Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Csanády Mihály: A gyógyintézeti szennyvizek antibiotikum tartalmának hatása a csepegtetőtest működésére

518 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Csanády M.: A gyógyintézeti szennyvizek Volt. Hasonló töménységű városi, lakótelepi szennyvizek esetében, hasonló terhelés mellett a megfelelően üzemeltetett nagyterhelésű csepegtetőtestes berendezések hatásfoka megfelelőnek, sőt kifejezetten jónak bizonyult (pl. Nagybátonv, Gyöngyös — 1966 előtt —, illetve Mátrafüred, Szigetszentmiklós). A terhelés ellenőrzése A Gyógyintézet műszaki csoportjának adatai szerint a napi vízfogyasztás a vizsgálat idején átlagosan 230 m

3 volt. A csatornába nem kerülő veszteségeket (locsolás, kocsimosás, kondenzvíz, autoklávok gőze stb.) figyelembe véve, a szennyvíz napi mennyisége átlagosan 215 m

3-re tehető. A csatornába jutott kereken 500 beteg, 250 dolgozó + 50 családtag teljes szennyvize. 1 betegágyat 1,5 lakosegyenértéknek számolva, ez 1050 lakosegyenérték szennyezettséget jelent. Ennek alapján ellenőrizve az egyes műtárgyak terhelését, a következők állapíthatók meg: 1. Előülepítő. Az 50 m

3-es ülepítőtér a napi 215 m

3 szennyvíz + 80 m

8 recirkuláció részére — állandó egyenletes recirkulációt feltételezve —• átlagosan 4 óra, csúcsvíz idején (az órás csúcslefolyást a napi mennyiség egytizedének számolva) kereken 2 óra tartózkodást biztosít, ami az ülepítéshez bőven elégséges. Ha a recirkulációt a 400 l/perc teljesítményű szivattyú 50%-os gyakoriságú (napi 12 órás) működésével a névleges teljesítményig növelnénk (12 m

3/óra=288 m

3/nap), még mindig elégséges ienne a tartózkodási idő csúcsvíz idején is (1,5 óra). 2. Csepegtetőtest. Hasznos térfogata 45 m

3. A fenti lakosegyenérték-szám alapján számítható térfogati terhelés — 1 lakosegyenérték ülepített szennyvizet Imhoff szerint 35 g BOI

5-nek számolva —: 1050-35 45 = 816 g BOIj/m

3 - nap A mért B0I

5 koncentrációból a mérések alapján számított recirkuláció (80 m

3) figyelembevételével is számítható a terhelés: 128-(215+80) 45 = 838 g BOI

5/m

3 - nap ami jól egyezik a fenti adattal. (Ha Imhoff adata helyett a jelenlegi magyar szabvány értékével számolnánk, a terhelésre csak 620 g BOIj adódna, ami viszont nem egyezik a mért adatokból számított értékkel!) A 820—840 g BOI

5/m

3 térfogati terhelés nagyterhelésű csepegtetőtest esetében elfogadható érték. A vonatkozó szabvány a megengedhető terhelés felső határát 1000 g-ban határozza meg, egyes szerzők viszont a 750 g-ot tartják helyesnek. Ha az utóbbi, szigorúbb adatot fogadnánk el, akkor is csak 10%-kal túlterhelt a test, ami még mindig megengedhető. A test felülete 26,4 m

2. A felületi terhelés, vagyis a töltet-felület 1 m

2-ére jutó szennyvízmennyiség (80 m

3/nap recirkulációval számolva): 215 + 80 ,„ „ m

3 „ „„ ,, -=11,2 _____

_ =0,46 m/óra 26,4 •nap A tervező által előírt felületi terhelés 0,7 m/óra, tehát a tényleges terhelés ezt nem éri el, ami a csepegtetőtest működése (a hártyafölösleg leöblítése) szempontjából kedvezőtlen lehet. (Az újabb előírások még nagyobb felületi terhelést írnak elő!) 3 Utóülepítő. Hasznos tere 25 m

3. A szennyvíz átlagos tartózkodási ideje 2,78 óra, a minimális tartózkodási idő 1,16 óra=l óra 10 perc, ami elég kevés. 4. Recirkuláció. A vizsgálat idején a 400 1/perc-es szivattyú meghibásodása miatt a tartalék 300 l/perc névleges teljesítményű szivattyú működött. Általában 10 perc működést 15 perc szünet követett, így a napi névleges teljesítményre 0,3-60-24-^=173 m

3 25 adódik. A jelentős geodéziai emelőmagasság és a csősurlódás miatt a valódi szállítás nyilván lényegesen kevesebb. Közvetlen mérésre lehetőség nem volt, de a nyers, a recirkuláltatott és a kevert ülepített szennyvíz oldott szervesanyagtartalma alapján számítható egy közelítő érték a recirkulációs arányra. Az ülepítve mért oxigénfogyasztás-értékek átlaga a fenti sorrendben 109,1, 34,6 és 88,9. 1 m

3 nyers szennyvízre R m

3 recirkuláltatott víz jut. Felírva az anyagmegmaradást az oldott szervesanyagra : 109,1 + 34,6^=88,9(1 +R) amiből fí 2

0'

2 n 07 54^3 = vagyis 1 m

3 érkező szennyvízre átlag 0,37 m

3 recirkuláltatott víz jut. Ezen becslés szerint tehát a recirkuláltatott vízmennyiség 215-0,37=80 m

3/ nap, vagyis a névleges teljesítményből számított értéknek kb. a fele. Ha a 30 mg BOI

s/l határérték elérését tűzzük ki célul, az MSZ 15 302—62R szabvány szerint számolva a mért adatokból az adódik, hogy a szükséges recirkulációs arány ü=l,14, vagyis napi 1,14-215=245 m

3 szennyvizet kell a recirkulációs szivattyúval visszanyomni (a vizsgálat alkalmával mért kb. 80 m

3 helyett). Ez a mennyiség éppen biztosítja a tervező által előírt 0,7 m/óra felületi terhelést : Összefoglalóan tehát az állapítható meg a terhelésről, hogy a szennyvíz mennyisége és szennyezettsége nem volt nagyobb a tervezettnél, túlterhelés nincs. Az utóülepítő túl szűken méretezett. A recirkuláció lényegesen kisebb volt a tervezettnél, ezért elégtelen volt a csepegtetőtest felületi terhelése. Tisztítási hatásfok 1965 októberében részletes, 24 órás vizsgálatot végeztünk a berendezés tisztítási hatásfokának a meghatározására. 3 óránként vett mintákból helyszíni biológiai és részleges kémiai, 6 óránként vett mintákból részletes kémiai és bakteriológiai vizsgálat történt. Ezenkívül bakteriológiai és biológiai