Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Csanády Mihály: A gyógyintézeti szennyvizek antibiotikum tartalmának hatása a csepegtetőtest működésére

Winler J.: Talajvízjárások jellemzése Hidrológiai Közlöny 1969. 12. sz. 525 6. MáthéZoltán—dr. Nagy László: Árvízvédelem, 7. Dr. Wisnovszky Iván: Méderburkolatok, 8. Szőnyi István: Rőzsemunkák, 9. Wütinghof Béla: Az ivóvízellátás létesítményei és üzemük, 10. Wittinghof Béla: A Mátravidéki Regionális Vízmű építése és üzeme, 11. Dr. Nagy László—Máthé Zoltán: Az 1965. évi árvíz. V. I. A Vízgazdálkodási Szakosztály az Ifjúsági Csoporttal együttműködve március 5-én vita-délutánt tartott a vízügyi műszaki tervezés problémáiról. A vitát — Füszter István és Varga György közreműködésével — dr. Wisnovszky Iván vezette. Füszter István ismertette Botár Imréinek, a VIZ1TERV igazgatóhelyettesének vitaindító gondolatait a műszaki tervezés időszerű kérdéseiről. Varga György a Vízügyi Műszaki Szabályozás (szabványosítás, típustervezés stb.) v'ij irányelveiről számolt be. A vita a tervező és a kivitelező közötti kapcsolat kérdéseiről, a szabványosítás és a típustervezés problémáiról tartalmas gondolatokat vetett fel. A résztvevők különösen a tervező anyagi érdekeltségének és a tervek tartalmának az összefüggéseire, a tervezői kapacitáshiány problémáira, a tipizálás és a modultechnika hiányosságaira és a katalógushiányok hátrányaira mutattak rá. — A vitadélután eredményességét fokozta a vidéki tervezők érdeklődése. Csermák Béla A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. április 2-i előadó ülésén Klaus Altman oki. mérnök (Német Szövetségi Köztársaság) az árvízi tározókról adott elő. A felszíni vizekkel való gazdálkodás egyéb berendezései mellett az utóbbi időkben különösen Németország nedves éghajlatú északi és nyugati részén előtérbe kerültek az árvízi tározó medencék. Az előadás a tervezéssel, építéssel ós üzemmel kapcsolatos kérdéseket vetette fel. Vizsgálta a változó körülmények közötti üzem kihatásait, érintette a vizek természetét és az ezekkel kapcsolatos emberi viszonyokat. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály április 15-i előadó ülésén dr. Karácsonyi Sándor a kútszűrök eltömődésének tapasztalatairól, Pataki Nándor pedig a kútszűrök fejlesztésének irányairól tartott előadást. A Szennyvíz Szakosztály 19(59. Április 16-i vitaülésén Ábrahám Elldre a szennyvíztisztító kisberendezések függőleges tengelyű forgókerekes levegőztetéssel felszerelt változatáról, Bertók László pedig az előre gyártott vasbetonból készített zsebtelepekről tartott előadást. Az első előadás az eleveniszapos zsebtelepekről, az alkalmazott berendezések tipizált nagyságú egységeiről, lépcsőzéséről, terhelési adatairól, szerkezeti elemeiről szólott, és öszszegezte az eddigi berendezéseken szerzett tapasztalatokat. A második előadás az előregyárt ás kérdéseit, a vaslemez és a vasbeton szerkezet összehasonlítását, és költségkihatásait tárgyalta. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály a Vízgazdálkodási Szakosztállyal ós a Szennyvíz Szakosztállyal 1909. április 18-án közös vitaülést rendezett, amelyen Megyesi István és Pintér György a vízminőségvédelmi regionális tervezésről adott elő. Az előadók ismertették a vízminőségvédelmi regionális tervezési program keretében a VIZITERV-nél ós a VIKÖZ-nél készült terveket, Szólottak az elfogadott tervek alapján foganatosított intézkedésekről és azok vízgazdálkodásra gyakorolt hatásairól. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1969. április 23-i előadó ülésén az alábbi két előadás került sorra: Dr. Oroszlány István: Az öntözőberendezések műszaki színvonalának jellemzése, l'apfalvy Ferenc—dr. Starosolszky Ödön—dr. Szigyártó Zoltán: A kolmatáció hatása a K-IV. öntözőfürtfőcsatorna vízveszteségeinek alakulására. Az első előadásban az öntözőberendezések műszaki színvonalának jellemzésére alkalmas mutató rendszerre adott az előadó javaslatot. Mindezt azzal a céllal dolgozta ki, hogy a berendezések műszaki színvonalát össze lehessen hangolni a mezőgazdasági termelés térben és időben tág határok között változó színvonalával. A javasolt módszer a minősítést a berendezések szállítókapacitása, a vízadagolás pontossága ós minősége, a vízszállítás és vízadagolás hatásfoka, továbbá az üzemeltetés automatizáltsága alapján oldja meg. Modellek alapján készített példákat ismertetett még az előadó a különböző berendezés-típusok műszaki színvonalának változékonyságára. A második előadás a főcsatorna talajadottságainak ós az idevonatkozó talajfizikai adatoknak ismertetése után beszámolt a vízveszteségek alakulásának ellenőrzésére végzett 1965. és 1967. évi hidraulikai vizsgálatok eredményeiről, a beiszapolódási folyamat időbeli alakulásáról ós az ebből levonható következtetésekről. A Xyugafdunántáli Csoport 1969. április 14-én Szombathelyen megtartott előadó ülésén dr. Rákóczi László kanadai útibeszámolójának második részét tartotta meg. A Szegedi Csoport 1969. április 23-i előadó ülésén dr. Zsuffa István a Duna—Tisza közi homokhátságon végzett hidrológiai vonatkozású vizsgálatairól adott elő. Megállapításai fontosak voltak a belvízvédekezés és általában a mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjából. Az előadó az elmondottakkal párhuzamosan bemutatta a Bajai Felsőfokú Víz gazdálkodási Technikum hallgatóinak előadásával kapcsolatos hidrológiai munkásságát. A Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Szakosztálya 1969. április 25-én Szegeden előadó ülést rendezett, amelyen többek között dr. Juhász József: ,,Rétegvíz viszonyok medencénkben" c., a, Szeged környéki vízföldtani viszonyokkal foglalkozó előadása is elhangzott. A Szegedi Vízvédelmi Bizottság iilése Szegeden, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székházában I 968. december 4-én ülést tartott az Igazgatóság mellett működő Vízvédelmi Bizottság. Az ülésen az 1968. évben végzett munkákról számoltak be az egyes munkabizottságok vezetői és összeállították az 1969. évi munkatervet. Beszámolók hangzottak el az olajbányászat vízminőségvédelmi kérdéseiről, valamint az oxidációs árkokról, mint a szennyvíztisztításban alkalmazott új műtárgyakról, az eddigi hazai tapasztalatokról, továbbá Kecskemét város szennyvízöntözése megvalósítása tárgyában 1968. évben végzett munkákról, és az Eperjesi Kendergyár kísérleti szennyvízöntözése eredményeiről. Rövid tájékoztatást kapott a Bizottság az 1968. évben Szegeden immár másodszor megrendezett ,,Vízminőségvédelmi Napok" rendezvénysorozatának eredményeiről, ismertetve annak komoly sajtóviszhangját. Az éves munka ismertetése során előadást tartott dr. Donászy Ernő tud. oszt. vezető (OMMI), a Kiskunhalas város szennyvízelhelyezésével foglalkozó munkabizottság nevében, és dr. llherkovk'h Gábor kandidátus tud. főmunkatársa a Mártélyi Holt-Tisza ág komplex hasznosítása tárgyában végzett munkáiról. I)r. Thurzó Tamás főorvos, a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL részéről beszámolt a vezetésével működő munkabizottság tevékenységéről, melynek feladata a gombamód szaporodó ós a talajvizet veszélyesen szennyező mezőgazdasági mellék-üzemágaknak, így a galvanizáló üzemeknek felderítése és káros, t alaj vízszennyező tevékenységük felszámolása. Az 1969. évi munkatervből kiemelkedő feladatot az árvédelmi biztonsági készenléti szolgálat mintájára egy vízminöségvédelmi biztonsági készenléti szolgálat szervezését — egyhangú helyesléssel fogadta a Bizottság. Az ásványolajbányászat által veszélyeztetett körzetekben a készenléti szervezet létrehozását az Algyő térségében történt olajkút kitörés vízminőségvódeími következményei azóta teljes mértékben igazolták. Szépfalusi József