Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
1. szám - Dr. Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez: VII. A népesség maximumok sajátos formáiról
Dr. Uherkovich G.: A Tisza potamofitoplanktonja, VII. Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 33 Az is feltűnő ennél a hossz-szelvény vizsgálatnál, hogy a Chloroeoqcales-ek részesedése a folyón végig mindenütt jelentős (20,39—11,48%), ez sok faj közepes vagy viszonylag kisebb egyedszámából tevődött össze, tehát nem egy vagy kevés faj kiugró egyedszáma produkálta. Lényegileg a fentiekben kirajzolódott kép jelenik meg előttünk akkor is, ha a Szegeden 1967. VII. 30—IX. 30-a között végzett észleléssorozatunk eredményeit tekintjük át. Itt is egyértelmű a Cyelotella-fajok feltűnően nagy egyedszáma, illetve az össznépességből való részesedése 783 000— 2 120 000 ind./l, illetve 14,29—54—96% közötti értékekkel. Ehhez a Cyclotella-dominanciához jelentékeny Melosira granulata var. angustissimaegyedszám is kapcsolódik 155 000—440 000 ind./l, illetve, 4,43—8,85% közötti értékekkel. Ez a Cvclotella-dominanciával jellemzett tömegprodukciós jellegű valódi planktonegyüttes a Tiszában ritkábban fellépő jelenség. Magas összegvedszámával és összetételével nagyban emlékeztet a Duna nyári fitoplankton-együtteseire (v. ö. Uherkovich 1968 b). A Duna vize nyár elején általában hűvösebb, vízállása viszonylag magasabb, mint a Tiszáé. Ha arra gondolunk, hogy a Tiszában is csak a magasabb nyáreleji vízállással, átlagosan hűvösebb vízzel jellemzett időszakok után jelenik meg ilyen Cyclotella-dominanciával jellemzett fitoszeszton-együttes, akkor kézenfekvőnek látszik annak kimondása, hogy mindkét esetben az életmódiam tényezők lényegileg azonos együtteséről lehet szó. A hasonló életmódtani háttér magyarázná meg a nyáron hűvösebi) vizű nyugat-európai folyókban átlagosan meglevő Cyclotella-doininanciát is. Az 1967. VII. 30—IX. 30-a közötti szegedi észleléssorozat néhány mennyiségi cönóziselemzése szerint ennek az időszaknak egy részében a vizsgált együttesekben az Aphanizomenon flos-aquae fonalas kékmoszat olyan egyedszámban fordult elő, amely folyami viszonyok között feltűnően magasnak minősül. ígv 1967. IX. 4-én 785 000 ind/l. (24,05%) és IX. 7-én 2 765 000 ind./l (50,45%) volt ebből a szervezetből észlelhető. A nagy mennyiségű moinú/í 5500sommim w3000m #«H 1000 500JELMAGYARAZAT mp 23 Luc/ofeHü spp wosjro Qrvn;:;oto 5aalwí ^varomustíssimc -'^urm • Aphanimmenonfln. 1! oqm CD Egyéb mmotoh M tisl ms m Hí U.7. 1X30 - L. ábra Puc. I. Kojiuneciruíenubie xapaicmepucmuKü (fiúmon.iám:mona p. Tuca v z. Cezed e nepuode c 30 VII. no 30. IX. 1967. z. Fig. 1. Numerical parameters of the phytoseston of the Tisza Kiver at Szeged, from July 30 to Septemher 30, 1967 Aphanizomenon-ok a víz vegetációs színeződését idézték elő, sőt a lenitikus parti vizekben még vízvirágzást is létrehoztak. (1. ábra) Az Aphanizomenon flos-aquae ezen nagymérvű elszaporodása minden bizonnyal összefüggésbe hozható azzal a szenny vízhullámmal, amely a Sajón keresztül lepte meg a Tiszát. A Sajó mellett fekvő szlovákiai özörényi (Gemerska Horka) cellulózegyárból hirtelen megszökő nagy mennyiségű ipari szennyvíz levonulásáról volt ebben az esetben szó. A szennyvízhullám levonulását vízkémiai módszerekkel jól lehetett követni és ez a vízminőségi szolgálatunk révén meg is történt. A szeimyvízhullám a folyó fitoszesztonjában is kiugró változásokat hozott létre, amelyek föntebb, pl. Szolnoknál, aránylag rövidebb ideig tartottak (Hamar József, a szolnoki VF biológusa szíves szóbeli közlése), míg lentebb, Szegednél a szennyvízhullám levonulása után is jól észlelhetők voltak. A szemiyvízhulláni — vízkémiai módszerekkel kimutathatólag -—- 1967. IX. 1-én érte el Szeged téréségét.* A szenny vízhullám levonulásának illusztrálására álljanak itt s szűrt mintákból mért 0 2-fogyasztási adatok. 1967. IX. 1-én 4 órakor 5,7 mg/l, 8 órakor 5,7 mg/l, 10 órakor 8,4 mg/l, 12 órakor 11,0 mg/l, 14 órakor 9,1 mg/l, 16 órakor 9,7 mg/l, 18 órakor 9,4 mg/l, 20 órakor 13,0 mg/l, 22 órakor 13,0 mg/l, 24 órakor 12,0 mg/l. 1967. IX. 2-án az 0 2-fogyasztás értékei az egész nap folyamán 13,00 és 11,0 mg/l között váltakoztak. 1967. IX. 3-án 4 órakor 13,0 mg/l, 8 órakor 11,0 mg/l, 12 órakor 12,0 mg/l, 16 órakor 10,0 mg/l, 20 órakor 9,4 mg/l és 24 órakor 6,9 mg/l 0 2-fogyasztás volt észlelhető. 1967. IX. 4-én reggel 4 órakor 6,1 mg/l volt az 0 2-fogvasztás és ez a déli órákig végül 4,1 mg/l-re csökkent. A szennyvízhullám tehát Szegeden az Önfogyasztás alakulása szerint 1967. IX. 1-én 10 órától IX. 3-áról 4-re virradó éjszakáig vonult le a Tiszán. (2. ábra) * Az itt idézett vízkémiai adatok az A TlVÍZIG Vízminőségi Felügyeletétől (vezető: Szépfalusi József főmérnök) származnak. köszönetet mondok. Az adatok szívós átengedéséért m7 m ixi m iu 2. ábra Puc. 2. 0opMupoeanue nompeőAenue O., e p. Tuca y z. Cezed e nepuode c 1. no 4 IX. 1967. z. Fig. 2. O t eonsumption in the Tisza Iiiver at Szeged, from Ist to 4th Septemher, 4967
