Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

556 Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Sclieuer Gy.: Gyöngyös környéke Die im Bereich des Wasserwerks errichteten Brun­nen nutzten die wassergebenden Schichten (les Oberen Pannon. Diese Schichten lagern dem Gebirgsrand zu in der sich verjüngenden Schichtenreihe teils auf den vul­kanischen Formationen un<l schliessen sich zum Teil der oberfláchennahen grusigen Schicht an. Aus den wáh­rend dem Betrieb des Wasserwerks in Anspruch genoin­men 3 Schichtengruppen wurden insgesamt rund 32,0 Millionen m : ! Wasser gefördert. Diese Wasserförderung erreicht 12—33% der in den einzelnen Schichtengruppen gespeicherten Wasser vorráte. Wahrend der Förderung hat sich der Wasserspiegel der Brunnen bedeutend ab­gesenkt. Dieser Umstand kann mit dem wiederholt ein­setzenden neuen hydrologischen Gleichgewicht des sich ausvveitenden Brunnensystems und zweitens mit der Abnutzung eines Teiles der Schichtenenergie in Zusam­menhang gebracht werden. Innerhalb der einzelnen Schichtengruppen ist das Mass der Wasserspiegelsenkung abweiehend, was darauf hinweist, dass das Mass und die Art der Wasserneubildung veránderlich ist. Im wesent­lichen wird diese Feststellung auch mit der Verglei­chung-Analyse der wasserchemischen Resultate be­kráftigt. Obzwar die zur Verfügung stehenden Daten für genaue, zahlenmássige Schlussfolgerungen nicht ge­eignet waren, habén sie jene Annahme scharf bestatigt, dass an diesen Randgebieten die Möglichkeit der direk­ten Neubildung des aus dem Tiefenwasser speichernden Sand-Schichten geförderten Wassers gesichert ist. Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN Vízminőségvédelmi Napok Pécs 1069. május 13—17. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság ós a Baranya megyei Vízvédelmi Bizottság 1969. május 13 és 17 között Pécsett Vízminőségvédelmi Napokat szervezett. Az elő­adás sorozat megnyitóját dr. Páter János egyetemi tanár, a Vízvédelmi Bizottság elnöke tartotta, majd Bartha Tibor (VIKÖZ VP) tartott beszámolót a „Vízminőség­védelem időszerű kérdései" címmel. Dr. Szabolcs Józsefné (Pécs) a Karasica homokágya vízkészletének feltárására vonatkozó vizsgálatait ismertette. Baranya megye víz­gazdálkodásának tervét Kiss György vízügyi igazgató mu­tatta be. Polohn István a Baranya megyei tározók víz­minőségvédelmi szerepéről tartott előadást. Az előadás sorozatot filmvetítés zárta. Május 14-ón Pécs-Uránvárosban Kiss György, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője nyitotta meg a vízvédelmi kiállítást, amelynek anyagát az Alsótiszavi­déki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) Vízminőségi Felügye­lete állította össze. Sz. J. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1969. má­jus hó 6-án tartott előadó ülésén dr. Kurt Hiinerberg professzor, a Nyugat-Berlini Vízművek igazgatója a ku­tak elöregedéséről és annak leküzdéséről tartott előadást. Az előadó fényképfelvételen mutatta be a fúrt kutak ós a csáposkutak elöregedésének jelenségeit. Részletesen fej­tette ki azokat az okokat, amelyek a szűrőnyílások el­tömődéséhez vezettek, és azokat az eszközöket, ame­lyekkel az eltömődés leküzdhető. Bemutatott az előadó a továbbiakban olyan eljárást is, amellyel már a kút lé­tesítése előtt is meg lehet állapítani, hogy az adott eset­ben kerülhet-e sor eltömődósre. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. május 7-i vita­ülésén dr. Lászlóffy Woldemár a városfejlődéssel kapcso­latos vízgazdálkodási feladatokról tartott előadást. Az előadó sorra vette azokat az egyre súlyosbodó vízgazdál­kodási következményeket, amelyek az emberek váro­sokba tömörülési folyamatával együtt járó technikai fejlődéssel keletkeznek, és amelyek nálunk is meggyor­sultak. A lélekszámmal ós az igények fokozódásával ex­ponenciálisan növekvő koncentrált vízszükséglet bizto­sítása mind nagyobb területek, illetőleg mélységek víz­készletének igénybevételére kényszerít, ós az egyidejűleg megnövekedő szennyvízmennyiség elhelyezése is súlyos gonddá válik. A szennyvizek tisztítása mellett a szerves anyagok lebontásával keletkező növényi tápanyagok tá­voltartása is szükséges. Vízszennyezések forrása lehet a városi hulladék ós a szemét is: ártalmatlanná tótele nem­csak közegészségügyi, hanem vízgazdálkodási szempont­ból is fontos. Részletesen tárgyalta a továbbiakban az előadó a gépesítés és az olajfűtés térhódítása folytán a vízkészleteket fenyegető szennyezési veszélyeket, majd foglalkozott a városfejlődésnek a talajvízjárásra, a csa­padókvizek lefolyására és a befogadók vízviszonyaira gyakorolt hatásával. Ismertette a vízparti üdüléshez és a vízisporthoz fűződő jogos társadalmi igények kielégí­tésével kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat is. Elő­adását azzal fejezte be, hogy a fenti változások iránya ugyan nem fordítható vissza, azonban bizonyos bajok orvosolhatók ós főként a rosszabbodás üteme mérsékel­hető. A jövő nemzedéke érdekében feltétlenül erre kell törekedni. A Vízépítőipari Szakosztály az OVH Vízépítőipari Központtal közösen 1969. május 12-én előadó ülést ren­dezett, amelyen a víztorony építés vizépitőiparban nyert tapasztalatairól szóló előadások hangzottak el. A vita ve­zetője Horváth István, az OVH Vízépítőipari Központ osztályvezetője volt. A rendezvény alkalmával a következő előadások hangzottak el: 1. Nagy András: Víztoronyépítés kehely emeléssel. Az előadással kapcsolatban bemutatásra került a szol­noki 2000 m 3-es víztorony építéséről készült film. 2. Wolf Ervin: KEVIÉP-típusú kis víztornyok építési tapasztalatai. 3. Szilágyi László: Víztornyok és víztározó medencék szigetelése polietilén fóliával. 4. Morsányi László—Göczey András: A DUVIEP-tí­pusú, előregyártott elemekből épülő 200 m 3-es víztorony terveinek ismertetése. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1969. má­jus 16-i előadó ülésén Iíarliczky Károly a tározóból ter­melhető ivóvíz tisztítási problémáival, valamint a lassú szűrő íz- és szaghatások kiküszöbölésére való alkalmazásá­val foglalkozott előadásában. Az előadó elsősorban a ha­zai víztározások vízminőségi kérdéseit érintette. Szólott az organoleptikus tulajdonságok jelentőségéről, továbbá az ízjavítási eljárásokról. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Balnco­tcchnikai Szakosztállyal közösen 1969. május 20-án a budapesti Gellért-Gyógyfürdőben látogatást rendezett, amelynek keretében bemutatta a VITUKI megfigyelő állomását, a gyógyfürdő műszaki berendezéseit, az I. sz. forrást és a hullámfürdőt. A szakmai ismertetést tar­tották: Böcker Tivadar, norváth József ós Szalontai Gergely. A Balneotechnikai Szakosztály 1969. május 21 -i elő­adó ülésén dr. Alf Giesslcr docens az ásványi és gyógy­vizek finom szerkezetének kritériumairól, dr. Papp Szilárd pedig a hévizek agresszív hatást és kőkiválási hajlamot ki­fejező indexeinek meghatározásáról tartott előadást. Az első előadás az ásvány és gyógyvizek fiziológiai és gyó­gyászati hatásában nagy szerepet játszó finom szerke­zeti tulajdonságairól (molekuláris szerkezet, energetikai állapot, izotópia) szólott. Az előadás erről az ún. lepto­lógiai területről szerzett legújabb kutatási eredménye­ket foglalta össze. A második előadás a hévizek tovább ve­zetésének vízkémiai kérdéseiről, a pH érték szerepéről, és a különböző pH értékek, valamint az azoktól való elté­rések jelentőségéről szólott. A számított egyensúlyi pH érték ós a ténylegesen mért pH érték különbségéből ag­resszivitási ós kőkiválási indexek értelmezhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom