Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Dezsényi István–Bocz Károly: Csatornák vízzáróság vizsgálata alacsony nyomású levegőpróbával

86 Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. Dezsényi 1.—Bocz K.: Csatornák vízzárósága szerkezet megkövetelt fajlagos vízáteresztési ellen­állását : F Rr = — .h't 200-15-60 180 000 0,159 0,159 = 1,130 000 m 2, mp, cm. co. ny/1 (4) V'i = V h'F-t fJi-Ri t= Vi-m-Ri fh-F összefüggéshez jutunk. Mivel rr-eT 2 1íh x-h 2 \í h=Y h m = K+h 2 F=n-d-l, (6) (7) (8) (9) ahol d a csatorna átmérője cm-ben, ! a csatorna hossza m-ben, h x a csatornában létrehozott vizsgálati nyo­más kezdeti értéke cm.vo.ny.-ban, /< 2 a vizsgálati nyomás csökkent értéke cm.vo.ny.-ban, h 0 a légköri nyomás értéke cm.vo.ny.-ban. A [6] formulát az alábbiak szerint is felírhatjuk : n-d 2 K-hz —jT'l T IH'Jtl Ti-d-U A csatornaszerkezeten átszivárgó levegőmenv­nyiség általános összefüggése a [2] összefüggéshez hasonlóan, a potenciális áramlásokra érvényes Laplace-féle egyenlet légnemű közegekre érvényes formája alapján: K + K 2 K -h 2 fiflti-d h 0 í mp (10) hy + h 2 ahol V1 a csatornaszerkezeten, a csőfalon és a kötéseknél együttesen átszivárgó levegő­mennyiség, l-ben, h a csatornában fellépő (vizsgálati) levegő­túlnyomás vízoszlopcentiméterben, F a csatornaszakasz felülete m 2-ben, Ri a felület fajlagos levegőáteresztési el­lenállása m 2, mp, cm.vo.ny. 1/ 2/liter, t idő mp-ben, jxi a levegő kinematikai nyúlóssági ténye­zője. A levegővel végzett nyomáspróba minősítési előírásához a víznyomáspróbára vonatkozó [ÍJ összefüggéshez hasonló formula kidolgozása vált szükségessé. A formula kidolgozásának alapfelté­tele az Ri tényező meghatározása volt, melyet az Rv tényezővel összhangban, empirikus úton lehe­tett elvégezni. Az Ri tényező meghatározásánál nehézséget je­lentett az effektív átszivárgó levegő mennyiségé­nek mérése, mint ahogy nehézséget jelent ez a minő­sítő vizsgálat végrehajtásánál is. Emiatt célsze­rűbb volt az átszivárgott levegőmennyiség helyett egy adott intervallumú nyomáscsökkenéshez tar­tozó időtartamra, mint minősítési paraméterre át­térni. Ez esetben az átszivárgó levegőmennyiség a nyomásintervallum és a vizsgált csatorna köbtar­talmának függvényében ismertté vált. A t időtartamot az [5] összefüggésből kifejezve mely képlet a t időtartamra, mint minősítési para­méterre vonatkozó általános összefüggés. Az /', fajlagos levegőáteresztési ellenállásának, mint ismeretlennek, empirikus meghatározására nagyszámú helyszíni mérést kellett elvégezni. A mérések próbatesteken nem voltak végrehajtha­tók, egyrészt, mert a betoncsövek anyagára jellem­ző átlagos értékhez viszonyítva a kisméretű próba­testek nagy szórást mutattak, másrészt, mert a csőkapcsolatok figyelembevételével vált szüksé­gessé a tényező meghatározása. A méréseket emiatt csatornaszakaszokon kellett elvégezni, olymódon, hogy a levegőnyomásos vizsgálattal párhuzamo­san a szabatos víznyomáspróbát is végrehajtva, a mérési eredmények viszonyítása biztosított legyen. A fajlagos levegőáteresztési ellenállás függ a be­ton csatornaszerkezet pórusainak vízzel telített­ségétől is. Ezekből a méréseket azonos pórustelí­tettségű csatornáknál végeztük. A vizsgált csator­nák elválasztó rendszerű csatornahálózatok szenny­vízvezetékei voltak, melyek közel 50%-os töltési fokkal üzemeltek. A csatornák minden esetben száraz talajban feküdtek. A talajvíz-alatti, vagy telt szelvénnyel üzemelő csatornákra vonatkozóan olymódon kaptunk mérési eredményeket, hogy a levegős nyomáspróbát a szabatos módon végrehaj­tott, összehasonlító célzatú víznyomáspróba után megismételtük. A víz nyomáspróbát követően a be­ton pórusai teljes mértékben vízzel telítettek vol­tak, tehát azonos állapot adódott, mint a talajvíz­szint alatt fekvő csatornáknál van. A teljes mér­tékben telítetlen pórusú csatornákra vonatkozó adatokat száraz talajban fekvő, huzamos ideje nem üzemelő csapadékvíz-csatornáknál végzett vizs­gálatokkal nyertük. A víznyomáspróbák és levegőnyomáspróbák eredményeit az összefüggés meghatározása céljá­ból a 2. ábrán feltüntetett módon dolgoztuk fel. A levegőpróbás vizsgálat t minősítési paraméterét a víznyomáspróbával nyert minőségi jellemző függ­vényébengrafikonon ábrázoltuk. A csatorna minő­ségi jellemzője a mért és a megengedett vízáteresz­tés viszonyszáma volt. A feldolgozott ponthalmaz kiegyenlítő vonalából meghatározható volt a víz­nyomáspróba követelményével összhangban levő t nyomásesési időtartam. Az összehasonlító vizsgálatokat egységesen 0 30 cm belméretű beton csőcsatornákon végeztük. A vizsgálati nyomásintervallum minden esetben 50 cm vo. ny. volt, 250 cm vo. ny. felső és 200 cm vo. ny. alsó levegőtúlnyomás értékkel. A félszel­vénnyel üzemelő, tehát 50%-ban vízzel telített pó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom