Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

10. szám - Dégen Imre: A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztése

434 Hidrológiai Közlöny 1969. lü. sz. VÍZGAZDÁLKODÁS A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztése DÍOES IMRE államtitkár az Országos Vízügyi Hivatal elnöke A Balaton, a „magyar tenger", országunk természeti kincse, legszebb tájainak egyike, Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb tava. Partjai mentén milliók találnak felüdülést, nyugalmat. A Balaton az üdülés, a vízisport, a nemzetközi idegenforgalom, a környező térség gazdasági és kulturális fejlődése, termelési feltételei szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű országunk életében. A közel 600 km

2-es vízfelületű Balaton legfőbb vonzereje maga a tó oxigéndús, fürdésre igen alkalmas minőségű és hőmérsékletű vize, viszonylag sekély vízmélysége, bársonyos homokja, a tóparti táj varázsa, kedvező napsugárzási körülményei és tájesztétikai hatása. A Balaton környék gyorsabb ütemű, összehangolt fejlődése gyakorlatilag az 1957-es évben indult meg. A BIB létrejötte és működése ebből a szempontból alapvető jelentőségű volt. A Balaton környék regionális terve, melyet a Kormány 1963-ban jóváhagyott, meghatározta az ország üdültetési és idegenforgalmi szempontból legjelentősebb területének, a térség jelentősebb településeinek szerepkörét, s azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyek a fejlesztés tervszerűségét biztosítják. A regionális terv végrehajtása során megvalósult létesítmények értéke mintegy 4,5—5,5 milliárd Ft. A tó és a tókörnyék vízgazdálkodása is jelentősen fejlődött. BALATOHKENBE 60 km hosszban — a Balaton teljes (195 km) partszakaszának 30%-án — a hullámzásnak és a jégnyomásnak ellenálló beton partvédőmű épült, s az utóbbi években jelentős partrendezést, mólórekonstrukciót is végrehajtottunk. Az üdülőövezet 41 települése közül ma már 26 vezetékes vízellátással, 10 pedig csatornaművel rendelkezik. Az itt üzemelő szennyvíztisztítók mind az elmúlt 10 évben épültek. Az elmúlt 10 évben a víziközművek fejlesztésére több mint 200 millió Ft-ot fordítottunk. A víztermelő kapacitás több mint háromszorosára növekedett. \ Néhány éve indult meg a Balaton rendszeres kotrása, amely a hajózás és a fürdőzés érdekeit szolgálja. Hozzákezdtünk a Sió csatornázásához. Az 1863ban megépült, majd később átépített siófoki zsilip után rövidesen elkészül Szekszárd közelében a Sió torkolati mű, mely a dunai árvizek kirekesztésén kívül kedvezően befolyásolja a Balaton vízháztartását és víziút összeköttetését. Folyamatban van a Sió teljes vízlépcső rendszerére vonatkozó tervek kidolgozása (1. ábra). Megkezdődött a Balaton 5774 km

2-t kitevő vízgyűjtőterületének rendezési munkálata. Itt elsőBALAT0H ^ [mOrsi] 109-, 105'100'85S2

:-aIMM [mOrsz] 100 100 SO . .80 70 60 50 W 30, 10 10 , , ' , MEZ0SZILAS . , , , , sióm tsz/Mól unom. stíit /ihar vuwsiMomamvun nagydobos k/umcs szedres kajmodp sioasaud tolnám, eoeriszio KIÜTI JUT ÍDAND SZABMIOlé ffifflVWÍ 0Z0RA TOIMNÉMCD^ PUfi SÁRSzSRIKtUIZD fWINA HARC SZEKURO 0CSÍN1 1. ábra. A Sió teljes vízlépcső rendszere