Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
10. szám - Fábry Györgyné: Tavi iszapok kémiai vizsgálata
458 Hidrológiai Közlöny 1969. 10. sz. VÍZELLÁTÁS Tavi iszapok kémiai vizsgálata rÁBST G Y ö il G Y N É* A vízkémiai irodalom jelentős része a vízminőség kérdésével foglalkozik. A különböző célú vízhasznosítások vízminőségi igényei természetesen eltérőek. A halastavak vízminőségének elvi alapjaival Donászy [10] foglalkozott. Szükségesnek tartja a halastavakat tápláló vizek minősítését, valamint a tavakban tárolt víz várható változásának figyelembe vételét, tekintettel arra, hogy a tóba bevitt tápvíz egy bizonyos idő elteltével különböző tényezők hatására megváltozik és másodlagos vízminőség alakul ki [11]. A változás a tó két komponense: a víz ós a tófenék, illetve iszap között játszódik le. A várható változás, a másodlagos vízminőség kialakulásával kapcsolatban érvényes, amit Arany [2] az öntözővíz — talaj vonatkozásában a kölcsönhatás lényegére megállapított: ha a talajban többaNa + , elszikesíti a vizet, ha pedig a vízben több, akkor elszikesíti a talajt. Nem elegendő tehát a tavaknak csak az egyik komponensét, a vizet vizsgálni és megismerni, ugyanezt kell tennünk az iszappal is. Iszappal foglalkozó munka szép számmal található az irodalomban [3—9, 13, 15, 17]. Ezek a tanulmányok különböző nézőpontból vizsgálják a kórdóst. Több kutató szikes tavak iszapjában a szóda biológiai képződósét tanulmányozta [1, 2, 12, 15, 18]. Célkitűzésünkhöz közelebb áll Czensny, Kolkwitz, Tödte ós Schaperclaus tanulmánya, mert tógazdasági szemléletű iszapvizsgálatokról tájékoztatnak. Osztályunk ezt az irányvonalat szeretné tovább fejleszteni, elmélyíteni. Jelen dolgozatomban indulásképpen halastavi iszapok vizsgálatairól számolok be. Vizsgálati anyag és módszer 1968. április 11—19 között természetes tavakból, mesterséges halastavakból összesen 30 helyről vettünk szelvénymintákat összehasonlító vizsgálatok céljára. Minden szelvény egy felszíni, egy fenék feletti víz- és egy iszapmintából áll. A szelvények származási helyeit az 1. táblázatban ismertetem. Az összehasonlító vizsgálatokat a minták általános jellemzésén (kémhatás, lúgossági fok, vezetőképesség, összes keménység) kívül a vizek és iszapok összetételére, ionkoncentrációjára, valamint az ionok minőségi, mennyiségi megoszlására terjesztettem ki. Az ionok formájában oldott sók vizsgálatánál a vízminőség szempontjából jelentős alkatrészek meghatározására szorítkoztam. Kationok közül a Ca 2 +, Mg 2 +, Na+, K+; anionok közül a HC0.7, Cl-, S0|~ mennyiségét határoztam meg. Az iszapok kémhatását, lúgossági fokát, vezetőképességét, összes keménységét, ionkoncentrációját és az ionok megoszlását 1 : 5 arányú vizes kivonatokban vizsgáltam, az adatokat pedig az összehasonlítás megkönnyítése céljából mg/l, illetve millival értékben adtam meg 200 g iszapra vonatkoztatva. Az iszap — víz között lejátszódó folyamatok és kölcsönhatások megismerése céljából szükséges az iszapok összetételét, sajátságait vizsgálnunk s mivel eredeti iszapoldatból nem áll módunkban a vizsgálatokat végezni, ezért készítünk 1 : 5 arányú vizes kivonatot és ebből határozzuk * OMMI Vízélettani Osztálya, Budapest. 1. táblázat A szelvények származási helye és megoszlása Szelvény szám Származási hely Tó jelzés 1. Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz III. 2. Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz III. 3. Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz IV. 4. Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz IV. 5. Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz V. 6Kelébia, Rákóczi Csillaga Tsz V. 7. Kunhegyes, Vörös Csillag Tsz I. 8. Kunhegyes, Vörös Csillag Tsz II. 9. Karcag, Lenin Tsz Gergelyi 10. Karcag, Lenin Tsz Vajas 11. Szolnok, Felszabadulás Htsz I, 12. Szolnok, Felszabadulás Htsz I. 13. Szolnok, Felszabadulás Htsz I. 14. Szolnok, Felszabadulás Htsz II. 15. Szolnok, Felszabadulás Htsz III. 16. Tiszavasvár, Petőfi Tsz I. 17. Tiszavasvár, Petőfi Tsz I. 18. Tiszavasvár, Petőfi Tsz I. 19. Tiszavasvár, Petőfi Tsz II. 20. Tiszavasvár, Munka Tsz I. 21. Tiszavasvár, Munka Tsz I. 22. Tiszavasvár, Munka Tsz II. 23. Tiszavasvár, Munka Tsz III. 24. Tiszavasvár, Lenin Tsz I. 25. Tiszavasvár, Lenin Tsz I. 26. Tiszavasvár, Vasvári Pál Tsz I. 27. Tiszavasvár, Vasvári Pál Tsz I. 28. Tiszavasvár, Vasvári Pál Tsz H. 29. Kunfehórtó I. 30. Szelidi tó I. meg az iszap alkatrészeit. Vizsgálati adataim azt mutatják, hogy állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított iszapok esetében az oldatkészítésnek ez a módja az iszap sajátságainak megismerésére és összehasonlító vizsgálatok céljára megfelelő. A vizsgálatoknál alkalmazott módszerek: 1. A kémhatást elektrometrikusan mértem. 2. A vezetőképességet konduktometerrel vizsgáltam és az adatok ^uS-re vonatkoznak. 3. A lúgossági fokot 100 ml vízből metil narancs, indikátor jelenlétében 0,1 n HCl-val mértem. 4. Az összes keménységet verzenátos oldattal határoztam meg és német keménységi fokban fejeztem ki. 5. A HCOr meghatározására 0,1 n HC1 oldatot, használtam metilnarancs indikátor jelenlétében.
