Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Evapotranszspirációs vizsgálatok rizsnövényállományban
486 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Híranyag Evapotranszspirációs vizsgálatok rizsnövényállományban Dr. PETKAS OVITS I M It E» A rizstermesztésben felhasználásra kerülő öntözővízszükséglet többszöröse annak, mint amit a szántóföldi növények öntözésénél használnak fel. Magyarországi viszonyok között a rizs évi öntözővízszükséglete 12 000—17 000 m 3/ha között változik. A rizstermesztésben felhasználásra kerülő öntözővíz csökkentés érdekében fontos ismerni a vízszükséglet összetevőit. A nagy vízmennyiségnek a felhasználási összetevői egyik vizsgálatunknál a következőképpen alakultak [5], (1. táblázat). A számokból kitűnik, hogy a legszámottevőbb kiadási tétel a szivárgás és az evapotranszspiráció (ET). A nagy szivárgási veszteségek aláhúzzák az erősen kötött, vizet alig áteresztő talajok kiválasztásának és az öntöző műtárgyak karbantartásának fontosságát. * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. [mm] IX. 15 táo 1. ábra. A napi átlagos szivárgási veszteség kötött talajokon a tenyészidő folyamán Abb. 1. Tages-Sickerverluste in bindigen Böden, wáhrend der Vegetationszeit Fig. 1. Average daily seepage lossfrom cohesive soil during the growing season Méréseink alapján a napi átlagos szivárgási veszteséget a tenyészidő előrehaladtával — kötött talajon—az 1. ábra fejezi ki. Kutatásaink, amelyet az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben — Szarvason (1956—1960) — és az Agrártudományi Egyetem Földművelés- és Növénytermesztéstani Tanszéke (1963—1968) keretében folytattunk, leginkább a rizsnövényállományok evapotranszspiráeiójának behatóbb megismerésére irányultak. Erre vonatkozóan részadatokat már máshol [6, 8, 9] közöltünk. Ez alkalommal a több esztendős kísérletsorozat egyik legfontosabb összegezéseként azt az új számítási módszerünket tesszük közzé, amelynek segítségével üzemi rizsnövényállomány napi evapotranszspirációs vízleadását számítani lehet. A közvetlen mérés ugyanis e rizsállományok esetében technikailag még bonyolultabb és megoldatlanabb, mint az öntözött szántóföldi növényállományok esetében. Az 1. görbe szerinti átlagos szivárgási értékek, továbbá az alábbi módszer szerint számított evapotranszspirációs értékek alapján a rizsföldek napi vízszükséglete kötött talajokon és a műtárgyak és töltések megfelelő karbantartása esetén jól számítható. I. Irodalmi áttekintés Szabad vízfelületek párolgási viszonyainak tanulmányozása ós számítása régen és eredményesen tárgya a kutató munkának [13, 15]. A szántóföldi növényállományok potenciális evapotranszspiráció jának vizsgálatával is egyre több külföldi ós hazai tanulmány foglalkozik. így Turc [14], Blaney— Criddle [11], Erdős [2], Szász [12] és mások. Az öntözött növényállományok tényleges evapotranszspiráció jának vizsgálata és számítása útján való meghatározása nem l égen került a kutató munka középpontjába (Alpatjev, Bouehet, Petrasovits, Klatt, Posgay). A rizsállományok evapotranszspiráció jának mérésével és különböző számítási módszereivel a problematika sajátsága miatt más kutatók foglalkoztak. A legrészletesebben ezt a japán kutatók vizsgálták [3, 4]. A Szovjetunióban Zajeev már az 1 930-as évek elején dolgozott ki a rizsföldek ET mérésére vonatkozó módszert [7]. Franciaországban 1960-tól végeztek módszeres méréseket. St. Gilben [10]. A legújabb külföldi irodalmi összeállítás a témában Woudtnak [16] a munkája. A rizsföldek vízfelhasználásának összetevői Tabelle 1. Komponenten der Wasserverbrauehs der Reisfelder Table 1. Components of water eonsumption on rice plots 7. táblázat V. VII VIII. IX. Összesen [m 3/ha] [%] Talaj telítődés Transzspiráció Árasztó vízfelület párolgás Szivárgás Vízróteg tartáshoz (tenyészidő végén lecsapolva) Lecsapol ás 1038 40 608 1427 1000 4113 298 1067 1235 1077 909 965 500 612 369 507 84 135 210 1 038 2 111 3 088 4 345 ** 1 500 2601 3451 1488 429 12 082 8,6 17.5 25.6 35,9 12,4 100,0
