Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Vendl Anna: Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez
Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 351 Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez* Dr. VÍND1 ANNA" Magyarországon a források megfigyelése, forrástanulmányok készítése már évtizedek óta folyamatosan történik. Az utóbbi évtizedekben a források tanulmányozásával főképpen a Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben foglalkoznak rendszeresen [2, 6, 8, 10, 11, 13]. Forrásmegíigyelések Köveskálon és Kádártán A Sásdi-forrás KöveskáJ templomától DNv-ra 1350 m-re, a Köveskál—Mindszentkálla országúttól D-re 500 m-re levő dülőúttól DNy-ra 50 m-re fakad 139 m A. f. magasságban vizenyős réten. A forrás környékének legidősebb kőzetei az alsótriász mészkő, dolomit, lemezes mészkő, márga. Köveskáltól É-ra középső triász anizuszi „megyehegyi" dolomit és a ladini tűzköves mészkő látható a felszínen. A forrástól és a köveskáli országúttól É-ra felső pannóniai agyagos, homokos rétegek vannak. A környéken több helyen látható vulkánosság nyoma. Bazalt és bazalttufa van a felszínen. A forrás felett levő halom (dombocska) pleisztocén lösszel fedett. Legfiatalabb földtani képződmény A Sásdi réten látható patakhordalék. A forrástól DNy-ra kb. 800 m-re tőzeg van [4], A Sásdi-forrás környékének vázlatos földtani térképét az 1. ábra mutatja. A forrás alsótriász felsőkampili világosszürke mészkőből ered. A mészkőben tárolódott víz duzzasztója (vízzáró réteg) az alsótriász (felsőkampili) agyagos márga, amely a vizet a telített mészkőből a felszínre kényszeríti. A víz a holocén rétegeken keresztül jut a felszínre a repedezett mészkőből. A forrásfakadások több kis medencécskében (forrástölcsér) láthatók, vizenyős, kákás réten. A forrás vízutánpótlását a felszínre hullott csapadékból kapja. A forrás környékén levő dombokról beszivárgó csapadék is a forrás vízmennyiségét növeli. A forrás déli irányban folyik el. A víz befogadója a Burnóti patak, majd a Balaton. A forrást Köveskál és Kővágóőrs községek vízellátására foglalják. Az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1968. év júniusában a forrásfeltörésektől É-ra 1 m-re 20,30 m mély fúrást létesített, a forrásmedencékben levő vízszintnél 30 cm-rel magasabb felszínről. A magfúrás kőzetmintái is igazolják a víz származását, a fent leírtak szerint. A furatból naponta kb. 1000 m 3 vizet szivattyúznak, amely vízmennyiség kb. 700 l/p állandó vízhozamot jelenthet, ha a próbaszivattyúzás után is továbbra 700 l/p vizet lehet kitermelni. 1968. augusztus 6-án a VITUKI a forrás vízhozamát megmérte. A forrásfakadások alatt 30 méterre kialakítót szelvényben szárnymérő műszerrel mérve a vízhozam 972 l/p volt. Ebből a szivattyú 700 l/p vizet termelt ki. A természetes * A tanulmány elsősorban azokkal a forrásokkal foglalkozik, amelyek eddig az irodalomban részletesen nem szerepeltek. ** Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest túlfolyás tehát a szivattyú működésekor, 1968. augusztus 6-án 272 l/p volt. A furatban u. a. a depresszió 1 m volt. A víz hőmérséklete a forrásmedencékben 1968. augusztus 6-án 12,0 °C. A levegő u. a. 26,0 °C. A víz kémiai összetétele az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat adatai szerint a következő: Vízmintavétel napja: 1968. július 10. pH 7,0 Lúgosság 7,45 Összes kem. nk° : 24,8 Karbonát kein. nk° 20,8 Kalcium 96,2 mg/l Magnézium 49,4 mg/l Klorid 23,0 mg/l Vas 0 mg/l Mangán 0 mg/l Ammónium 0,1 mg/l Nitrát 0 mg/I Szulfát 52,0 mg/l Nátrium 12,4 mg/l Szabad szénsav 93,1 mg/l Szilícium 2,5 mg/l Oxigén fogy 7,6 ingCK/l A forrás vízgyűjtőterülete, annak fekvése és a meteorológiai viszonyok biztosítják, hogy a bővizű forrás nem időszakos [4]. Vízhozamelapadás JELMAGYAR AZ AT : ^ •• Holocén Utol óban EE3 Dolomit és márga általában m Pleisztocén általában Ff^ l Alsó kampili rétegek általában F I Felső pannóniai általában [z a likacsos dolomit • Felső pannóniai congériás szint Lemezes mészkő Megyehegyi dolomit EZ3 Bazalt omlás Középső triász tűzkőm mészkő [xx ] Bazalt-tufa 1. ábra. A köveskáli Sásdi-forrás környékének földtani térképvázlata id. Lóczy L. után Abb. 1. Geologische Kartenskizze der Umgebung der SásdiQuelle in Köveskál (nach Lóczy, L. sen). Fig. 1. Geological map of the Sásdi spring at Köveskál (after Lóczy, L. sen.)
