Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1969. március 24-én megtartott, az 1968. évet záró közgyűléséről

Beszámoló a MHT 1968. évi záró közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 571 kesztő Bizottságunk elnöke, akinek érdemeit mai ülésünkön külön-külön is méltatjuk. Rendes tagjaink közül elhunytak: Dr. Gedeon Tihamér, Farkas Imre, Gyenis László, Tóth Lajos és Zimonyi Pál. Kegyeletünk jeléül egy perc felállással adózzunk halottaink emlékének. Az elmúlt évben és a folyó év elején a következő tagtársaink részesültek kitüntetésben: Liudenmayer Kálmán, a Budapesti Vízművek főmérnöke, a főváros javára végzett több évtizedes kiemelkedő teljesítményéért „Pro JJrbe" aranyérmet kapott. Dr. h. c. dr. Németh Endre professzort a Páduai Egyetem 1968. áprilisában díszdoktorává avatta. Dr. Lászlóííy Woldemárnak Párizsban a közelmúltban Escande professzor, a Haladás Előmozdítására Alakvlt Társaság (Société d' Encouragement au Progres) elnöke átadta a Társaság ez évi aranyérmét. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapták: Dr. Hilvort Elek, dr. Fóris Gyula, Weöreös György, a Munka Érdemrend bronz fokozatát: Zólyomi László. A kitüntetésekhez Társaságunk nevében szívből gratulálunk. Az elnöki megnyitó után dr. Vágás István felolvasta a dr. Kolosváry Gáborról szóló megemlékezését, amelyet dr. Horváth Andor állított össze. Ezt követte dr. Rónai András megemlékezése az elhunyt dr. Papp Ferencről. Mindkét felolvasott megemlékezés szövegét a Hidrológiai Közlöny 1969. évi 5. száma közölte. A megemlékezések után Elek Zoltán főtitkár ismertette beszámolóját: Az 1968. évi munka áttekintése A Társaság 1968. évi munkaterve több olyan programpontot tartalmazott, melyek szakmai és szervezési szempontból a korábbi évekkel szemben egyaránt jelentős munkatöbbletet okoztak. Jogi tagunk, a Fővárosi Vízmüvek, az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Társaságunk messzemenő támogatást nyújtott a centennárium alkalmából tartott -ünnepi ülésszak szakmai és szervezési előkészítéséhez és lebonyolításához. Ugyancsak az elmúlt évben ünnepelte a magyar állami kútfúró ipar fennállásának 20. évfordulóját. Ez az esemény és a vízépítőipar előtt álló feladatok indították a Társaság Vezetőségét az Országos V ízépítőipari Napok megrendezésére. A Vízépítőipari Napok Budapesten és 3 vidéki városban: Miskolcon, Szolnokon és Pécsett bonyolódott le. A több hétig zajló rendezvények nagy érdeklődést váltottak ki és alkalmasak voltak arra, hogy a figyelem felkeltésével megalapozzák a további társasági munkát ezen a szakmai területen. Nemzetközi kapcsolataink szélesedésének eredményeként 1967-ben megalakult a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Bizottságának Magyar Nemzeti Bizottsága, melyben Társaságunk is résztvesz. Augusztus hó folyamán került sor ,,A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonala és az arra ható tényezők komplex vizsgálata" c. kongresszus megrendezésére. Az említett konferenciák mellett megrendeztük a hagyományos Hidrobiológus Napokat, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetével együtt. Központi rendezvényként került lebonyolításra a ,,Hidrológia a területi vízgazdálkodásban" című pécsi ankét is. E mellett vidéki csoportjaink további figyelemre méltó ankétokat szerveztek, részben helyi, részben általános vízgazdálkodási témákban. Nagyobb rendezvényeink rövid ismertetéséből is érzékelhető az a jelentős munka, mely a konferenciák és ankétok színvonalas lebonyolításához szükséges volt. E mellett szakosztályaink és vidéki csoportjaink szűkebb szakmai területükön számos konkrét kérdést vitattak meg. Csupán központi szakosztályaink közel 60 előadó ülést rendeztek. A Társaság tevékenysége tehát az elmúlt évben rendkívül élénk volt. A Társaság tevékenységében 1968-ban fokozatosan érvényesült az új gazdasági mechanizmus bevezetése következtében megváltozott gazdasági háttér, továbbá a tudomány és technika rohamos fejlődésének hatása. A megvitatásra került kérdések módszertani, minőségi oldalát vizsgálva, ez a folyamat kézzelfoghatóan érzékelhető. A változás nem annyira tartalmi, mint inkább a problémák megközelítésének szemléletében és módszereiben nyilvánul meg. Helytelen volna természetesen e változást úgy feltüntetni, mint kizárólagosan az elmúlt évre jellemző momentumot. Kétségtelen azonban, hogy 1968-ban nagyobb mértékben kerültek ismertetésre, ill. megvitatásra olyan új módszerek, melyek a vízgazdálkodás különböző területein felmerülő problémák megoldására új utakat keresnek. Szakosztályaink többsége minden hónapban tart előadó, ill. vitaülést, a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási, valamint a Szennyvíz Szakosztály még sűrűbb időközökben. Ugyanakkor viszonylag kevés a központi előadó ülések száma. Az elmúlt év során a szakosztályok és vidéki csoportok 13 belföldi tanulmányutat szerveztek. E mellett nagyon sikeres volt a Vaskapu Erőmű építésének tanulmányozását szolgáló aldunai hajóút. Tekintettel arra, hogy az erőmííépítés munkálatai jelentősen előrehaladtak, az utolsó alkalom 1968, ill. 1969 arra, hogy érdeklődő szakembereink a Széchenyi által kezdeményezett szabályozási műveket és az ókori műszaki emlékeket is megtekinthessék az épülő erőmű munkálatai mellett. 1967-ben megtörtént a Vízépítőipari Szakosztály átszervezése és a Balneológiai Szakosztály Balneotechnikai Szakosztállyá történő átalakítása. A szervezés hatékonynak bizonyult, mert a két szakosztály 1968-ban aktívan működött. A Vízépítőipari Szakosztály rövid időn belül kialakította kapcsolatait a társszakosztályokkal, a Balneotechnikai Szakosztály pedig a MOTESZ Balneoklimatológiai Egyesületével. Szervezetünk fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt az Ifjúsági Csoport megalakulása. E kérdés évek óta napirenden volt s ilyen irányú törekvésünket az elmúlt évben siker koronázta. Az Ifjúsági Csoport taglétszáma az év végére elérte a 80 főt. A Csoport tagsága döntően a Budapesti