Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Egyesületi és műszaki hírek Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 45 onnan kell a homokhátságra, illetve a Tisza völgyébe juttatni. Technikailag ma már számításba vehető nemcsak a földcsatornás megoldás, ahol a hajózsilipek létesítése, fenntartási problémák, talajvíz- és szivárgási veszély nehezítené ós drágítaná a megoldást, hanem a burkolt nyílt-csatornás vagy a nyomócsöves vízátvezetés. A nyomócsöves vízvezetés költség szempontjából is verseny képes lehet, s tekintettel arra, hogy Bács-Kiskun inegve mezőgazdasági érdekein kívül még jugoszláv érdekek is bekapcsolhatók, az 1970 -1980. évek között komolyan felvetődhet a Duna—Tisza-csatorna egy új változatára vonatkozó megvalósítás gondolata. Az előadáshoz felkért hozzászóló Bosznay Miklós (Haja) és dr. Vágás István (Szeged) volt. Mindketten további adatokkal egészítették ki az elhangzottakat és a vitában résztvevő többi hozzászólóval együtt üdvözölték a Duna—Tisza-vizátvezetés most felvetődött új gondolatát. Az ankét zárszavát az elnöklő Dévény István mondta. V. I. Belvíz-gépészeti ankét Gyulán Az Országos Vízügyi Hivatal, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportja és a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Csoportja a hordozható szivattyúk és esatornakarbantartó kisgépek időszerű kérdéseinek tárgykörében 1Ö68. június 27-én és 28-án Gyulán belvízgépészeti ankétot rendezett. Az ankét megnyitóját Takács Lajos vízügyi igazgató tartotta. Megnyitójában rámutatott a Körösvidék különleges vízügyi helyzetére, a vízháztartás egyensúlyát biztosító magasfokú műszaki kiépítettségére, amelyben az állandó és a hordozható szivattyú egységek lényeges helyet foglalnak el. A szivattyútelepek korszerűsítése, a hordozható gépek egységesítése, a gyors felvonulás, a csatornakarbantartás gépi módszereinek kialakítása és elterjesztése a mai időszak sürgető feladata. A belvízcsatornák karbantartásának gépesítési igényeiről, Xagy György főmérnök szólott előadásában. Megállapította, hogy a belvíz csatornahálózat bővítése a karbantartási lehetőségek megteremtésével egyidejű feladat. A karbantartás azonban ma már csak gépi eszközökkel képzelhető el. A belvizek lefolyásának törvényszerűségeire vonatkozóan az előadó az 1960. ós 1967. évi tapasztalatokból idézett. Rámutatott, hogy a 36 napos belvízelvezetési időt a szivattyúteljesítmény kihasználásával 16 napra lehetett rövidíteni. A szivattyútelepekhez való hozzáfolyás megoldottsága azonban nem volt mindig egyértelmű. Éppen ezért a csatornák karbantartása — amelyhez a gaz- és az iszaptalanítás, valamint a depónia rendezést megoldó célgépek szükségesek -— komoly munkaeszközöket igényel. A csatornakarbantartó gépek fejlesztési lehetőségeiről Nagy Tibor adott elő. A belvízvédekezés lebonyolításának feltóteleként a kis súlyú, gyorsan telepíthető, könynyű ön- és szerelvénysúlyú gépek kifejlesztésének szükségességét említette. A csatornakarbantartás tekintetében a fenéktisztogatás ós iszapolás, a rézsüfenntartás, a gyomnövény-eltávolítás, ill. az előtér- ós depónia-fenntartás feladatait részletezte egyes beszerzett géptípusok ismertetése mellett. A hordozható szivattyús gépcsoportok telepítési és üzemelési problémáit Réti Mihály ismertette előadásában. Megemlékezett Kienitz Vilmos, egykori helyi társulati igazgató-főmérnök gépszerkesztő tevékenységéről, az általa megalkotott ún. „zsilipkapu szivattyúk" előnyeiről. Ezt követően az egységesítés és szállítás kérdéseiben, ós a géptípusok korszerűsítése terén foglalt állást, ismertetett iizembeli tapasztalati eredményeket és tett javaslatokat. A belvízvédelmi szivattyútelepek tervezésében elért legújabb eredményekkel és érdekességekkel Simon István előadása foglalkozott. Fontosnak ítélte a szárnylapátos szivattyúk szerepét, valamint a rááramlás helyes kialakításának biztosítását, a hajtómotorok gondos méretezése mellett. Megemlékezett az acélcsövek előnyeiről, a csigaszivattyúk alkalmazásáról, automatizálási kérdésekről, valamint a vízhozammérés megoldásáról. A belvízvédelmi szivattyús gépcsoport műszaki fejlesztési kérdéseiről dr. Fáy Csaba tartott előadást. Történeti áttekintésében Pattantyús A. Géza, Kienitz Vilmos és Gorup Ferenc érdemeit méltatta a belvízi- és öntöző szivattyúk használatos típusainak kifejlesztésében. Szólott a géptípusok mai fejlődéséről és a megfelelő hajtómoior-választék kialakításáról. A belvíz-szivattyúzás mellett a szennyvíz-szivattyúzás néhány kérdéseiben is állást foglalt. A Vízgépészeti Vállalat szivattyús gépcsoportjait Szögi Antal ismertette. A típusok bemutatása mellett előnyeikről, hátrányaikról, fejlesztési kérdéseikről is megemlékezett. Az „Agro" típusú, könnyített kivitelű mezőgazdasági átemelő szivattyúkat Bezuk Zsolt mutatta be. Az előzőkhöz hasonlóan, ő is szólott a bemutatott gépekkel kapcsolatosan nyert üzemi tapasztalatokról. Az elhangzott előadásokhoz Soltész József, Vinczc József, Petár Vitjuk (.Jugoszlávia), Ambrus Lajos, Jankó Béla, Gombás Miklós, Horváth Sándor és Tamás János szólt hozzá. Az ankét második napján Gyulán és a Hosszúfoki Szivattyútelepen mutatták be a Diósgyőri Gépgyár belvízátemelő SZÍV attyúit, a GANZ-M A V A G Gépgyár új típusú szivattyúit, a Körösvidéki VÍZIG-nól legújabban alkalmazott gépeket és belvízgépészeti berendezéseket, az OVH—ÁBKSZ, az Alsódunavölgyi VÍZIG és a Vízgépészeti Vállalat gépeit. Az ankét összefoglalóját Itiivesi Gyula, az OVH osztályvezetője tartotta. Hivatkozott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hathatós támogatása, és arra, hogy az ankéton tárgyalt kérdések jelenleg világviszonylatban sem megoldottak. A gyártás, az üzemi és az alkalmazás számos kérdésében foglalt állást ós intézkedéseket jelentett be az elhangzottak hasznosítására. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság egyébként 86 oldalas, fényképekkel illusztrált, nyomtatott kiadványban részletesen is közreadta az ankéton elhangzottakat. Dr. Vágás István B E S Z A M 0 L Ó a „Dunamenti Xyár", tudományos vízgazdálkodási napok 1968. évi rendezvényeiről 1968. augusztus 4. ós 17. között jelentős vízgazdálkodási megmozdulás színhelye volt Baja városa, ahol az Országos Vízügyi Hivatal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a területileg illetékes Városi és Járási tanácsi szervek közös rendezésében ezúttal először került sorra a „Dunamenti Nyár" tudományos vízgazdálkodási napok rendezvénysorozata. A szakmai program sajátos tartalmat nyert azáltal, hogy a vízgazdálkodás egyes legfontosabb problémáira: a vízkészletgazdálkodásra, a vizek hasznosítására és védelmére, továbbá az árvízvédekezés és a vízi élet néhány más lényegesebb területére összpontosult. Az előadásokat az adott tudományszak vezető szakemberei tartották. A vízgazdálkodás népgazdasági jelentőségéről Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke; a vízgazdálkodás távlati tervezéséről dr. Kertai Ede, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője; az árvízvédelem fejlődéséről Sipos Béla, az Árvizes Belvízvédelmi Készenléti Szervezet igazgatója; természetes vizeink halgazdasági kérdéseiről dr. Kibiánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója; a Dunáról, mint nemzetközi víziútról dr. Horváth Sándor, a VlTüKI ig. helyettese; a vízparti üdülés távlati fejlesztési terveinek és település-fejlesztésének összefüggéseiről dr. Kőszegfalvi György kandidátus; a Balaton vízgazdálkodásáról pedig Ligeti László, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője adott elő. Az előadások — a hallgatóság összetételének megfelelően — magas színvonalúak, színesek, érdeklődést keltőek voltak és olyan módon tárgyalták témájukat, hogy az a más szakterületen dolgozók számára is jól áttekinthető volt, és a szűkebb szakterület részére sok újat nyújtott. Az előadásokat film-, dia-, epidiaszkóp vetítés kísérte. Az előadásokon az állandó résztvevők mellett a vízügyi szolgálat helyi dolgozói és több bajai érdeklődő is megjelent. Az előadásokat, megbeszéléseket tanulmányi kirándulások, helyszíni bemutatók egészítették ki. A résztvevők egósznapos kirándulást tettek Siófokra, ahol a Ba-