Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Dr. Csoma János–Végvári Rezsőné: Kísérletek a barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelő képességének meghatározása
Dr. Csorna J.—Végvári R..-né: A barázdák szivárgási intenzitása Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 475 ^ 1 f & § 10'— 9 S 7 S í 4 3 I • — — ~P -fV \ s \ N16,70 % | \ I \ V \ s 4 \l I • v — >• ÍN S 1 2 J * 5 6 7 S910 1 t[perc] [o] 4. ábra. A ,,C" állandó meghatározása Puc. 4. Onpede/ienue nocmoHHHoeo ,,C" (a) BpeMH, MHHyT, (b) (jMJTbTpauHOHHaH HHTeHCHBHOCTb, 1/5 MHH. Fig. 4. Determination of the constant C (a) time, iininutes, (b) infiltration intensity, 1/5 minutes 0,0 • 5,0 7,5 125^ 15,0 fí,5 20,0 2Z5 25JlN^[a[ 3 4 5 6 7 SSIO 2 6. ábra. Összefüggés az „A" állandó és a talaj nedvességtartalma között Puc. 6. 3aeucuM0cmb Mejicdy nocmoHHHbiM ,,A"u codepwaHUCM enaMcnocmu noiew (a) BJia>KHOCTb, BbipaweHHan B npoueHTax cyxoro Beca noqBbi Fig• 6. Constant A plotted vs. soil moisture (a) moisture as percentage by weight of dry soil közelítésként zérusnak vehető, vagyis a (2) összefüggés át megy az i=A(t + C)k (3) alakba, ahol tehát A, C és k a talajtól, illetve a kezdeti nedvességtartalomtól függő állandó, amelyek meghatározása a további feldolgozó munka közvetlen célja volt. Első lépésként a C meghatározását tűztük ki célként. Ennek érdekében a (3) összefüggést átalakítva fel lehetett írni a lg i=lg A-k-lg (t+C) (4) 5. ábra. Összefüggés a ,,C" állandó és a talaj nedvességtartalma között Puc. 5. 3aeucuM0cmb Memdy nocmoHHHbiM ,,C" u codepjicanueM emytcHOcmu noteu (aj B/ia>KHOCTb, BbipawenHafl B npoueHTax cyxoro Beca noMBbi Fig. 5. Constant C plotted vs. soil moisture (a) moisture as percentage by weight of dry soil pasztalatok szerint — mint már említettük — hiperbolával ábrázolható. Ennek általános egyenlete: i=i 0+A(t + C)~ k (2) ahol tehát i n a vízszintes aszimptóta helye (amely a talaj vízáteresztő képességétől függ), míg aC a függőleges aszimptóta helyét jelöli (s lényegében a kezdeti nedvességtartalom hatását fejezi ki). A felületi öntözéseknél szóbajöhető kötött talajok esetében azonban az i 0 érték, a talaj telítődése után előálló vízáteresztőképesség igen kis érték. így függvénykapcsolatot, amelynek értelmében, a C megfelelő megválasztása esetén, függvényünk kettős logaritmikus beosztású papíron egyenessé válik. Ezért az i és t értékeket kettős logaritmikus léptékű koordináta rendszerben ábrázolva a C értékét addig változtattuk míg a pontok egy egyenes mentén nem sűrűsödtek (4. ábra). Továbbmenve pedig, az így meghatározott C értékek felhasználásával, a legkisebb négyzetösszeg elve alapján már az A és k értékek is számíthatók voltak. E számítások alapján tehát mind az öt nedvességtartalom értékhez egy-egy C, A és k érték állt a rendelkezésre. így ti további feladatot ezek és a nedvességtartalom közötti összefüggés meghatározása jelentette. Erre rátérve az első, ami szembeötlött az, hogy a k értéke a nedvességtartalomtól függetlenül csak igen kis mértékben (—0,66191-től —0,68940-ig) változott, s így az jó közelítéssel helyettesíthető volt azok középértékével, a k=—0,68 értékkel. A másik két paraméter és a nedvességtartalom összefüggésének a felderítése viszont ismét a legkisebb négyzetösszegek elvének felhasználásával készült el, s a végeredményt a következő összefüggések szolgáltatták (5., 6. ábra): C=l,52 • 10 — 3 • ÍV 257 ^4 = 3,32-10 6(1 +Af)4> 0 2 (5) (6)
