Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Fehér Ferenc–Salamin András–dr. Szabó László: Drénkísérletek a Keszthely–hévízi lápterületen
564 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. SZ. Fehér F.—Salamin A.—Dr. Szabó L.: Drénkísérletek ' 0 20 40 60 80 100 [m] «». ' 120 120 JELMAGYAR AZ ATTerep szintvonala a: alapsik felett Talajvíz szintvonala oz alapsik alatt 3. ábra. A terület hidroizohipszái a vízelvezetési vizsgálat kezdetén Puc. 3. Vudpou3oeuncbi e naiajie uccMdoeanuü no omeody eodu Abb. 3. Die Hydroisophypsen des Gebiets zu Beginn der Entwasserungs- Untersuchung AT3 sz. csatorna <Pomo 2. Haó.mdenue 1. pnda KOAOÖijee (d-p Caőo, JI.) Bild 2. Beobaehtung der Brunnenreihe 1. (Photo; Dr. Szabó, L.) i r i r . . , , , 1 I V 1 10 0 20 40 60 80 100 [ml L JELMAGYARÁZAT : 1 , A szintvonalak a 105,4 mA f. magassagu Figyelokutsor D/ 0/ w//, feletti magasságokat jelölik [cm-ben] zött — a talaj vízfelszín szabatos észlelése érdekében — egy-két méteres kúttávolsággal: az 1. kútsorban 7 figyelőkutat a 2. kútsorban 9 figyelőkutat helyeztünk el. így a kísérleti parcellán összesen 88, a drénezetlen terület kútjaival együtt pedig 104 figyelőkúttal rendelkeztünk. Itt jegyezzük meg, hogy a figyelőkutak műanyagból készültek, zömében 5 cm belső átmérővel, 212 cm hoszszal, melyből 70 cm hosszú szakasz perforált (1. kép). A kutak alsó végét kúpos fadugó zárta le. A drének közötti talaj vízfelszín észlelésére telepített kútsorok vonalát a csatornától 14 m-re tűztük ki (1. ábra). Mint már említettük, a vakondrének váltakozva a parcella északi, illetve déli csatornájába torkollanak és végük kb. 35 m-re van a másik csatornától. Ezért az 1. figyelőkútsorral az 5 m távolságú drétávnál (a közbülső drén hiánya miatt) végeredményben a 10 m-es, a 2. figyelőkútsorral pedig — melynek helyét a 10 és 15 m távolságú drénsávok között jeköltük ki — az eddig még nem vizsgált 25 m-es dréntávolságú változat hatását figyeltük meg. A kísérletek előtt a figyelőkutakat és egyidejűleg a terület felszínét is beszinteztük. Az utóbbi alapján szerkesztett domborzatot a 2. ábra mutatja. Az ábrák szerint a tábla felszíne sík, a legnagyobb térszíni különbség mindössze 30 cm. A vizsgálatok során az AT l-es csatornának az Öregbereki csatorna melletti végén elhelyezett szivattyúval előbb víztelenítési célzattal a csatornát kb. 112 órán át fenékig leszívott állapotban, majd az altalaj öntözés érdekében mintegy 118 órán át maximálisan feltöltött állapotban tartottuk. Eközben a figyelőkutak vízállását naponta, a drénekre merőleges kútsorokat pedig naponta négyszer olvastuk le (2. kép). ATS sz. csatorna 2. ábra. .1 vizsgálI terület domborzata Puc. 2. PeAbecfi uccAedoeamozo ynacrriKa Abb. 2. Bodenretief des untersuchten Gebiets
