa a vízáteresztése a megengedettnek, az alábbi összefüggésből határozható meg: t h teJí ahol n a minőségi viszonyszám, th a megengedett minimális nyomásesési időtartam, tefj a tényleges, mért nyomásesési időtartam. A vizsgálati minősítést a gyakorlatban az alábbi összehasonlító példán keresztül mutatjuk be: a vizsgált csatorna adatai: h 30 m) a minősítési mutatószámot nem befolyásolja) d 30,0 cm ahol h a csatornaszakasz hossza (m) d a csatorna belső átmérője (cm). A víznyomáson alapuló vízzárósági vizsgálat során a csatornában a 15 perces vizsgálati időhöz tartozó vízveszteséget deciliter pontossággal határozták meg, mérőtartály segítségével. Az ÉKSZ előírása szerint a megengedett elfolyható vízmennyiség Q (//km/15 perc) =5-30-0,030=4,5 l A megengedett vizel folyással szemben 9,0 I víz folyt el 15 perc alatt, tehát a megengedetten elfolyható víznek 9,0 ; 2-szcrese Qt_ = Q,„ 4,5 folyt el ténylegesen. A víznyomáson alapuló vízzárósági vizsgálat után elvégeztük az alacsonynyomású levegőpróbás vízzárósági vizsgálatot az előzőkben már ismertetett módon, telített falú csővezetékre. A minősítés időtartama, vagyis 0,25 att-nak 0,20 att-ra történő nyomásesés időtartama: t e/f =15 mp volt. Az 0 30 cm belméretű, telt szelvényű vagy talajvízszint alatt üzemelő csatorna megengedett minimális nyomásesési időtartamát a 4. ábrából leolvasva //í=150 mp. A kapott értékeket behelyettesítve, megkapjuk a csatorna vízzárósági minőségi jellemzőjét th 150 , tefí 75 Ezzel az alacsony nyomású vízzárósági vizsgálatnál megkaptuk azt, hogy hányszorosa a csatorna vízáteresztése a megengedettnek. 7. Műszaki-gazdasági értékelés A csatornavezetékek vízzel történő vízzárósági vizsgálata számos hátránnyal jár. A mérési hibahatár kizárólag csak a víz fizikai és kémiai jellemzőitől függően is 100%. A vizsgálathoz szükséges nagy mennyiségű víz a hibahelyeken a csövet környező talajba áramolva jelentős kimosásokat eredményezhet és veszélyeztetheti a csővezeték állékonyságát. A gravitációs csatornavezetékek üzemi viszonyait nagyságrenddel meghaladó és tartós vizsgálati víznyomás a vízkimosásra érzékeny talajba (folyós homok, lösz) épített csatornáknál súlyos károsodásokat eredményezhet. Gazdasági vonatkozásban a vizsgálatnál felhasznált vízmennyiség biztosítása jelentős tényező, különösen nagyobb belméretű csővezetékek és rossz minőségű csatornák esetében. Fokozott gondot jelent a vizsgálati vízmennyiség biztosítása új létesítmények (ipar- és lakótelepek) előközművesítése esetén, amikoris rendszerint a víznyomócsőhálózat még nincs kiépítve. Ilyenkor a vizsgálati vízmennyiséget a helyszínre szállítással (locsolóautó stb.) lehet csak biztosítani. Az alacsonynyomású levegőpróba mentes ezen hátrányoktól, ugyanakkor a vizsgálat időtartama lényegesen kisebb. Az alacsony nyomású levegőpróbás vizsgálat időszükséglete, bontásban az alábbi: a tisztítóaknáknál a csővezeték két végén a zárószerkezetek (ÉTI-típusú) be- ós kiszerelése kb. 20. perc a vizsgálati nyomás létrehozása a csatornában a mobil légszivattyúegyseggel kb. 5 pere a minősítés (nyomáscsökkenés) időtartama kb. 5 perc Összesen . . . kb. 30 perc. A víznyomáspróba 5,0—5,5 órás időtartama alatt tehát kb. 10 aknaköz vizsgálható le levegőpróbával. Mindkét vizsgálati módszernél azonos létszámot (3 fő) figyelembe véve, megállapítható, hogy a vízzel végzett vizsgálatok munkaigénye kb. 10-szerese a levegővel végzett vizsgálat munkaigényének. IHODALOM [ l] Dezsényi István: Eljárás betoncsatornák ex- ós infiltrációjának meghatározására és csökkentésére. Témaszám: 26.06.01.25 (F. 125). Építéstudományi Intézet, Budapest, 1966. [2] Bocz Károly: Beton csővezetékek (csatornák) vízzárósági vizsgálata levegőpróbával. Témaszám: MF. 11.24. Építéstudományi Intézet, Budapest, 1967. [3] fíamsier, II. E.—Riek, G. C.: Low pressure air test for sanitarv sewers. Journal of the SANYTARY ENGINEERING DIVISION Proceedings of the American Society of Civil Engineers. 1964. április, p.: 2—27 HccjieaoBaHne BO/joHenpotiHnaeMocTn KHHHJIOH c HH3K<)HanopHott npo6ott B03ayxa JJencenu, H.—Boti, KBMCCTO oöbmHoro iiccjieaoBaHitH BoaoHenpoHHuae,vioCTH xaHajiOB (piic. 1) ABTOPU npe^JiaraioT HCCJieaoBamie, QCHOBaHHoe na saBJieHHu B03syxa (pnc. 4). Ilpn wccjieaoHAHIIH OHM IICXOAHT H3 B3aH.M0CBfl3», HMeiOmeHCH \te>KAV
