Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Fehér F.—Salamin A. —Dr. Szabó L.: Drénkísérletelc Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 569 vakonddrénezés a talajvízszín-szabályozáshoz a te­nyészidőszakban is előnyösen alkalmazható. Megerő­sítést nyert, hogy a gyakorlat céljára — a nö­vényeknek a kritikus időszakokra jellemző 1—3 napos víztűrését és gazdaságossági szempontokat is alapul véve — a 10 m sortávolságú vakonddrén­rendszer kialakítása mutatkozik a legkedvezőbbnek. Ez esetben a tenyészidőszakon belüli folyamatos talaj vízszabályozásnál a csapadék hatására fel­lépő szintkülönbségek [9] 1—2 nap alatt nemcsak biztonsággal megszüntethetők, hanem a drének között kialakuló leszívási és feltöltődési vízfelszín egyidejűleg 10 cm-nél nagyobb szintkülönbséget csak az altalaj öntözésnél és csak át meneti időre mutat ((8. ábra). Ez a gyökérzet és egyben a nö­vények egyenletes fejlődését is biztosítja. összefoglalás A keszthely-hévizi láp lecsapolását és mezőgazda­sági művelést követően a tőzeg gyors elásványoso­dási folyamata figyelhető meg. Ennek során a talaj vízáteresztő képessége olyan mértékben csökkent, hogv a területen a növények igényeihez igazodó talaj vízszín-szabálvozás csak drénezéssel oldható meg. Egy kísérleti pacellán 196(5 őszén különböző tá­volságú PVC vakonddréncső- és vakonddrén­sávok kialakításával talaj vízszin-szabályozási kísér­leteket végeztek. Ennek eredményeit felhasználva 1967 nyarán még csak a kedvezőbbnek minősített vakonddréneknek a vízelvezetésnél és az altalaj­öntözésnél mutatkozó szerepét vizsgáltuk. Az eredmények alapján megállapítható, hogy 1 m 3 láptalaj vízzel való telíteséhez 350—400 l, víztelení­téséhez pedig 160—250 l víz szükséges, továbbá a lápterület drénezésére a 10 m sortávolságú vakond­drének alkalmazása a legmegfelelőbb. IRODALOM [1 ] Szabó L.—Szekrényi B.: A láp talaj vízgazdálkodásá­nak javítására irányuló vizsgálatok a keszthely— hévízi öblözetben. Hidrológiai Közlöny. 19(5(5. 12. sz. [2] Szekrényi B.—Szabó L.: A talajcsövezés újabb mód­szerei. Mezőgazdasági Világirodalom. Orsz. Mező­gazdasági Könyvtár. Bp. 1907. 3—4. [3] Fülöp G.: Jelentés a gyepes területeken végzendő meliorációs munkák gépesítésének vizsgálatáról. Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. 19(5(5. Kézirat. [4] Fahmy, M.—Szabó L.: Testing drainage methods and drain spacing for the Keszthely—Hévíz marsh­land. Budapest, Periodica Polytechnica. 1968/1. [5] Fahmy, M.—Szabó L.: Talajcsövezés laboratóriumi vizsgálata. Vízügyi Közlemények. 1968. 1. f. [6] Salamin A.: A keszthely—hévízi öblözet láptala­jának szivárgási vizsgálata. Kézirat. Diplomaterv, 1967. [7] Salamin A.: A keszthely—hévízi öblözet láptala­jának hidraulikai vizsgálata alatalajöntözés, illetve víztelenítés esetén. Hidrológiai Közlöny, 1968. 2. sz. [8] Orsz. Meteorológiai Intézet: Magyarország éghajlati Atlasza II. kötet. Budapest, 1968. [9] Salamin A.: A csapadék hatása a talaj vízszín ala­kulására a keszthely—hévízi öblözetben. Vízügyi Közlemények, 1968. 2. f. HccJieAOBaHne apeH b TOp(J)flHbix ywacTKax aojihhu KecTxeii—XeBH3 ipexep, <t>.—lllaAaMUH, A.—d-p Caöo, Jl. ícand. mexn. íiaytc Ilocjie ocyiuemiH " cejibCKoxo3>iHCTBenHoii oöpaooTKii T0p<t)HHbIX MeCT flOJIHHbl KeCTXefí-XeBH3 MOWHÜ GblJIO HaöjiioaaTb öbicTpbiü nponecc MHHepajiii3annn Toptfia. B xo/ie 3Toro nponycKamf>i cnocoŐHOcrb nowbi yiweHb­maeTCH ao Toro Gojibiuoií Mepe, hto npncriocoŐJiewte h pe­ryjinpoBaHne rpyHTOBbix boa na TeppiiTopnii cooTBeT­CTBeHHO TpeőOBaHHjiM paccreHHií M0>KeT a6biTb pemeH Jiiugb npu noMOign ApeuHpoBaHiiíi. Ha onbiTnoM yqacTKe oceHbio 1966 roAa őujih npoBe­AeHbi HCCJieAOBaHiiH A-nfl peryjnipoBamiíi ypoBHji rpyHTO­bi.ix boa c HOMOinbK) ApenawHbix Tpyö ii ApeHa>KHbix riojroc, pacnojio>KeHHbix na pa3Hoe paccTOHnne Apvr ot Apvra, h M3r0T0BneHHi>ix 113 njiacTMaccoBbix MaTepiiajiOB. Mcnojib3yH pe3yjibTaTbi stux 0ni,iT0B jieTOM 1967 roAa c ucn0Jib30BaHneM kotobhx ApeHa>i<eií, cmiTaewbix Soxiee ŐJiaronpníiTHbiMH ajih otboas boa h opoiueHiiH riOMBOA­BeHHOTO MO>KHO 6bIJ10 yCTaHOBHTb, MTO HJIH HanOJlHeHHH / m* mopcpa c eodoü mpeöyemcfi ok. 350—400 a, a öah onopo3KnenuH 160—250 a eodbt, a öah dpeHupoeanuü Top­(Jwhoíí njiomaAH Haiiöojiee SjiaronpuHTHbiM XBnnercn npuMenenue Kpomoeux öpen na paccmosinue 10 M dpyz om öpyea. Dranversuche auf (lem Moorgebiet Keszthely—Héviz Fehér, /*'.—Salamin, A.—Dr. Szabó, L. Kandidat der technischen Wissenschaften Nach der Entwássérúng des Moorgebiets bei Keszt­hely—Hévíz und der landwirtsehaftlichen Bestellung kann der rasche Mineralisierungsprozess des Torfes beo­bachtet werden. Demzufolge vermindert sich die Bo­dendurchlássigkeit in solchem Mass, dass auf diesem Gebiet die auf die Anspriiche der Pflanzen ausgerichtete Grundwasserspiegelregulierung nur mit Dránung ge­löst werden kann. Auf einer Versuchsparzelle wurden im Herbst 1966 mit Ausbildung von l'VC-Maulwurfdránrohren und Maülwurfdrán-Streifen Grund wasserspiegelregulierungs­versuche durchgeführt. Aufgrund dieser Untersuchungs­ergebnisse kann im Sommer 1967 nur mehr bei der Ent­wásserung und der" Untergrundbewásserung mit dem sich als günstiger bewiesenen Maulwurfdránen festge­stellt werden, dass zur Sattigung von 1 m 3 Moorboden mit Wasser 350—400 l und zur Entwássérúng 160—250 l Wasser anfallen, weiters für die Dránung des Moorge­biets in 10 m Reihenabstand die Anwendung von Maul­wurfdránen am geeignetsten ist. A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület ós a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével 1969. május 9-én ankétot ren­dezett a Balaton vízgazdálkodásáról. Az ankét elnöki megnyitóját dr. Vitális Sándor egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta. A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztéséről szóló elő­adást Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke tartotta. Az előadáshoz felkért hozzászólóként szólt hozzá dr. Trautmann Rezső ny. miniszter, a Bala­toni Intéző Bizottság elnöke, Iíalló Iván (VIKÖZ), Törőcsik Gyula (OVH) ésdr.Szesztay Károly (VITUKI). Az elhangzott előadás anyaga lapunk más helyén részle­tesen szerepel. A Balaton vízgazdálkodásának biológiai kérdéseivel dr. Felföldi Lajos foglalkozott előadásában. Az előadást dr. Kárpáti István (Keszthely), Tölg István (MÉM) és Kövesi Gyula (OVH) hozzászólásai egészítették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom