Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Fábry Györgyné: Tavi iszapok kémiai vizsgálata
462 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. Fábry Gy.-né: Tavi iszapok JELMAGYARÁZAT• Felszíni viz Fenék feletti víz Iszap kivonat 3. ábra. A szelvények kation-, anionsorrendje az ionkoncentráció függvényében Puc. 3. Onepednocmb Kamuonoe u anuoHoe ceietiuü e (fiywcifuu otn Komjetimpaifuu uonoe Fig. 3. The cation- and anion order of profiles in terms of ion-concentration Az ionkoncentráció és az anionsorrend összefüggésében is bizonyos jellegzetes vonások nyilvánulnak meg a vizsgált mintáknál. Felszíni vizeknél a növekvő' ionkoncentrációval csökken a HCO^f elsősége, fenék feletti vizeknél első helyen csak CHOjT fordul elő, iszapnál a minták 71%-ánál (10 millival ionkoncentrációig) HCOjT az első anion. Felszíni és fenék feletti vizeknél minden ionkoncentrációnál második helyen legtöbb esetben a SO|~ áll és harmadik helyen a CF. Iszapnál is harmadik helyen a Cl™ szerepel túlsúlyban; 0—10 millival ionkoncentráció esetén második helyen a S0 2 _ található, 10 millival fölötti ionkoncentrációknál viszont az anionok élére kerül, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Az iszapkivonatok és a vizek között legszorosabb összefüggés Na +-tartalomban mutatkozott, főként az 1. csoportnál (fv>i). E csoport felszíni vizeinek Na + mennyisége 99,6%-ban jelzi előre az iszap kivonatok várható Na + mennyiségét. A 2. csoportban (fv-<i) szintén szoros az összefüggés, r=0,868, de az előző 0,998-as r-értéken alul marad, amire e csoportbeli vizek és az iszap kivonatok Mg 2 + túlsúlya némiképp magyarázatul szolgál: Na+ millival átlagok 1. csoport (fv ^i) Felszíni víz 5,46 2,90 Iszap kivonat 2,43 1,53 2. csoport (fv< i) Felszíni víz 2,11 3,19 Iszap kivonat 1,33 5,52 Ezek az adatok egyben arra is utalnak, hogy 22 szelvénynél a víznek az iszapnál nagyobb koncentrációját főképp a Na +, 8 szelvénynél viszont az iszapnak víznél koncentráltabb voltát a Mg 2 + ionok mennyisége eredményezi. A fenék feletti vizek és iszap kivonatok Na J~tartalma között (ffv>i) mindkét csoportjában szoros a korreláció, r= 0,805, 0,928. A fenék feletti vizek és iszapkivonatok harmadik csoportjában (ffv«<i) azonban a két Na +-adatsor csak 0,580 korrelációs koefficienst adott. Ezeknél a mintáknál a víz és iszapkivonat rendkívül alacsony Na + értékei miatt megfelelő egyensúly úgy látszik nem alakulhatott ki. A Mg 2 +-ra a vizek és iszapkivonatok között minden esetben szoros, pozitív korrelációt kaptam, amint az a 2. táblázatból kitűnik. Legszorosabb összefüggés mutatkozott a fenék feletti vizek és iszapkivonatok (ffv>>i 1,50 a) Mg 2 + tartalma között, r=0,976, de a legalacsonyabb r-érték is 0,773. A felszíni vizek és iszap kivonatok (fv<i), valamint a fenék feletti vizek és iszap kivonatok (ffv<j) regressziós koefficiensei (b) a Mg 2 +-ionnál éppúgy, mint az ionkoncentrációnál magasabbak, ami szintén azt jelzi, hogy az iszapkivonatok nagyobb ionkoncentrációjának okozója vagy legalábbis egyik tényezője feltétlenül a Mg 2 +. A vizek és iszapkivonatok Mg 2 +-ionjainak szoros, pozitív korrelációja a víz-iszapkivonat Mg 2 +-tartalmának erős egyensúlyi állapotra való törekvését jelzimennyisége is közel egyező a felszíni, a fenék feletti vizekben és iszapkivonatokban, amit az alábbi adatok mutatnak:
