Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Dr. Csoma János–Végvári Rezsőné: Kísérletek a barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelő képességének meghatározása
Dr. Csorna J.—Végvári R..-né: A barázdák szivárgási intenzitása Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. 469 ugyanannál az értéknél állandósul [2]. Minél kisebb a talaj kezdeti nedvességtartalma, annál tovább tart míg az állandósult érték bekövetkezik. Ez az érték a talajra jellemző vízáteresztőképességi együttható. A barázdák szivárgási intenzitásának és víznyelőképességének a meghatározására végzett vizsgálatok áttekintése Helyszíni kísérleteknél a talaj szivárgási intenzitását és víznyelő képességét általában leszúróhengeres szivárgásmérők segítségével határozzák meg. A leszúróhengeres szivárgásmérők által meghatározott szivárgási intezitás és víz nyelőképesség, valamint az öntözőbarázdák helyszíni teljesítményének összehasonlítása nem új keletű. A franciaországi kutatók már 1908-ban tanulmányozták a Müntz, Faúré és Lainé által konstruált szerkezettel a talaj szivárgási intenzitását. James Maar közzé nem tett munkájában leírja a leszúróhengeres szivárgásmérő és az öntözőbarázdák helyszíni teljesítményével kapcsolatos megfigyeléseit. A leszúróhengeres szivárgásmérőt az erózió elleni védekezés ós a vízgyűjtő terület vizsgálatához is széles körben alkalmazták az 1930-as években. * Igen értékes Aronovici tanulmánya [1] amelyben a Dél-Californiai citrom ültetvényekben végzett vizsgálatokat ismerteti. Az 1 négyzetláb területű szivárgásmérőt, mint a barázdás öntözés szivárgási intenzitásának meghatározására szolgáló eszközt vizsgálták, és azt tapasztalták, hogy bár a készülék nem alkalmas az öntözőbarázdák szivárgási intenzitásának mennyiségi meghatározására, mégis szolgáltat olyan minőségi értékeket, amelyek hasznosak a barázdák víznyelését befolyásoló feltételek tanul mányozásánál. A kísérletek során az 1. négyzetláb területű leszúróhengert átlagosan 3 hüvelyk mélyen nyomták a talajba. A szivárgásmérőket vagy közvetlenül a barázdába, vagy a barázda mellé helyezték el. A barázdák felső végén elhelyezett mérőbukóval mérték a barázdákba jutó víz mennyiségét és ugyancsak bukókat helyeztek el a barázda közepén és végén. A barázdák szivárgási intenzitását úgy határozták meg, hogy az egyes barázda szakaszokba az időegység alatt befolyt vízmennyiségből kivonták a kifolyt vízmennyiséget és osztották a szakasz hatásterületével. A vízáteresztőképesség meghatározására 3 hüvelyk átmérőjű és 3 hüvelyk magas talajhengert vettek. Mind a vízáteresztőképességet, mind a szivárgási intenzitást hüvelye/hüvelyk 2-óra-ban határozták meg. Az 1. ábra négy barázda szivárgási intenzitását hasonlítja össze a leszúróhengeres szivárgásmérők által meghatározott szivárgási intenzitással és a talaj vízáteresztőképességével. Az ábra görbéi azt mutatják, hogv sem az alkalmazott leszúróhengeres szivárgásmérők, sem a talajminták vízáteresztőképessége nem adnak olyan értékeket, amelyek azonosak volnának a barázda szivárgási intenzitásával, s ezekből a mérésekből a szivárgási intenzitás semmiféle úton nem határozható meg. Figyelemre méltó, hogy még a brázdákban mért és a szivárgásmérőkkel meghatározott szivárgási intenzitás között is adódott 100—900%-os eltérés. 1. ábra. A barázdák szivárgási intenzitásának összehasonlítása a leszúróhengeres szivárgásmérők áltál mért szivárgási intenzitással Puc. t. CpaeneHue cfiuAbmpaiiuoHHOü UHmeHCuenocmu 6o~ po3Ó c unmeHCueHOcmbH), u3MepeHH0ü c oöcadnbiMU IfUMHÖpaMU fa) BpeMH, Mac, (b) HHTeHCMBHOCTb (JwjlbTpaLtHH, HHq/qaC, (C) H3MepHTe^b (})H.TbTpauMH, (d) 5opo3fla, (e) iwecro H3MepHTejiefi (})H.nbTpauHH, (f) MecTO B3HTHH npo6, (g) BoaonponycKHaa cnoco6nocTb nowB. Fig. 1. Comparison of infiltration intensity from furrows compared with that measured using penetration infiltrometers (a) time, hours, (b) infiltration intensity (inches per hour), (c) infiltrometer, (d) furrow, (e) location of infiltrometers, (f) sampiing point, (g) permeability of soil samples Ennek okát a szerző annak tulajdonítja, hogy a szivárgásmérőt 3—6 hüvelyknyi mélyen a talajba nyomták és így eddig a mélységig megakadályozták az oldalirányú szivárgást. A másik ok szerinte az, hogy a vízszintes felületre vonatkoztatott fajlagos barázdafelület barázdák esetén nagyobb, mint a szivárgásmérőknél, és így a kapillaritás hatására az oldalirányú szivárgás is nagyobb lesz. Véleményünk szerint az eltérések magyarázatához hozzátartozik, az is, hogy a szivárgásmérő 1 négyzetlábnvi területe a talaj inhomogenitása miatt kevés ahhoz, hogy adott talajon a barázdák szivárgási intenzitására számszerű értéket adjon. Az ábrán megfigyelhető, hogy a barázdákban mért és a szivárgásmérők által meghatározott szivárgási intenzitás az idő előrehaladtával egy közös érték, a talaj vízáteresztőképességének értéke felé tart. Ez természetes, mert ha a talaj telítődött, a szivárgási intenzitás azonossá válik a vízáteresztőképességgel. Öntözésnél azonban óvakodni kell attól, hogy a talaj telítődjék. így a talaj vízátereszSZIVÁRGÁS MÉRŐ BARÁWA [d] ' BARÁZDA jtf] r-1 234 ft)SWARGAS r 0T•^MÉRÚK HELYE L -J ^MINTAVÉTELI [f] J TALAJMINTÁK VÍZÁTERESZTŐ KÉPESSÉGE, Idő [óra] [a]
