Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

2. szám - Dr. Illés István–Kelemen László–Szépkuti Lajos: Az ipari vízgazdálkodás fejlődése és a fejlesztés célkitűzései

64 Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. Dr. Illés 1.—Kelemen L.—Szépkúti L.: Az ipari vízgazdálkodás 3. 0, TTTL 4. Egyenes vízhasználat elvi vázlata 1. Vízbeszerzés; 2. Vízkivételi szivattyútelep; 3.Tág vezeték; vízhasználó technológia; 5.Hasznb!t vizet elvezető csatorna i_i Vizforgatások elvi vázlata 1] A pótviz kezelés nélkül I, A pátviz kezelve telep; 8. Üzemi hútöelemek; 9. Returcsatorna > 3. 1 c P7 , Sorozatos vízhasználót elvi vaz/ata IV^beszerzes; ZVízkivételiszivattyútelep; 3.flsbvízhasználó; 4Másoúik vízhasználó; 5.Hteme/öszivattyútelep; S. Harmadik vízhasználó; 7. Kibocsátandó szennyvíz tisztitb berendezése 2/a, b, c, ábra. Az ipari vízhasználatok elvi vázlatai Puc. 2Ju. IIpuHijuniiaAbiuiH cxeMa npHMOZO eodoiwAbJO­eaHUH L. BOAOflüGbma; 2. BüA03aöopHaH nacocnan cTanuHíi; 3. nuTaTejibHbiH BOAOBOA; 4. TexHOJiorHH BOAonojib30BaHH«; 5. icanaji AJIH oTBOaa oöpa­OOTaHHOÍi BOAW Puc. 2/b. npuHiiunuaAbHcm C.XCMU oőopauueaeMocmu eodu a) AonOAHHTejibHafl BOAa 6e3 oöpaöoTKM, ö) AonojiHHTCAbHaH BOAa c OÖpaÖOTKOÍÍ, 1. AOÖbtMa AOnOJTHHTejTbHOÍÍ BOAbl; 2. Hacoc AJIH NOAAMH AO­noAHHTeAbnoft BOAbi; 3. oöpaöoTKa BOAbi; 4. HaeoCHan CTÍIHUHH a;TH 060­poTa BOAbi; 5. o6opyAOBaHHe AAH Y.MHI'HCHHP BOAbi; 6. ox;ia>K;uuoiitas! Gaumíi; 7. HacocHan craiiHHH ;t:i>i oöopoTa BOAbi; 8. TCXHOJTOPMH BOAO­n0Ab30BaHH«; 9. KaHaji AAH oőpaTHoft noAaMH Puc. 2/c. TlpumiunuaAbuan cxeMa cepiiünoao eodonoAbso­eanuH 1. B0A0A06bma; 2. Boao3a6opna« HacocHafl CTamjHfl; 3. nepBaa TexHo­jioraH B0A0n0Jib30BaHHH; 4. BTopaH TexHOJioran B0A0n0jib30BaHHa; 5. nepeKaMHBaioiaaíi HacocHaa CTanuHH; 6. TpeTbHH TexHOJiorHfl BOAO­n0Ab30B3HHH; 7. OHHCTHTejIbHan yCTaHOBKa AA« OMHCTKM BbinyCKaeMblX CTOMHblX BOA Abb. 2/a. Prinzipskizze der direkten Wassernutzung 1. Wassergewinnung; 2. Schöpfwerk: 3. Speiscleitung: 4. Wasser­nutzungstechnologie; Ahwasserkanal Abb. 2/b. Betriebsskizze der Wasserumwalzungen a) Zuschusswasser ohne Behandlung; b) Behandeltes Zuschus.swas.ser; 1. Zu.schusswasserbeschaffung: 2. Zuschusswasser-Speisepumpe; ;i. Was­serbehandlung; 4. Umwálzpunipwerk: 5. Enthárter: (i. Kühlturm; 7. Umwalzpumpwerk; 8. Wassernutzungstechnologie; 0. Rücklaufkana] Abb. 2/c. Prinzipskizze des serienweisen Wasserver­brauchs 1. Wassergewinnung: 2. Schöpfwerk: :í. Erste Wassernutzungstechno­logie; 4. Zweite Wassernutzungstechnologie; 5. Zwischenpumpwerk; 6. Dritte Wassernutzungstechnologie: 7. Klaranlage für entfallende Abwasser A IV. ötéves terv időszakában mintegy J1,0 milliárd Ft, a tárgyalt 15 év alatt pedig — becslés szerint — kb. 30 milliárd Ft beruházás szükséges az ipari vízgazdálkodásnak a 2. táblázatban szereplő fejlesztéséhez. Ez a nagyarányú ipari vízgazdálkodás fejlesztés a jövőbeni reális iparfejlesztéssel arányos. Ehhez a fejlesztéshez 15 év alatt szükséges kb. 30 milliárd forintos beruházási igény meghatározásánál azon­ban a jelenlegi vízkezelési, vízhasználati és szenny­vízkezelési technológiáknál lényegesen gazdaságo­sabb (kisebb fajlagos létesítési és üzemeltetési költ­ségű) technológiák alkalmazását vettük figyelembe. A vizsgálatok szerint a tárgyalt 15 év alatt ipari víz­ellátási és vízhasználati létesítmények megvalósí­tására 14—15 milliárd Ft, a használt vizek csator­názására és a szennyvíztisztításra 15—16 milliárd forint szükséges. A meghatározott beruházási összegek biztosítása is igen jelentős népgazdasági erőfeszítést igényel. Ha az ipari vízgazdálkodási létesítmények egy év alatt megvalósítandó mennyiségét vizsgáljuk, meg­állapítható, hogy ez átlagosan 2,0 milliárd Ft/év. A jelenlegi kb. 0,6 milliárd Ft/év beruházási igény 15 év múlva fokozatosan 3,4 milliárd Ft/év-re nö­vekszik [4], Az évenkénti építési kapacitásigény nö­vekmény átlagosan kb. 0,2 milliárd Ft. Ez a nö­vekmény olyan nagymértékű, hogy teljesítése ha­talmas feladatokat és felkészülést jelent az építő- és gyártó-ipar számára. Ezen igények teljesítése azonban a jelenlegi építő- és gyártó ipari módsze­rekkel nem valósítható meg. A megvalósítás előfel­tétele a kivitelezések nagyarányú korszerűsítése, valamint az építő- és gyártó-ipari technológiák je­lentős műszaki fejlesztése. Mindezeket természete­sen elsősorban az építőipar- és gyártásfejlesztés fi­gyelmébe szeretnénk ajánlani. A 2. táblázatban szereplő ipari vízgazdálkodási fejlesztés műszaki lehetőségeit és a meghatározott 30 milliárd Ft-os beruházási igény realitását vizs­gálva felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az ipari vízgazdálkodási, és ezáltal a jövőben előirányzott ipari fejlesztés a következő előfeltételek biztosítása nélkül nem biztosítható. A téma tárgyalása előtt — tekintettel annak jelenlegi kifejlődésben levő helyzetére — szükséges néhány alap­fogalom tisztázása és a leggyakrabban alkalmazott elne­vezések meghatározása. Ezek a meghatározások a kö­vetkező cikksorozat egyértelmű megértéséhez is szüksé­gesek [5]. XJzemi vízgazdálkodásnak nevezzük az ipari üzemek által végzett vízbeszerzési, -szállítási, -kezelési, -haszná­lati és a használtvizek (szennyvizek) tisztítási és elveze­tési tevékenységének összességét, az üzemgazdasági igé­nyek optimális kielégítése, a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása mellett. Ipari vízgazdálkodásnak nevezzük azt az elvi irányító és ellenőrző tevékenységet, amely az ipari üzemek kor­szerű vízgazdálkodásának kialakítását, valamint az ipari üzemek vízhasználataiból más ipari, vagy egyéb víz­használókra gyakorolt káros hatások (vízkészletek ész­szerűtlen használata, káros ipari vízszennyezések) kikü­szöbölését célozza. Elsődleges célja a népgazdaság érde­keinek érvényrejuttatása az ipari vízhasználók körében, amely érdekek az üzemek érdekeivel legtöbbször azo­nosak, de ahol azzal ellentétesek, ott is a népgazdaság érdekei az elsők. Teljes vízigény (Qí = Qe + Qr + QK) '• vagy összes vízhasz­nálat, az ipari üzem vagy technológiai folyamatok ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom