Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
12. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Gyöngyös környékének felszínalatti vizei
Ür. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Gyöngyös környéke Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 551 A térszín esése I) felé a vízmű területén is számottevő. A vízmű É-i (III—XII. sz. kutak) és D-i (XV—XIV. kutak) kútsora közötti kb. 1,5 km-nyi távolságon a térszintkülönbség kereken 8 m. A terep esésirányát a nyugalmi vízszintek változása is követi. Az azonos rétegre telepített kutaknál a két szélső kútvonal között szokatlanul nagy — 4—6,5 méter közötti — a vízszintek esése. A nagymértékű vízszintesés egyben intenzív vízáramlásra utal (7. ábra)'. A vízmű kútjainál számottevő nyugalmi vízszintcsökkenés tapasztalható — különösen a régebbi időben készült és huzamosan igénybevett kutak, ill. rétegek esetében. Szembetűnő, hogy pl. az I., II. és III. sz. kutak építése idején a 120—160 m közötti vízadóréteg nyugalmi vízszintje a legmagasabb térszintű belyen is a terepszint közelében állt be, míg az 1968-ban kivitelezett XVII. sz. kútnál a nyugalmi vízszint lényegesen alacsonyabb térszinten — 3 m-en — alakult ki. A nyugalmi vízszint csökkenése a rétegenergia egy részének elhasználódását jelzi, de emellett a kutak közvetett egymásrahatását is mutatja. Ez utóbbi körülmény magyarázza, hogy a kutak fajlagos vízadóképessége (1. táblázat) alig csökkent, sőt több kútnál látszólagos növekedés tapasztalható. A rétegenergia részleges elhasználódása nemcsak a víztermeléssel hozható kapcsolatba. Az egyes rétegösszleteken belül is 1—2 m-t elérő, sőt meghaladó eltérés lehet a nyugalmi vízszintek között, és több réteg összekapcsolásával meginduló nyomás-kiegyenlítődés hatása elsősorban negatív jellegű. c) A vizsgálatok kapcsán igen sok hőmérsékleti adathoz juthattunk. A rendelkezésre álló adatok összevetéséből kiderült, hogy a réteg- (talp) és vízhőmérséklet összetartozó adatai között minimális az eltérés. Az adatok lehetővé tették a hőmérséklet mélység szerinti változásának összefoglalását is (6. ábra). Megfigyeléseink szerint a felső pannóniai emelet részletesebben feltárt 350 m-ig terjedő szakaszában a geotermikus gradiens kedvezőbb az országos átlagnál. A vizsgált szakaszon belül, az adatokat földtani gradiens-ben kifejezve: 100 m-ig 15,0 m/l °C 120—300 m között 16,0 m/l °C 300—350 m között 19,0 m/l °C értékek jelzik a hőmérsékleti változást. A gradiens növekvő tendenciája két körülménnyel magyarázható, mégpedig a tápterület közelségével, és emellett a víz intenzív áramlásával a rétegekben. A perspektivikus kutatófúrás feltárási eredményéből ismeretes a mélyebb szintekben végzett vizsgálatok hőmérsékleti eredménye is. Az alsó pannon és és felső miocén vízzáró szintekben alig volt hőmérséklet-emelkedés, és lényegében kb. 32 °C az andezit felszínének hőmérséklete is. A város területén a strandfürdő termálkútjában a talp- és a víz hőmérséklete ugyancsak 31,5 °C. Az andezit kiemelt helyzete miatt itt a geotermikus gradiens értéke a 100—360 m közötti mélységszakaszra vetítve, 14,0 m/l °C lényegesen kedvezőbb, mint a földtani kutatófúrás alsó szakaszában. I. /K^ V. XIV. \ VII ^ \ XI. ' V s \ \ \ >is V IX XVK JELMAGYARÁZAT• ípitési adat • Üzemi adat 200-260m közötti 300-350 m közötti • ípitési adat • Üzemi adat 200-260m közötti 300-350 m közötti • ípitési adat • Üzemi adat 200-260m közötti 300-350 m közötti réteg • ípitési adat • Üzemi adat 200-260m közötti 300-350 m közötti reteg I I I I 8. ábra. A 200—260 és a 300—350 m közötti rétegekre telepített kutak nyugalmi vízszintjének változása Abb. 8. Ánderung des Ruliespiegelstands der auf die Schichten zwischen 200—260 und 300—350 m ausgebauten Brunnen JELMAGYARAZAT 3 Víztermelés a 300-350m közötti rétegekből 3 l-iímilliom? (500em 3/év) •ti víztermelés o 700-200 m közötti rétegekből ^ I -13,5 millió m 3 (675 e m 1/év) m 1920 I). ábra. A vízmű össztermelése vízadó összletek szerinti bontásban Abb. 9. Gesamtjörderűng des Wasserwerks laut Zerlegung der wassergebenden Schichten 3. Vízutánpótlódás A felszínközeli rétegnél a közvetlen csapadékból és felszíni vízből történő vízutánpótlódása egyértelmű és indoklást sem igénylő adottság. Ennek formája részben a vékony és részlegesen vízzáró fedőrétegen keresztül történő beszivárgás, másrészt pedig a perem-területen és a kiékelődési helyeken az oldalirányú vízbeáramlás. Megfigyelések szerint a nyugalmi vízszint ingadozása aránylag csekély. A mélységi rétegek vízutánpótlódási adottságának elemzésénél több körülményt kell egybevetni, ill. egyidejűleg vizsgálni. Az áttekintő földtani szelvény alapján valószínűsíthető, hogy a vízvezetőrétegek részben közvetlenül rátelepülnek az andezit felszínre, részben pedig közvetlenül kapcsolódnak a felszínközeli törmelékes réteghez. A vízmű kútjainál észlelt nyugalmi vízszintcsökkenés ugyancsak összefüggésben van a vizutánpótlódás feltételeivel. A vízszintcsökkenések részletesebb elemzéséhez feldolgoztuk a 200—260